2023-ban 1 millió 914 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami 0,5 százalékpontos növekedés mellett a lakosság 20,2%-át jelentette
- írja a KSH jelentése.
- Az egyes dimenziókat tekintve 1,6 százalékponttal 14,7%-ra emelkedett a jövedelmi szegénységben élők aránya,
- míg 1,1 százalékponttal csökkent, és 9,3%-ot tett ki a súlyos anyagi és szociális deprivációban élők aránya,
- és szintén mérséklődött, így a teljes népesség 3,6%-a élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek tekintjük azokat, akik az alábbi három dimenzió közül legalább egyben érintettek:
- Relatív jövedelmi szegénységi arány (olyan háztartásban élők aránya, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60%-át);
- Súlyos anyagi és szociális depriváció (olyan személyek aránya, akik meghatározott 13 tétel közül legalább 7-ben anyagi okból hiányt szenvednek);
- Nagyon alacsony munkaintenzitás (olyan háztartásban élők aránya, ahol a 18–64 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb, mint 20%-át töltötték munkával).
A szegénységből kivezető utat a munkavégzés jelenti, amit jól mutat, hogy az aktív korúak esetében a munkaerőpiaci pozíció elsődlegesen hat a szegénységi helyzetre.
A legveszélyeztetettebb két társadalmi csoport továbbra is a munkanélkülieké és a legfeljebb alapfokú végzettségűeké.
2023-ban a munkanélküliek 70,5%-a volt kitéve a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek, ami 3,5-szerese az országos átlagnak.
A legfeljebb alapfokú végzettségűek kockázata pedig több, mint kétszer magasabb volt az átlagnál. Legnagyobb mértékben a nyugdíjasok relatív szegénységi helyzete romlott 2023-ban, közöttük a szegénységben vagy kirekesztődésben élők aránya 7,8 százalékponttal nőtt 2022-höz képest. Javulás következett be a 18 év alattiak helyzetében, 24,4%-ról 21,1%-ra csökkent a szegénységben élő gyermekek aránya.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
