A Bloomberg számításai alapján Kínában, amely a világ legnagyobb aranyfogyasztója,
a teljes aranykereslet 22 százalékkal, 218 tonnára esett vissza a július-szeptemberi időszakban.
Az ékszerek iránti kereslet még ennél is drasztikusabban, 29 százalékkal csökkent, 130 tonnára mérséklődött. Az aranyrudak és -érmék esetében valamivel kisebb, 9 százalékos volt a visszaesés, így ezekből 69 tonnányit vásároltak a kínai fogyasztók.
Az arany ára idén mintegy 33 százalékkal került feljebb és történelmi csúcsról csúcsra jár a jegyzés, az áremelkedés hátterében elsősorban a központi bankok fokozott vásárlásai, valamint a befektetők tartós menedékkeresése áll, ami a geopolitikai feszültségek növekedésével magyarázható. Ez a jelentős drágulás értelemszerűen visszavetette az ékszervásárlási kedvet, különösen egy olyan időszakban, amikor
a kínai gazdaság elhúzódó lassulása amúgy is nyomást gyakorol a fogyasztókra.
A Kínai Aranytanács adatai szerint az év első kilenc hónapjában összességében 11 százalékkal, 742 tonnára csökkent az aranyfogyasztás az országban. Szeptemberben a nem-monetáris aranyimport 97 tonnára esett vissza, ami 22 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél, bár az augusztusi adatokhoz képest némi emelkedést mutat.
Címlapkép forrása: Shutterstock
