Izlandon két nagy kísérletben a fizetés csökkentése nélkül lehetővé tették a közszféra alkalmazottainak, hogy heti 40 helyett heti 35-36 órát dolgozzanak. A kísérletekben 2015 és 2019 között összesen 2500 ember vett részt - az akkori izlandi dolgozó népesség több mint egy százaléka. A cél a termelékenység fenntartása vagy lehetőség szerint növelése volt úgy, hogy közben javuljon a dolgozók munka-magánélet egyensúlya. A kutatók megállapították, hogy a termelékenység a legtöbb munkahelyen változatlan maradt vagy javult, míg a munkavállalók jóléte drámaian nőtt, amit egy sor mérőszám bizonyít az érzékelt stressztől és a kiégés fokától kezdve az általános egészségi állapotig. Az eredmények ismeretében izlandi szakszervezetek több tízezer tagjuk számára alkudtak ki munkaidő-csökkentést. 2020 és 2022 között országszerte a munkavállalók 51%-a fogadta el a rövidebb munkaidőre vonatkozó ajánlatot, beleértve a négynapos munkahetet is.
A kevesebb tényleg több lett
Egy frissen közzétett kutatás szerint Izland gazdasági teljesítménye a rövidebb munkahét országos bevezetése óta felülmúlja a legtöbb európai versenytársát mégpedig úgy, hogy a bérek szintje nem csökkent. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb adatai szerint Izland gazdasága 2023-ban 5%-kal bővült, ami azt jelenti, hogy a fejlett európai gazdaságok között az északi szigetország a második helyet szerezte meg Málta után.
Ez jóval magasabb, mint az ország átlagos, csaknem 2%-os növekedési üteme a 2006 és 2015 közötti évtizedben.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
