Arról a Portfolio is beszámolt két héttel ezelőtt, az előzetes államháztartási adatok közlésekor, hogy az elmúlt 23 év legnagyobb költségvetési többlete jött össze idén szeptemberben. A részletes pénzforgalmi mérlegadatokból kiolvasható, hogy ez úgy jött össze, hogy a kiadások összességében alacsonyabbak voltak, mint tavaly ilyenkor, a bevételek viszont tudtak emelkedni. A mögöttes folyamatok azonban nem minden tekintetben rózsásak, érdemes a bevételi oldalon kutakodni.
A gazdálkodó szervezetek befizetései stagnáltak tavaly szeptemberhez képest (257 milliárd forint jött össze a 2023-ban látott 255 milliárd forint után), ami úgy jött össze, hogy a társasági adóból származó bevételek 12%-kal 63,5 milliárd forintra emelkedtek, a pénzügyi szervezetek befizetései 54%-kal ugrottak meg (28 milliárd forint fölé), a kiskereskedelmi különadó 38 milliárd forintot hozott (ez 24%-os növekedés), az útdíjak 48%-os növekedést mutattak (48 milliárd forint a tavalyi 32 milliárd forint után), ezzel szemben viszont a bányajáradék összege a felére esett, az energiaágazat befizetései 65%-kal estek vissza (itt az Ural-Brent spread különadó elmaradása a ludas).
A lakosság befizetésein belül a személyi jövedelemadó bevételek viszont szépen növekednek még mindig, a tavalyi 314 milliárd forintos szeptemberi befizetés után idén 351 milliárd forintnyi bevétel folyt be ezen a soron. Szintén segítette nagyban a költségvetés egyenlegét, hogy a tavalyinál sokkal magasabb összegben teljesültek az uniós programok egyéb bevételei (243 milliárd forint a tavalyi 8,6 milliárd forinttal szemben). Az szja-bevételek növekedéséhez hasonló bővülési ütemet látunk a TB-alapoknál a szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek soron. A foglalkoztatottság kedvező alakulása szeptemberig tehát erős támaszt adott erről az oldalról a költségvetés bevételi oldalának.
Ugyanezt viszont nem lehet elmondani a fogyasztáshoz kapcsolt adókról, azon belül is az áfabevételekről.
Idén szeptemberben ugyanis 4,7%-kal visszaestek a nettó áfabevételek, 678 milliárd forintban teljesültek a tavalyi 711 milliárd forintos összeg után.
Ahogyan az a fenti ábráról leolvasható: 2024-ben eddig csak két alkalommal fordult elő, hogy a nettó áfabevételek év/év alapon csökkenést mutattak, legutóbb januárban és most szeptemberben. Ezzel egy több hónapja zajló kedvező trend akadt most el, nagy kérdés a költségvetés stabilitása szempontjából, hogy ez csak egy átmeneti megingás, vagy tartós negatív fordulat.
Érdemes a nettó áfaegyenleg mögöttes tényezőit is megvizsgálni. Ebből a szempontból kedvezőtlen fejlemény, hogy a bruttó áfabefizetések 1031,7 milliárd forintot értek el idén szeptemberben, ami 2,1%-kal alacsonyabb a tavaly szeptemberi összegnél.
Ehhez társult az áfakiutalások szeptemberi növekedése, azok után, hogy ebben a tekintetben az elmúlt 7 hónapban csökkenést láthattunk.
Az áfabevételek alakulása most már a második éve áll a költségvetési elemzések figyelmének a középpontjában. Nem véletlen, ugyanis az eredeti kormányzati tervek szerint minden harmadik adóforint ezen a soron teljesült volna a központi költségvetésben (közel 9000 milliárd forintos éves áfa-előirányzat a teljes 27 ezer milliárd forintos bevételi összegből). Legutóbb a Magyar Nemzeti Bank szakértői elemezték az áfabevételi folyamatokat az idei költségvetésről szóló őszi jelentésükben.
Ebben az elemzésben arra jutottak, hogy az általános forgalmi adóból származó nettó pénzforgalmi bevétel várakozásaink szerint 7.603 milliárd forintot tehet ki 2024-ben, 971 milliárd forinttal elmaradva a tavaly elfogadott költségvetési előirányzattól. Az addig rendelkezésre álló adatok szerint a bruttó áfabevételek az első félévben átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, és ehhez látványos grafikont is készítettek, ami jól szemlélteti, mekkora a gond a korábbi évekkel összevetve.
Nem mindegy, melyik áfabevételt nézzük!
Megállapítják azt is: "az év első hat hónapjában a nettó áfabevételek 6,3 százalékkal, 209 milliárd forinttal haladták meg a 2023-as bevételeket. A nettó áfabevételek alacsony szintje mögött egyrészt a vártnál magasabb kiutalások, másrészt a bruttó bevételek növekedési dinamikájának stagnálása áll". Az áfabevételekkel kapcsolatos részletes elemzésükben úgy fogalmaznak: az áfabevételek növekedése erősen visszaesett 2023-ban az azt megelőző év dinamikus növekedése után és a bevételek az idei év első felében sem álltak helyre. Emlékeztetnek arra is, hogy tavaly a magas (17,6 százalékot kitevő) infláció következtében a nominális kiskereskedelmi forgalom és a vásárolt fogyasztás növekedési dinamikája csökkenésnek indult, ami jelentősen mérsékelte a fogyasztási adóbevételeket. A pénzforgalmi nettó áfabevételek tavaly mindössze 2 százalékkal emelkedtek, ezáltal 2023-ban 1.000 milliárd forint körül alakult a bevétel költségvetési előirányzattól való elmaradása. Ezzel kapcsolatban a jegybanki elemzők kiemelik: ehhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy a fogyasztás szerkezete megváltozott. A magas áfakulccsal rendelkező termékek fogyasztása (üzemanyag, tartós fogyasztási cikkek) visszaesett az alacsonyabb effektív áfakulccsal rendelkező élelmiszerekhez képest.
Az áfabevételek alakulása a különböző bevételi adatok alapján eltérő képet mutatott 2024 első negyedévében.
Bár a bruttó pénzforgalmi áfabevételek 1,8 százalékkal mérséklődtek 2024 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest, de a nettó bevétel 2,8 százalékkal emelkedett, az eredményszemléletű nettó áfabevétel pedig 5,6 százalékkal nőtt.
A jegybank szakértői szerint a makrogazdasági folyamatokkal való összevetés esetén elsődlegesen az eredményszemléletű áfabevételeket érdemes vizsgálni, amelyek 2024 első negyedévi 5,6 százalékos emelkedése közel összhangban alakult a nominális kiskereskedelmi forgalom 4,4 százalékos növekedésével, míg a háztartások hazai fogyasztási kiadásainak 6,8 százalékos nominális bővülésétől kismértékben elmaradt.
Azt is részletezik továbbá: az eltérés elemzésekor figyelembe kell venni, hogy az áfabevételeknek a lakossági fogyasztás nem a kizárólagos forrása. Bár a bevételek döntő többségét (80-85 százalékát) a vásárolt fogyasztás után fizetett áfa adja, de kisebb része (15-18 százalék) az államháztartási szektor beruházásából és vásárlásaiból, illetve 1 százaléka a lakossági beruházásokból származik - írták.
Az idei folyamatokat is részletezik az MNB elemzői. Az áfabevételek dinamikája és a háztartások hazai fogyasztási kiadása közötti eltéréshez hozzájárulhattak a csökkenő állami dologi és beruházási kiadások, valamint a növekvő külföldi célú vásárlások is. Az állami dologi kiadások folyó áron 3, míg az állami beruházások 7 százalékkal csökkentek 2024 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest, ami mérsékelte az áfabevételeket is. Emellett az első negyedévben folytatódott a tavalyi növekvő tendencia, amikor a KSH adatai szerint 500 milliárd forinttal nagyobb összeget költöttek el a magyarok külföldi utazásaik során 2022-höz képest. A kifejezetten termékek és szolgáltatások vásárlása céljából tett utazások során elköltött összeg 70 százalékkal emelkedett 2023-ban az előző évhez képest és szintén 70 százalékkal nőtt ez az érték 2024 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Nagyon fontos megállapítást tesznek a jövőre nézve is. Az eredményszemléletű áfabevételek az adott időszakra vonatkozó áfabevételi és kiutalási adatokat veszik figyelembe, míg a pénzforgalmi áfabevétel a befizetési és kiutalási határidők miatt késleltetve mutatja egy időszak makrogazdasági folyamatait. A pénzforgalmi áfabevételek növekedésében ezért a lakossági fogyasztás bővülése késleltetve jelentkezik az eredményszemléletű áfabevételekhez képest. A pénzforgalmi adatok ezért részben még a 2023. negyedik negyedévi, magasabb inflációval és alacsonyabb fogyasztással jellemezhető időszakának eredményeit mutatják (amikor az idei első negyedévet nézzük).
A pénzforgalmi bruttó áfabevételek 1,8 százalékos első negyedévi csökkenése mutatja a legkedvezőtlenebb képet. Ezt az okozta, hogy a köztes értékesítésekhez kapcsolódó áfa – vélhetően az energiapiaci folyamatokkal összefüggésben – 2023 elejéhez képest jelentősen csökkent, így a visszautalások összege csökkenésnek indult 2024 elején, ami a bruttó befizetéseknél magasabb nettó áfabevételi dinamikát eredményez.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
