2017 előtt Ausztriában is csak a termelő-fogyasztó (prosumer) modell valósulhatott meg, ami lényegében a Magyarországon széles körben elterjed gyakorlatnak felel meg. E szerint a tetőre és - szemben a hazai szabályozással - erkélyre telepített napelemes rendszerek termeléséből a felhasználó amit tudott, elfogyasztotta, a többit pedig a hálózatba táplálta be.
A szabályozás változásai 2017-től tették lehetővé a közösen fellépő termelő-fogyasztók létrejöttét, amelyek esetében ugyanakkor a közcélú hálózat használatára nem volt mód. Ez indította el a közös energiatermelő egységek megjelenését és elterjedését, mely erőművek száma 2024 első fél évének végén már a 2500-at közelítette - mondta Angela Holzmann, az Osztrák Energiaügynökség szakértője a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és Közösségi Energia Szolgáltató NKft. által rendezett szakmai fórumon.
A kollektív energiatermelés és -fogyasztás ausztriai történetének következő fontos fejezetét a megújulóenergia-közösségek 2021-től, majd az (állampolgári) energiaközösségek 2022 áprilisától való megjelenése jelentette. Ez utóbbiak létesítése azonban csak 2023 októberétől vált lehetségessé az egész országban, és ennek feltétele az egy hálózatüzemeltető területén való működés.
Az energiaközösségek bevezetését nyugati szomszédunknál nem csak a jogszabályok kedvező irányú változása tette lehetővé, de az is, hogy egyúttal a koordinációt, tájékoztatást és mintaszerződéseket is biztosító támogató keretet is megvalósították. 2024 áprilisától pedig már egynél több energiaközösségben is részt lehet venni.
2021 decemberében még csak 5 regisztrált megújulóenergia-közösség létezett Ausztriában, számuk azonban 2270-re emelkedett 2024 augusztusáig, tagjaik száma pedig már 2023 végén közel 29 ezerre rúgott. Ugyanekkor (állampolgári) energiaközösségekből 381 volt az országban, vagyis utóbbiak eddig nem voltak túlságosan népszerűek - fogalmazott a szakértő. (Összevetésül: Magyarországon jelenleg összesen 6 db regisztrált energiaközösség szerepel az Energiahivatal adatbázisában.)
Ami az energiatermelő technológiák megoszlását illeti, a Bécsi Műszaki Egyetem tanulmánya szerint az osztrák energiaközösségek 77%-a csak napelemes rendszeren alapul, míg a fennmaradó részük a napelemek mellett vízerőművet, biogázerőművet és geotermális erőművet is alkalmaz. Ma még az energiaközösségek több, mint fele nem foglal magába energiatárolót.
Az alapítók több, mint harmadrészt (37%) önkormányzatok, ennél valamivel kisebb részben (32%) magánszemélyek, szolgáltatók (26%), míg a kkv-k aránya mindössze 5%. A tagok legnagyobb része (38%-a) magánszemély, majd a vállalatok (29%), önkormányzatok (24%), illetve az agrárium (9%) következik a sorban. Az ausztriai energiaközösségek 85%-a egyesületi, 24%-a pedig szövetkezeti formában működik, 1%-uk pedig kft.-ként.
Az energiaközösségek nagyon sikeresek Ausztriában, amelyhez a legfontosabb, a lényeg a politikai akarat megléte. (Ezzel kapcsolatban Angela Holzmann utalt arra, hogy a szeptemberi ausztriai parlamenti választások eredménye nyomán az energiaközöségek ügye hátrébb szorulhat a politikai prioritások listáján.)
Így az első számú sikerességi tényező az ösztönzőkkel és finanszírozási rendszerrel is kiegészülő szilárd jogi és szabályozási keret. A pénzügyi ösztönzők között Ausztria az első időszakban akár több ezer euróval is támogatta energiaközösségek létrehozását.
Lényeges feltétel az okosmérők bevezetése is, ami a terv szerint idén 100%-os penetrációval teljesülhet. Az Osztrák Energiaügynökség szakértőjének elmondása szerint a szolgáltatók az igénybejelentéstől számolva 2-4 héten belül képesek telepíteni az okosmérőket.
A sikertényezők között említhető az energiaközösségek koordinációs irodájának elindítása is. A Klímaügyi, Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által 2021-ben létrehozott iroda egy olyan kapcsolattartási pontként működik, amelyhez minden érintett fordulhat. Az iroda minőségbiztosított információkat szolgáltat, például szerződésmintákat ad, elősegíti az érintettek közötti kommunikációt, és pénzügyi támogatással, pilot projektek indításával, a kihívások azonosításával és megoldásközpontú támogatással, illetve az eredmények nyomon követésével és kommunikációjával támogatást nyújt projektek megvalósításához.
Mivel a részvételnek nem szabad veszteségesnek lennie, a sikerhez hozzájárulnak a villamosenergia-árak és betáplálási tarifák, a hosszú távú árstabilitás, a tisztességes árak, a helyi erőforrások, illetve a közösségi elkötelezettség is, valamint a nagyobb erőművek elfogadottságának növekedése is.
A szélturbinák esetében érzékelhető volt a helyi ellenkezés erősödése, de ezen segített, hogy egy cég olyan ajánlatot tett, miszerint minden öt turbina telepítése esetén energiaközösséget hoz létre, amelyben 20 évig 6 eurócentért - aktuális árfolyamon körülbelül 24 ft/kWh - adja a villamos energiát kilowattóránként - mondta.
A sikerek mellett ugyanakkor akadályok és kihívások is jelentkeztek az ausztriai energiaközösségek előtt. Például időszakosan adatátviteli és mérési technikai problémák merülnek fel; a tagoknak ugyanazon transzformátoron keresztül kell csatlakozniuk, ami akadályozhatja az újak belépését; kérdéseket vet fel - különösen a nagyobb - erőművek működési ellenőrzése és rendelkezési jogosultsága; az energiatárolók energiaközösségeken belüli beépítését nehezíti például, hogy a hálózatról vett és tárolóba táplált villamos energia részben nem megújuló; az energiaközösségek és az áramszolgáltatók viszonyában pedig szntén akadnak kihívások, például az előbbiek nem vesznek részt a mérlegköri kiegyenlítő szabályozásban.
A megoldást a szabályozási keretek javítása jelentheti. A több, mint 20 éve elfogadott osztrák villamosenergia-ipari törvény (ElWOG) számos módosításon, kiegészítésen esett át, és legutóbb 2024 elején vizsgálták felül. A még nem elfogadott, tehát egyelőre tervezet formában létező új törvény számos újdonságot tartalmaz az energiaközösségek előtti kihívásokat kezelendő, például egyértelműbb előírásokat határoz meg az energiatárolók energiaközösségeken belüli használatára, ezzel támogatva alkalmazásukat, vagy lehetővé teszi olyan ernyőszervezetek létrehozását lokális és regionális energiaközösségek számára, amelyek egy jogi személyként léphetnek fel számos energiaközösséget képviselve ugyanazon hálózatüzemeltető szolgáltatási területén, illetve ugyanazon politikai körzetben.
Csehországban is elindult a villamosenergia-megosztás
A régióban egyértelműen Ausztria az energiaközösségek bajnoka, Csehország egyelőre csak utána jön a sorban - mondta el a következő előadásban David Blažek, a Frank Bold nevű szakértői csoport részéről. A cseh parlament 2023 decemberében fogadta el az energiaközösségekről szóló törvényt, az energiaközösségek alapítása 2024 elejétől, a villamos energia megosztása pedig szeptember 1-jén vált lehetségessé az ideiglenes modell szerint, míg a teljes árammegosztási modell 2026. július 1-jén lép életbe.
Csehországban a villamosenergia-megosztás 3 formája lehetséges: az aktív felhasználói (termelő-fogyasztók) és társasházi opció mellett energiaközösségek keretében. A leginkább felhasználóbarát lehetőséget jelenleg a júliustól elérhető aktív felhasználói formula jelenti, mivel egyszerű regisztrációt követően földrajzi korlátozások nélkül természetes és jogi személyek is részt vehetnek benne, összesen 11 előfizetési ponton. A 2023 januárjától elérhető, szintén egyszerűen regisztrálható társasházi opció keretében a villamosenergia-megosztás csak az épület egy lépcsőházában található fogyasztási pontok között lehetséges, és mivel az elosztóhálózat használatát nem igényli, így elosztói díj nem vonatkozik rá.
A szintén ez év júliusától (jogi személyek számára) elérhető energiaközösségi villamosenergia-megosztási lehetőség jelenleg 1000 fogyasztási pont közötti megosztást tesz lehetővé, 3 település területén, ezért - az aktív felhasználói opcióhoz hasonlóan - ez esetben is teljes elosztói díjat kell fizetni utána, ezért csak a villamosenergia-díjban érhető el megtakarítás. 2026. július 1-jétől azonban terület- és számkorlátozás nélkül is lehetővé válik a megosztás.
Az eredményeket ismertetve Blažek elmondta, a megosztott villamos energia mennyisége 150 megawattóra volt, amely 500 háztartás fogyasztásának felel meg. A megosztásban 4000 energiatermelő egység, többnyire napelemes rendszerek vesznek részt. 2 hónap alatt 10 500 regisztráció történt, 3500 villamosenergia-megosztó csoport működik, és eddig mintegy 2000 csehországi társasházban indult el a megosztás.
Fontos jogszabályi változások jönnek Magyarországon
A rendezvényen előadást tartott Kondorosi Andrea, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője is, aki az energiaközösségek hazai helyzetének jogi eszközökkel történő segítéséről beszélt. Magyarországon 2021. január 1-jén történt meg a jogharmonizáció, és mivel a szabályozás bevezetése megelőzte a konstrukció gyakorlati megjelenését, mélyebb európai és hazai ismeretét, így a hazai jogalkotás alapvetően az uniós jognak való megfelelésre törekedhetett - mondta. Az új funkciók, szerepek, tevékenységek még nem voltak kipróbálva, ezért ez az elmúlt időszaban történt meg.
A fontosabb hazai jogszabályi változásokkal kapcsolatban elmondta, az elmúlt években a változások sokszor nem segítették az energiaközösségeket, a klasszikus energiaközösségek hazai elterjedéséhez pedig még fontos szabályozási részek hiányoznak. Amennyiben a szabályozás nyomán az energiaközösségek nem indulnak el piaci alapon, lehetséges politikai beavatkozás az energiadíj és rendszerhasználati díj területén is, akár a rezsivédelemi alap terhére - mondta a lehetséges támogatásokkal kapcsolatban.
Az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője az energiaközösségeket érintő fontosabb, küszöbön álló magyarországi jogszabályi változásokról is beszámolt. Tájékoztatása szerint:
- január 1-jétől bővül az energiaközösségekre vonatkozó jogi forma és a tevékenységek köre
- A társasházi energiaközösségekre vonatkozó szabályozás 2025. szeptember 1-jétől válik alkalmazhatóvá
- Szintén jövő év elejétől bővülnek az ipari energiaközösségekre vonatkozó szabályok
- Ugyancsak 2025. január 1-jén bevezetik az almérlegköri szabályozást
- Az új év elején hatályba lép a vonatkozó szabályozási tesztkörnyezet is, miután meghatározták ennek részletszabályait
- Ugyanekkor lép hatályba a háztartási méretű kiserőművek - így a lakossági napelemes rendszerek - származásigarancia-szabályai is
Egyebek mellett a két utolsó témáról Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese is beszélt az október 10-i Portfolio Energy Investment Forumon. Amint arra Kondorosi Andrea is utalt, a szaktárca az MTVSZ rendezvényével egyidőben egy olyan, a zöld átállást ösztönözni hivatott négy elemből álló jogszabálycsomagot bocsátott társadalmi egyeztetésre, amely egyebek mellett a társasházakra vonatkozó speciális rendelkezésekkel egészítené ki az energiaközösségekkel kapcsolatos szabályozást, megkönnyítve a társasházak számára a napelemes rendszerek telepítését.
A fórum záró szekciójában panelbeszélgetés zajlott az energiaközösségek által a hosszú távú energiastratégiában betölthető szerepről, illetve ezzel kapcsolatos kérdésekről, kihívásokról és problémákról, amelyben Varga Katalin, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont alapítványi programvezetője, Szolnoki Pálma, a Zéró Karbon Központ főmunkatársa, Dunai Bálint, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének elnöke, valamint Gajdics Ágnes, az EMLA Egyesületet és a Magyar Természetvédők Szövetségét képviselő ügyvéd részvételével. (A fórumon elhangzott előadások prezentációi az MTVSZ honlapján elérhetőek.)
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
