Az AMOC sós, meleg tengervizet szállít a Karib-tenger térségéből az Északi-sarkvidék irányába. A víztömeg egy idő után lehűl, majd a sós víz elkezd lesüllyedni, és az óceán mélyebb rétegeiben dél felé veszi az irányt. A sarkvidéki régióba áramló meleg víz teszi lehetővé, hogy Európában viszonylag enyhe legyen a hőmérséklet.
Egy a Nature szaklapban tavaly publikált cikk szerint viszont
ez az áramlás még ebben az évszázadban összeomolhat,
ugyanis a grönlandi jég olvadásával az óceánba jutó víz felborítja a folyamatot. Az AMOC összeomlása beláthatatlan következményekkel járna a Föld éghajlatára nézve.
A hatások különösen az északi országokra nézve valószínűleg katasztrofálisak lennének, beleértve a régió jelentős lehűlését, miközben a környező régiók felmelegednek. Ez a szubpoláris Atlanti-óceán felett már kialakult „hideg folt” megnövekedését és elmélyülését jelentené, és valószínűleg példátlanul szélsőséges időjáráshoz vezetne. Bár az időjárási mintákra, az ökoszisztémákra és az emberi tevékenységekre gyakorolt hatások további vizsgálatot igényelnek, potenciálisan veszélyeztetnék a mezőgazdaság életképességét Északnyugat-Európában
– írják a tudósok most megjelent nyílt levelükben.
Az AMOC összeomlásának következményei nem korlátozódnának Európára: a lehetséges hatások közé tartozik az óceánok szén-dioxid-felvételének csökkenése, ami tovább fokozná az éghajlatváltozást, valamint a tengerszint emelkedése Amerika atlanti-óceáni partjai mentén.
A tudósok szerint egy ilyen súlyos katasztrófához való alkalmazkodás nem járható út az emberiség számára.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
