Az agrárszektor átalakulása különösen szembetűnő az állattenyésztés területén. Az állattartó gazdaságok száma tíz év alatt negyedére zsugorodott, ami részben az uniós támogatáspolitika növénytermesztést preferáló irányának, részben pedig az ágazatot sújtó állatbetegségeknek és megnövekedett takarmány- és energiaköltségeknek tudható be.
A változások eredményeként jelentősen átrendeződött a mezőgazdaság szerkezete.
Míg 2013-ban a növénytermesztő gazdaságok aránya 45,6 százalék volt, ez 2023-ra 73 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az állattartók részesedése 39,5 százalékról 15 százalék alá csökkent.
A vegyes gazdaságok aránya lényegében változatlan maradt, 7,9 százalék körül mozog.
A koncentráció folyamata jól látható: a legkisebb, 4000 eurónál alacsonyabb standard termelési értékkel (STÉ) rendelkező gazdaságok száma csökkent a legnagyobb mértékben, 54 százalékkal. A nagyobb méretkategóriákba tartozó gazdaságok száma jelentősen nőtt, k a 100 ezer és 500 ezer euró közötti STÉ-vel rendelkezők száma több mint a kétszeresére bővült.
A KSH adatai szerint a teljes hazai STÉ 45 százalékát a legnagyobb termelők állítják elő, miközben arányuk a gazdálkodói állományon belül mindössze 1,1 százalék.
Ez azt jelenti, hogy az egy gazdaságra jutó STÉ 2013 és 2023 között majdnem két és félszeresére, 40,2 ezer euróra nőtt.
A támogatások elosztása is tükrözi a szektor átalakulását. 2021 és 2023 között a gazdaságok 29 százaléka részesült vidékfejlesztési támogatásban, ami jelentős növekedés a korábbi időszakhoz képest.
Ezek a támogatott gazdaságok használják az ország mezőgazdasági területének 78 százalékát, és tartják a teljes állatállomány 79 százalékát.
Az adatok arra engednek következtetni, hogy a hazai agrártámogatások egyre nagyobb hányada áramlik a nagyobb vállalkozások felé, míg a kisebb gazdaságok részesedése csökken.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
