A következtetések az úgynevezett kibocsátási résen alapulnak, vagyis azon a különbségen, amely az ember által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok szintje és a tudósok szerint a bolygó felmelegedésének megfékezéséhez szükséges szintek között van.
Habár technikailag még lehetséges 1,5 fokon belül maradni, ez jelentős erőfeszítéseket követelne a G20-országoktól, amelyek az összes kibocsájtás összesen 80 százalékáért felelősek.
Ha a kormányok teljes mértékben végrehajtanák meglévő klímavédelmi terveiket, a hőmérséklet-emelkedés 2,6 Celsius-fokra korlátozható lenne.
A kutatás szerint azonban ha semmi nem változna, 3,1 Celsius fokos lenne a felmelegedés.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása 2023-ra a rekordszintet jelentő 57,1 milliárd tonna széndioxid-egyenértékre emelkedett. A jelentés szerint azonban az országoknak 2030-ig együttesen 42 százalékkal, 2035-ig pedig 57 százalékkal kellene csökkenteniük a kibocsátást a 2019-es szinthez képest, hogy a 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket ne lépjék túl.
Egy 2 fokos hőmérséklet-emelkedésnek már pusztító hatása lenne, a Föld lakosságának több mint egyharmada lenne kitéve szélsőséges hőségnek – írja a jelentés.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
