Nagy feladat vár az Egyesült Királyságra a sztárelemző szerint
Gazdaság

Nagy feladat vár az Egyesült Királyságra a sztárelemző szerint

Íme egy egyszerű jóslat: a brit pénzügyminiszter, Rachel Reeves október 30-án bemutatandó költségvetési tervezete szinte senkinek sem fog tetszeni. A londoni kormány első jelentős költségvetési kezdeményezését mégsem ezek alapján kell értékelni, és az azt kidolgozókat sem aszerint kell megítélni, hogy képesek-e megfelelni a velük szemben támasztott összes elvárásnak. Ha ezt tennék, annak legvalószínűbb eredménye csalódást keltő növekedési adatok és pénzügyi instabilitás lenne.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Ehelyett a költségvetést négy kritérium alapján kell megítélni. Ezek:

  • a hosszabb távú növekedési irány mértéke;
  • a strukturális merevségek enyhítésére irányuló megközelítése;
  • a túlságosan kidolgozott költségvetési keret egyszerűsítésének mértéke;
  • és hogy ezeket megfelelően kommunikálják-e a nyilvánosság felé.

Az e négy kérdésben elért kívánatos eredmények jót jelentenek mind a hosszabb távú növekedés, mind a valódi pénzügyi stabilitás szempontjából. Reeves segíthet véget vetni az Egyesült Királyságban annak az időszaknak, amelyet a beruházások alacsony mértéke, a termelékenység csökkenése, a közszolgáltatások leépülése és az esélyegyenlőtlenségek súlyosbodása jellemez.

Kezdjük azonban a rossz hírekkel. Reeves nem irigylésre méltó feladatot kapott.

A brit költségvetési helyzetet a tartósan nagy hiány, a magas adósság, a nem megfelelő közszolgáltatások, a jelentős állami beruházási igények és a növekedést gátló mély strukturális egyensúlytalanságok ássák alá.

A problémák e hosszú listája nemcsak a pénzügyminiszterrel szemben támasztott követelményeket fokozza, hanem a működési rugalmasságát is jelentősen csökkenti, csakúgy, mint azok a költségvetési szabályok, amelyeket a Munkáspárt a választási kampány során tovább szigorított.

Az „első legjobb” költségvetésre vonatkozó elképzelések ilyen körülmények között egyszerűen nem megvalósíthatók. A költségvetési örökség miatt mélyen a „második legjobb” büdzsé világába kényszerült Reevesnek gondoskodnia kell arról, hogy az elméleti „legjobb” keresése ne álljon a reálisabb „jó” útjába.

Ha mindez nem lenne elég ijesztő, a költségvetési politika alakítását Liz Truss réme is kísérti, akinek igen rövid életű miniszterelnöksége akkor ért hirtelen véget, amikor a saját kormánya által javasolt „minibüdzsé” súlyos bizalomvesztést okozott a pénzügyi piacokon. Ez a történés, amely a brit nyugdíjrendszer majdnem bekövetkező összeomlásával járt együtt, azt okozta, hogy a kormánynak magasabb hitelfelvételi költségekkel és a pénzügyi törékenység tartós érzésével kellett szembenéznie. Erre pedig az lehet a válasz, hogy a politikai döntéshozóknak nagyon óvatosan kell eljárniuk, nehogy a felszín alatt megbúvó más jelentős problémák miatt kelljen nehézségekkel szembenézniük.

Reeves (és az ország) számára szerencsére vannak jó hírek is. Keir Starmer miniszterelnök kormánya megfogalmazott egy olyan gazdaságpolitikai víziót, amely a „növekedési küldetés” köré épül, és a kormány most szorgosan ezen dolgozik. Egy nemrégiben megrendezett befektetési csúcstalálkozón a kormányzati tisztviselők csodálatra méltó munkát végeztek a meggyőző anyagok bemutatásával, a hallgatóság érdeklődésének biztosításával és a hatékony nyomon követés érdekében több kapcsolattartási pont biztosításával. Mivel az évek során számos ilyen eseményt láttam, tanúsíthatom, hogy ez a mostani sikeres volt.

A kormány pozitív lendülettel került ki a csúcstalálkozóból, és a pénzügyi piacok láthatóan értékelik, hogy egy jól megtervezett, termelékenységet támogató költségvetés fogja támogatni a hosszabb távú növekedést, a hitelképesség javulását és az adósság fenntarthatóságának erősödését. Ezt a lendületet erősítették a vártnál jobb szeptemberi inflációs adatok is.

A költségvetés azonban nem felelhet meg minden ésszerű – vagy akár az intenzív politikai lobbizás által támogatott – igénynek.

Ezek nagyjából három kategóriába sorolhatók:

  • a vállalkozások és a háztartások adóterheinek csökkentése;
  • több finanszírozás biztosítása az erősen racionalizált, a közszolgáltatások nyújtásával küzdő állami intézmények számára;
  • valamint a korszerűtlen infrastruktúra modernizálása és a növekedés jövőbeli motorjainak támogatására irányuló beruházások biztosítása.

Tekintettel arra, hogy ezek az igények mennyire széleskörűek, a költségvetés minden bizonnyal csalódást fog okozni, és ez befolyásolni fogja, hogy egyes elemzők miként értékelik az új kormány első jelentős költségvetési kezdeményezését. A kudarcra vonatkozó narratíva azonban nem lenne szerencsés, illetve félrevezető lenne, különösen, ha figyelembe vesszük a kormányt övező feltételeket.

Jobb megközelítés lenne a költségvetést az alábbi négy kritérium alapján megítélni.

  • Először is azt kell megvizsgálnunk, hogy jó esély van-e arra, hogy csökkenjenek a növekedést gátló torzítások a gazdaság egészében, és növekedjen a termelékenység – akár közvetlenül, akár a magánszektorral való partnerségek révén.
  • Másodszor, azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy a költségvetés érdemi lépést jelent-e a fiskális intézkedéseket korlátozó strukturális egyensúlytalanságok csökkentése felé.
  • Harmadszor, azt is át kell tekinteni, hogy az egyes intézkedéseket a költségvetési keret olyan reformjai kísérik-e, amelyek
    • megszüntetik a beruházásellenes torzításokat (beleértve a megfelelő különbségtételt azon kiadási tételek között, amelyeknek eltérő hatásuk van a jövőbeli gazdasági jólétre vonatkozóan),
    • megszüntetik az önkényes határidőket, és modernizálják a nettó államadósságra vonatkozó operatív meghatározásokat?
  • Negyedszer azt is meg kell vizsgálni, hogy a kormány javaslatait hatékony kommunikációs stratégia kíséri-e, amely fenntartja a „növekedési küldetés” horgonyát, többéves horizontot határoz meg, és információkat ad a piacok számára a következő néhány év során javuló szuverén hitelképességről.

A brit kormány szerencséjére számos olyan szakpolitikai konfiguráció létezik, amely megfelelne ezeknek a kritériumoknak, és több közgazdász máris érdekes javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság miként erősítheti kilátásait, és hogyan javíthatja költségvetési szabályainak kialakítását és hatékonyságát.

Ami magát a költségvetési tervezet bemutatását (Budget Day) illeti, az igények és irreális elvárások hosszú listáját tekintve fontos, hogy ne vonjuk le azt a következtetést, hogy Reeves nem jó büdzsétervezetet készített. Ehelyett a felszínes vitákon túltekintve azt kell mérlegelni, hogy a költségvetés szolgálhat-e működőképes katalizátorként az Egyesült Királyság gazdasági alapjainak újjáépítéséhez. Ez kulcsfontosságú szereppel bír az ország nagyon is szükséges növekedési céljainak teljesítésében, de ez egy többéves folyamat lesz.

Copyright: Project Syndicate, 2024.

www.project-syndicate.org

Mohamed A. El-Erian
A Cambridge-i Egyetemet alkotó egyik kollégium, a Queens’ College elnöke, a Pennsylvania Egyetem professzora. 2014 óta az Allianz vezető gazdasági tanácsadója. 2007 és 2014 között a PIMCO befektetési alapkezelő vezérigazgatója volt, előtte pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatóhelyetteseként, illetve a Harvard Egyetem pénzügyi eszközeit kezelő Harvard Management Company elnök-vezérigazgatójaként is dolgozott. Publikációiban elsősorban nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

ChikansPlanet

A húsfogyasztás dilemmája

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az élelmiszerellátás és a klímaválság közötti összefüggés. Azon belül is a nagyüzemi állattenyésztés járul hozz

Ricardo

Mi történt a kapitalizmussal?

Mi történt a kapitalizmussal? Ruchir Sharma új könyvéről címmel írásom olvasható az individualista blogon. Remélhetőleg sikerül vele árnyalni a szokásos balos narratívát. Köszönet Seres

MNB Intézet

Pénz, igazságosság és felelősség

A közgazdaságtan alapkérdése, hogy vajon mindig csak a saját érdekeinket követjük-e önző módon, és másnak csak addig segítünk, amíg abban hasznunkat látjuk. Egy érdekes kísérlet segíth

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Trump vagy Harris lesz az új amerikai elnök? – Hogy érinti ez a befektetéseinket?
Opening event for the project EUYOU – 1st BRUXINFO Day
2024. november 8.
Digital Transformation 2024
2024. november 14.
Banking Technology 2024
2024. november 5.
HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum
2024. november 13.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Ez is érdekelhet
FGSZ-image_21-08-12-450