Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Zöld átmenet az autóiparban
A környezeti terhelés csökkentése érdekében az Európai Unió a jelenlegi állás szerint 2035-től már csak olyan járművek forgalomba hozatalát engedélyezi, amelyek zéró szén-dioxid-kibocsátásúak. A döntés következménye, hogy a belső égésű motorokkal ellátott járműveket nem lehet értékesíteni, alternatívként pedig az elektromos meghajtással bíró járművek fognak előtérbe kerülni. Fontos, hogy a cél elérése érdekében olyan szabályozások is életbe lépnek, amelyek fokozatosan kívánják csökkenteni a károsanyagkibocsátást. Ezek közé tartozik például, hogy 2025-től a gyártók által újonnan értékesített járművek esetében a szén-dioxid-kibocsátás nem haladhatja meg a 93,6 g/km határétéket, különben jelentős büntetésre számíthatnak. Ezt a határt csak úgy érhetik el, ha több elektromos járművet értékesítenek.
A környezeti szempontok és az előírások tehát egyre erősebben tolják el az autógyártást az elektromos meghajtás felé. Az elektromos autók fejlesztése terén óriási verseny folyik a gyártók és az országok között is, amely a meglévő piaci erőviszonyokat gyökeresen megváltoztathatja. Az akkumulátorok élettartama, a hatótávolság és az ár azok a szempontok, amelyek elsődlegesen meghatározhatják a vásárlók választását az egyes gyártók és modellek között. Azok a piaci szereplők, akik ezekben az új technológiákban lemaradnak, komoly fennmaradási nehézségekkel fognak küzdeni. A globális autógyártásban történő szerepkörök változását jól illusztrálja Kína előretörése és a hagyományos európai vállalatok csökkenő dominanciája.
Magyarország helyzete az autóiparban
A magyar gazdaság szerkezetét tekintve a járműipar (kiegészítve az akkumulátorgyártással) a legfontosabb ágazat, így az iparág jövőbeni teljesítménye és az ágazatban végbe menő forradalom (zöld átállás) alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság teljesítményét és fundamentálisan határozza meg a következő évek növekedését. Első lépésben érdemes megvizsgálni, hogy az ágazat milyen jellemzőkkel bír és milyen pozíciót tölt be az európai autógyártásban, majd ezt követően lehet kiértékelni a magyar stratégiát az átmenettel kapcsolatban. Előbbihez Petr Pavlínek, utóbbihoz Manuel Gracia és szerzőtársai tanulmányát használtam fel.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Melyek a fő gondjai a magyar autóiparnak?
- Mekkora a hazai munkaerőköltség a nyugatihoz képest?
- Mekkora a szektor K+F intenzitása?
- Mennyi a hazai tulajdonú beszállító?
- Mi lehet a megoldás a problémákra?
- Mit remélhetünk az ázsiai akkugyáraktól?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
