Az idei harmadik negyedévben 4,6%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta Magyarországon, miközben június és augusztus között még 4,3%-ot mért a KSH. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a munkanélküliség az elmúlt egy-két hónapban egyértelműen felfelé indult.
- A férfiak esetében a munkanélküliek száma 121 ezer fő volt a harmadik negyedévben, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,6%-ra emelkedett.
- A nőknél a munkanélküliek száma 103 ezer főt tett ki, a rátájuk kismértékben, 4,5%-ra nőtt.
"A mai adat alapján tehát a gyenge gazdasági konjunktúra hatása megjelent a munkaerőpiacon, még ha tragikus méreteket nem is öltött. Míg korábban a megelőző időszakok munkaerőhiánya miatt a cégek tartották a munkaerőt, most mintha valami megváltozott volna – elsősorban a feldolgozóipar gyengélkedése miatt. kérdés, hogy ez a gyengébb adat most csak átmeneti vagy egy új tendencia kezdete" - kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő makroközgazdásza.
Így az év végéhez közeledve egyre fontosabb kérdés, hogy mennyire feszes a munakerőpiac, mennyire van jelen a munkaerőhiány, hiszen ez nagyban meghatározza azt, hogy a vállalkozásoknak mennyire kell megfizetniük munkavállalóikat, mennyire alakul ki verseny a jól képzett munkaerőért, azaz mekkora lesz a jövő évi béremelkedési ütem. Ebből a szempontból a helyzet lehetne jobb is, rosszabb is:
a második negyedévben az üres álláshelyek aránya 2,2 százalék volt, aminél az arány korábban néhány tized százalékponttal nagyobb volt, csúcsát 2022. második negyedévében érte el 3,0 százalékkal.
A feldolgozóipar gyengélkedése miatt ugyanakkor a munkaerőhiány inkább a közszférában jellemző, azaz a versenyszféra béreire kisebb hatást gyakorol. A mai adat viszont mindenképpen kedvezőtlen hírt jelent ebből a szempontból - tette hozzá Regős.
A keresetek alakulása pedig nagyban meghatározza, hogy a magyar munkavállalók közül mennyien távoznak külföldre – vagy szerencsésebb esetben térnek haza onnan. A havi adatokból azok száma derül ki, akik itthon laknak és innen járnak külföldre dolgozni. Itt érdemben nem történt ebben a hónapban változás, a 3 havi mozgóátlag alapján a 108 ezer fős létszám alig tér el az egy évvel korábbitól. Ennek oka lehet, hogy a gyenge konjunktúra nem csak magyar specialitás, hanem Európa nagy részében, különösen a magyar munkaerőt felvevő országokban (Németország, Ausztria) jelen van. Most is jellemző volt ugyanakkor a közfoglalkoztatás szerepének csökkenése – a közfoglalkoztatottak száma éves alapon 10 ezer fővel mérséklődött.
A következő hónapokban a fő számokat tekintve nem várok érdemi változást a munkaerőpiacon, a konjunktúra alakulása függvényében továbbra is fontos kérdés lesz a munkaerőpiac feszessége, most már azonban érdemes lesz a foglalkoztatottak számára és a munkanélküliségre is figyelni.
- vélekedett Regős.
Ami hozhat némi szemmel is látható növekedést, az a nagyberuházások elkészülése és termőre fordulása – itt viszont kérdés, hogy a munkaerő mekkora része érkezik majd a magyar munkaerőpiacról és azonban belül is mennyi az, ami a foglalkoztatást növeli és mennyi az, amely másik cégtől áramlik át.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank vezető közgazdásza szerint negatív meglepetés a szeptemberi munkanélküliségi adat. Szeptemberben a KSH által közölt egyhavi munkanélküliségi ráta 4,5%-os volt. Az adat érdemben meghaladja az általunk és a piac által is várt 4,2%-os értéket - írta Árokszállási.
A 15-74 év közötti munkanépes korú népesség körében a foglalkoztatottak száma 4 millió 699 ezer fő volt szeptemberben, ami éves összehasonlításban 32 ezer fős csökkenés, miközben augusztusban még közel 13 ezer fős volt az emelkedés. A munkanélküliek száma egy év alatt több, mint 17 ezerrel emelkedett, miközben augusztusban még 15 ezer fő alatti volt az egy évre visszatekintő növekedés a munkanélküliek körében. A gazdaságilag aktívak száma is visszaesett, 15 ezer fővel, 4 millió 918 ezerre, egy év leforgása alatt. Ugyanakkor a népesség fogyása miatt az aktivitási ráta 68,1%-on maradt - foglalta össze.
A fenti adatok egyértelműen a munkaerőpiac feszességének oldódásáról árulkodnak. Ez a gazdasági problémáknak a munkaerőpiacon való, egyre markánsabb megjelenését tükrözik, ugyanakkor az inflációs nyomást gyengítik
- vélekedett Árokszállási.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
