A szervezet szerint a három legfontosabb üvegházhatású gáz – szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid – szintje ismét emelkedett, a szén-dioxid légköri koncentrációja gyorsabban nő, mint valaha.
A klímacélok teljesítéséhez szükséges 43%-os kibocsátáscsökkentés helyett a jelenlegi intézkedések csak 2,6%-os csökkenést eredményeznének a 2019-es szinthez képest.
Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi vezetője szerint a jelentés „kemény, de nem meglepő” eredményeket hozott, és az országok nemzeti klímatervükben tett vállalásai messze elmaradnak attól, ami a globális felmelegedés megállításához szükséges. A COP29 klímacsúcs előtt néhány héttel kiadott jelentés arra ösztönzi a világ országait, hogy 2025-ig készítsenek bátorabb terveket. Stiell szerint itt az ideje, hogy „a gyenge vállalások korszakának vége szakadjon” – írja az AFP.
A párizsi klímaegyezmény célja, hogy a globális felmelegedést 1,5 °C alatt tartsa, ám az eddigi intézkedések nem elegendők ehhez.
Ha a jelenlegi kibocsátások fennmaradnak, 2030-ban 51,5 milliárd tonna szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gáz kerül majd a légkörbe, ami globális gazdasági és társadalmi katasztrófát jelenthetne.
A WMO szerint a 2023-as globális hőmérsékletek a földön és a tengereken is rekordmagasságot értek el, ami világossá teszi, hogy távol állunk a párizsi céloktól.
Celeste Saulo, a WMO vezetője szerint az egyre növekvő üvegházhatású gázkoncentrációk figyelmeztetést jelentenek a döntéshozók számára. A jelentés emlékeztet, hogy a szén-dioxid szintje 51%-kal magasabb, mint az iparosodás előtti korszakban volt.
A WMO arra figyelmeztet, hogy ha nem történik gyors kibocsátáscsökkentés, a klímaváltozás önmagában is erősítheti a szén-dioxid kibocsátását, például erdőtüzek vagy a tengerek CO2-megkötő képességének csökkenése révén.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
