Dénes Ádám, a kutatócsoport vezetője a „Gyulladás és mikroglia szerepe a COVID-19 idegrendszeri hatásainak kialakulásában” című előadásában részletezi a legújabb felfedezéseket, különös tekintettel a hosszan tartó, úgynevezett long-COVID-szindrómára. A kutatás jelentőségét az adja, hogy bár a gyulladásos folyamatok kulcsszerepet játszanak az idegrendszeri betegségek kialakulásában, a pontos mechanizmusok még mindig rejtélyesek. A COVID-19 világjárvány súlyos egészségügyi és gazdasági következményei miatt kiemelten fontos a vírusfertőzés hatásainak alapos megértése, hogy hatékonyabban lehessen kezelni a szövődményeket és mérsékelni a járvány negatív hatásait.
A pandémia kezdete óta eltelt időszakban a kutatók megállapították, hogy a COVID-19 betegek jelentős része komplex idegrendszeri tüneteket mutat, beleértve az agyi keringési változásokat is, amelyek gyakran hónapokig fennmaradnak a gyógyulás után.
A gyulladás kulcsszerepet játszik nemcsak a súlyos, kórházi kezelést igénylő esetekben, hanem a hosszú távú maradványtünetek kialakulásában is.
Dénes Ádám neurobiológus, az MTA doktora elmondta:
Több mindent vizsgáltunk. Az egyik kutatásunk azt a célt szolgálta, hogy megértsük, milyen változásokat láthatunk a COVID-19 következtében elhunyt betegek agyszövetében, és ezek közül melyek tekinthetők a COVID-19 hatásának.
A kutatók különös figyelmet fordítottak a mikrogliasejtekre, amelyek az agy legfontosabb gyulladást szabályozó sejtjei. Az eredmények azt mutatják, hogy a COVID-19 jelentős gyulladást indít el az agy számos területén, ami befolyásolja a mikrogliasejtek működését.
„Azt találtuk, hogy a COVID-19 nagyon komoly mértékű gyulladást indít el az agy számos pontján. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy maga az agyszövet lenne vírusfertőzött, de az agyszöveten belül kialakul egy komplex gyulladásos állapot, és megváltozik az agy fő immunsejtjeinek, azaz az agy normális működéséhez rendkívül fontos mikrogliasejteknek az alapvető állapota és működése” – magyarázta Dénes Ádám.
A kutatók különböző módszerekkel vizsgálták a gyulladásos változásokat, beleértve az RNS-szekvenálást és a molekuláris anatómiai módszereket. Az eredmények azt mutatják, hogy
a COVID-19 során heterogén gyulladás alakulhat ki az agy több területén, ami elsősorban az érpályák felől terjed az agyi parenchyma irányába.
A kutatócsoport egy másik vizsgálatot is végzett, amelyben olyan betegeket követtek nyomon, akik átestek a COVID-19 betegségen, és utána idegrendszeri tüneteket tapasztaltak. Ez a kutatás még folyamatban van, és célja, hogy feltárja az összefüggéseket a vérben keringő gyulladásos anyagok és az agyi elváltozások között. Dénes Ádám hangsúlyozta:
Ebből a két vizsgálatból sokat tanultunk, és ma már jól látjuk, hogy nagyon komoly neurológiai érintettséggel kell számolni a COVID-19 esetén.
A kutatások rávilágítottak arra is, hogy a long-COVID-szindróma nemcsak az idegrendszeri tüneteket foglalja magában, hanem jelentősen érinti a vegetatív idegrendszert is. Ez magyarázatot adhat számos, látszólag különböző szerveket érintő tünetre. A jövőbeli kutatások célja olyan terápiák kifejlesztése, amelyek hatékonyan kezelhetik a long-COVID tüneteit. Bár jelenleg még nincs általánosan hatékony kezelés, a fizikai és szellemi aktivitás fenntartása és fokozása sok betegnél segíthet a regenerálódásban. Összességében a kutatások rámutatnak arra, hogy a COVID-19 hosszú távú hatásai komoly kihívást jelentenek az egészségügyi rendszer számára, és további vizsgálatok szükségesek a pontos mechanizmusok megértéséhez és a hatékony terápiák kifejlesztéséhez.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
