A lap szerint több gimnázium felvételi tájékoztatójában is megjelent, hogy a különböző képzéstípusok esetében a fenntartó megfogalmazott egy, az írásbeli felvételi vizsgarészben elvárható pontszámot, melyek a következők:
-
négy évfolyamos képzés esetében minimum 50 pontot,
-
a nyelvi előkészítő esetében 60 pontot,
-
a hat évfolyamos képzéseknél 70 pontot
„ajánlott” elérni a 100-ból azoknak a felvételizőknek, akik gimnáziumokba szeretnének bekerülni. Kivételt jelentek ugyanakkor azok a gimnáziumok, amelyek részt vesznek az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban – ezeknél nincs központi elvárás az írásbelin elért eredményekről.
A fő probléma az ajánlással az, hogy ha az intézmények a fenti elvárásnak megfelelően bonyolítják le a felvételit, az sok általános iskolást foszthat meg a gimnáziumi továbbtanulástól.
A Klebelsberg Központ elismerte, az intézmények valóban megkapták az ajánlást, de – mint fogalmaztak – minden esetben az iskola dönt arról, hogy ezt mennyiben veszi figyelembe. Azt írták, hogy
az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés „presztízsének” növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben.
"Továbbá, hogy azok a tanulók, akik felvételt nyertek, el is tudják végezni az adott intézményt, hiszen jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció, amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz" - tették hozzá.
A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György szerint az ajánlás a szakképzés felé tereli a gyerekeket, holott a tanulók és az ország hosszú távú érdeke a gimnázium és a felsőfokú végzettség támogatása lenne.
A presztízst nem ezzel, hanem az oktatás minőségének javításával lehet emelni
– mondta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
