Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A cseppfolyós földgáz kínálata hatalmasat nő, ez hajtja az energiafogyasztás növekedést 2040-ig
A cseppfolyós földgáz piaca jelentős fellendülés előtt áll. Az LNG importőrök nemzetközi szervezete, a GIIGNL szerint 2028-ra 692 millió tonnára nő a globális LNG termelő kapacitás a 2023-as 481 millió tonnáról. Ez persze egy nagyon optimista kép, a projektek egy része biztosan csúszik vagy nem készül el, de így is legalább 40%-os bővülés lesz a cseppfolyós kínálatban 5 év alatt.
Ez olyan, mintha a globális olajpiacon 40 millió hordó/nappal nagyobb kínálat érkezne a piacra.
Az LNG nagy részét az országok visszagázosítják (1 millió tonna LNG kb. 1,41 milliárd köbméter tiszta metánt jelent), kisebb részét közvetlenül cseppfolyós formában hasznosítják, mint amit Kína tesz a teherautóival.
A kínai dízelfogyasztás kb. 8 millió tonnával (160 ezer hordó/nap) csökkent a lépés miatt egy év alatt – a mostani olajár gyengülés részben ennek tudható be. Nem véletlen, hogy csökken az olaj iránti kereslet növekedése, mint amiről az Erste Marketen már szeptemberben írtunk.
Az LNG kínálat növekedés 2030 után lassulni fog, de földgáz van bőven, az LNG technológia olcsóbbá válásával pedig feltételezhető, hogy 2040-ig ez az energiahordozó mutathatja a legnagyobb felhasználás növekedést. A LNG és a belőle származó metán ráadásul tisztán ég, alkalmas rugalmas áramtermelésre és relatíve alacsony a CO2 lábnyoma is. Az egyik legrugalmasabb energiahordozó és petrolkémiai alapanyag, amit az éhes ázsiai piac fel is fog szívni, feltéve, ha megfelelő az ár.
A kínai lépés mögött az a gondolat áll, hogy a nagy LNG kínálat növekedés miatt kevésbé lesz kiszolgáltatott az ország az olajtermelői kartellnek, az OPEC-nek, mintha a közlekedési szektorát teljesen olajalapra helyezné.
Érdekes, hogy energiatartalomra számolt árakban nem feltétlenül volt olcsóbb a cseppfolyós földgáz, mint a kőolaj az elmúlt években. Az orosz/ukrán háború kitörésekor jóval magasabb ázsiai spot LNG árak voltak, mint kőolaj árak.
A nukleáris energia lendületet kaphat az IT szektor döntéseitől
A másik nagyon érdekes fejlemény, hogy két amerikai IT óriás is a nukleáris energiára szavazott az elmúlt hetekben, amivel a jövőben el tudják látni szervereiket elektromos energiával. A Microsoft szeptemberben jelentette be, hogy a Three Miles Island atomerőmű üzemeltetőjével, a Constellation Energy-vel egy 2028-tól élő, 20 éves megállapodást kötött elektromos áram vásárlására. Az erőmű egyik korábban leállított blokkja fogja ezt az áramot biztosítani, amit a Constellation 2028-ra újraindít. A Three Miles Island egy pennsylvaniai erőmű, amelynek második reaktora 1979-ben olvadt le - ez az atomenergia történetének egyik legnagyobb balesete Csernobil és Fukushima mellett.
A Microsoft részéről ezért ez egy bátor lépés, hogy egy korábban balesetet szenvedett erőmű technológiájában, illetve egy korábban leállított blokk stabil újraindításában bízik.
Természetesen nem a kérdéses kettes reaktor fogja szolgáltatni az áramot, hanem a közel 5 évtizede üzemelő és 2019-ben leállított egyes blokk, aminek a felújítása és életút hosszabbítása most indul el.
A Google októberben a Kairos nevű céggel kötött szerződést 2030-tól, 500MW, kis moduláris atomreaktorokból (SMR) származó nukleáris alapú áramkapacitás vásárlására. A Google közleményében ki is fejtette, hogy olcsó, alacsony CO2-vel rendelkező, 24 órás készenlétre szolgáló energiát szeretne, amire a nukleáris energia a legalkalmasabb. A szerződés azért is bátor, mert SMR-ek nem működnek még az Egyesült Államokban – a Kairos technológiája ráadásul nem vizet használ hűtőközegnek, hanem flourid alapú olvadék sót, ami egyedi megoldásnak számít a fősodor nyomott-vizes reaktorokhoz képest.
Mindkét lépés számomra azt mutatja, hogy stabil, karbonmentes vagy alacsony karbontartalmú zsinóráramot nem lehet gazdaságosan megújuló energia alapra helyezni. Helyette a földgáz és nukleáris megoldás lesz a nyerő.
Mivel a nukleáris energiatermelés felfuttatásához több időre van szükség, ezért a következő 5 évben a szerverek inkább gáz alapú erőműveken fognak futni az Egyesült Államokban. Ezeket az egységeket 2-3 év alatt tető alá lehet hozni. Hosszabb távon azonban a nukleáris energia lesz az, amely olcsó, karbonmentes és megbízható zsinóráram forrás lehet. Nagyon sajnálatos, hogy a legutóbbi EU taxonómia inkább csak a megtűrt kategóriába helyezi ezt a két termelési módot, miközben a világ többi része racionálisan nem a megújuló energia felé fordul. Ettől persze terjedni fog a megújuló energia is – de ameddig nem találunk olcsó és elfogadható megoldást a hosszútávú áramtárolásra, addig ezzel nem lehet stabil, hosszútávú áramellátást biztosítani. Ezt az amerikaiak és a kínaiak is értik, az európaiak kevésbé.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
