A harmadik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett szakértők előrejelzési konszenzusa -0,2% volt, vagyis ennél sokkal enyhébb visszaesésre számított a piac. Mivel a gazdaság két egymást követő negyedévben zsugorodott, ismét technikai recesszióba került.
A második után a harmadik negyedév sem hozta el a várva várt felpattanást a hazai gazdaságban, sőt - értékelte az adatokat Nagy János, az Erste Bank elemzője. Az év elején még azt gondoltuk, hogy a magyar gazdaság egy hófehér jaguár, 2,5 százalék körüli növekedést hozhat idén a tavalyi recesszió után.
A második negyedéves adat után kiderült, hogy egyáltalán nem fehér, most pedig az is, hogy nem is jaguár.
A mai adat beérkezéséig 1,4 százalékos bővülésre számítottunk, ami pesszimistának számított a piacon és most így is teljesen elérhetetlenné vált. A részletek ismeretében revideáljuk majd az értéket, ami valahol 0,5-1,0 százalékos sávban lehet - mondja Nagy.
A KSH az előzetes adatközlés gyorstájékoztatójában általában kevés részletet oszt meg a mögöttes folyamatokról, amit azonban megtudhattunk a mostani tájékoztatóból az komoly aggodalomra ad okot - írja hosszabb értékelésében Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza szerint önmagában az nem nevezhető meglepetésnek, hogy az agrárium, az ipar és az építőipar együttes teljesítménye közel 2 százalékponttal járult hozzá a gazdaság visszaeséséhez. A meglepetést az adja, hogy a szolgáltatások, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének együttes növekedési hozzájárulása csupán 1,2 százalékpont lehetett. Ez messze alulmúlja a várakozásokat.
Egyelőre nehéz azt megmondani, hogy felhasználási oldalon miként nézhet ki a kép, de vélhetően
a beruházások továbbra is mélyrepülésben lehetnek és a fogyasztás esetében pedig fékeződhetett a növekedés.
A kormányzati fogyasztás szintén mérsékelhette a GDP-bővülést, és könnyen lehet, hogy a tovább gyengülő export miatt eltűnt a nettó export eddigi növekedést támogató szerepe is.
Ami az idei év egészére várható GDP-növekedést illeti, a harmadik negyedéves adat drasztikusan átrajzolta a képet - mondja Virovácz. Pusztán a frissen beérkezett adatok hatására már nem arról kell beszélnünk, hogy miként érhető el a 1,5 százalékos növekedés, hanem annak kell szurkolni, hogy elérhető legyen a 0,5 százalék. Egy újabb zsugorodással vagy stagnálással a záró negyedévben ugyanis még ezt sem tudja majd hozni a magyar gazdaság. A kormányzat által frissen bejelentett gazdasági intézkedések pedig az idei év hátralévő részében aligha hoznak bármiféle élénkülést.
Egyelőre nem látszódnak olyan jelek, hogy a külső kereslet hirtelen talpra állna vagy a beruházások pillanatok alatt elkezdenének berobbanni. A fogyasztás fellendülése hozhat esetleg javulást, de a friss adat kapcsán vélhetően ismét romlik majd a fogyasztói bizalom, ami újabb negatív visszacsatolásként tovább rontja a kilátásokat. Ráadásul az, hogy a magyar gazdaság az év eleje óta egyre gyengébben teljesít, az úgynevezett áthúzódó hatás miatt a jövő évi növekedési kilátásokat is rontja. Csupán a technikai hatások következtében – a gyengébb áthúzódó hatás miatt – az ING Bank jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzése 2,9 százalékra módosult.
Vagyis úgy tűnik, hogy a kormányzat által kijelölt meglehetősen széles jövő évi növekedési sáv aljának eléréséhez is újabb gazdaságélénkítő csomag válhat szükségessé.
Ez ugyanakor kétségessé teszi a 3,7 százalékos költségvetési hiánycél teljesíthetőségét - zárja gondolatait Virovácz.
Az elmúlt időszakban tehát a magyar gazdaság rendre alulmúlta a várakozásokat - mondja Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza. Nehéz megmondani, hogyan lesz ebből felzárkózás és érdemi növekedés, ezt jelenleg több tényező is gátolja:
- az uniós források visszatartása,
- a kedvezőtlen geopolitikai helyzet és így külső környezet,
- a kulcsiparágak (járműgyártás, akkumulátorgyártás) szenvedése a gyenge kereslet miatt,
- de talán a gyenge fogyasztói és vállalati bizalom is.
A mai adat nem csak önmagában jelent rossz hírt: megnehezíti az idei hiánycél tartását, amelyet viszont nem szabad elvéteni, mondja Regős. Ezen kívül csökkenti annak valószínűségét, hogy jövőre elérje a növekedés elérje a 3 százalékot, valamint még tovább gyengítheti a forintot, aminek nyomán a monetáris politikának a korábban vártnál is szigorúbbnak kell lennie.
A feladat tehát adott, ebből a rossz helyzetből kellene visszatérni egy növekedési pályára, amelyet a 2010-es évek második felében láttunk. Nem lesz könnyű.
A nagyon gyenge harmadik negyedéves adatok ismeretében a növekedés 2024-ben 0,5-1% között alakulhat, valószínűleg közelebb a tartomány alsó határához - írja gyorsértékelésében az OTP elemzési központja.
A gyenge mögöttes folyamatok szintén lefelé mutató kockázatot jelentenek a 2025-ös 2,8%-os előrejelzésünkhöz, de vannak olyan tényezők, amelyek segíthetik a jövő évi növekedést - mondják az OTP szakértői. Egyrészt a költségvetés sokkal támogatóbb lesz jövőre, mint az idén. (A hiány a GDP 4,5%-a körül alakulhat ebben az évben a 2023-as jelentős, 6,7%-os kiigazítást követően.) Másodszor, az alapvetően gyenge export és beruházások fellendíthetők a BYD és a BMW üzem építése/gyártása. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a mezőgazdaság negatív hozzájárulása a növekedéshez idén ismét pozitívvá válhat 2025-ben.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
