Ez az első alkalom, amikor a kormány elég konkrét utalást tesz arra, hogy az általa elvárt magasabb béremelésért cserébe a munkáltatók járulék-, vagy adócsökkentésben részesülhetnek. Emlékezetes, a 2016-ban megkötött 6 éves bérmegállapodásnak volt ilyen eleme (2017 januárjától a cégek több könnyítést is kaptak, akkor lett egységesen 9% a társasági adókulcs mértéke, és akkortól valósult meg a szocho-csökkentés első lépése 27%-ról 22%-ra, majd ezt követően szinte minden évben csökkent pár százalékpontot).
A közlemény pontosan így fogalmaz: a gazdaság fokozott bővülésének köszönhetően a költségvetés helyzete a következő években tovább fog javulni.
Ez a folyamat megnyitja a lehetőségét annak, hogy a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenjenek, ezáltal az adóék is alacsonyabb szintre csökkenhessen.
Az NGM kiemelte: a találkozón a tárcavezető ismertette a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervét, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el.
Erről beszélt részletesen a Portfolio gazdasági csúcstalálkozóján is Nagy Márton, és a határozat meg is jelent tegnap este a közlönyben.
Nagy Márton a VKF tagjaival történt találkozón leszögezte, hogy figyelembe véve a gazdaság és a vállalkozások teljesítőképességét,
a gyors bérkonvergenciának a dinamikus gazdasági növekedésen és vállalati hatékonyság és termelékenység javuláson kell alapulnia.
Hozzátette: 2025-ben a magyar gazdaság 3-4 százalékkal bővülhet, 2026-ban pedig áttérhetünk a 4-5 százalékos GDP növekedési sávba.
Hónapok óta zajlanak a tárgyalások a jövő évi és a következő évek béremeléséről, a kormány és az érdekegyeztető felek között. A munkaadói oldal korábban már jelezte, hogy átgondolt bérmegállapodás szükséges, és már akkor is azt mondták, hogy szükséges a munkaadók tehercsökkentése, például az élőmunkát terhelő adók további mérséklése. A mostani NGM-közlemény az első jele annak, hogy a kormány nyitott az adócsökkentésre. Egyelőre a mostani adócsökkentés-belengetés hatását nem lehet megítélni, mert fontos lenne ehhez látni a részletkérdéseket: 1) mikortól lenne effektív a tehercsökkenés 2) mely munkáltatói terheket érintené 3) milyen mértékben. Nem lennénk meglepve, ha a 2026-os parlamenti választás miatt egyébként is nyomás alatt lévő gazdaságpolitika hamar effektívvé tenné ezt az adócsökkentést, ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kormány tovább növeli majd a költségvetésben egyébként is jelen lévő feszültségeket.
Az NGM közleménye szerint "abban minden fél egyetértett, hogy az 1.000 eurós minimálbér elérhető célkitűzés. A munkaadói szervezetek ugyanakkor osztották azt a kormányzati álláspontot, hogy az átlagkereset 1 millió forintra növelésének feltétele a gazdaságban végbemenő magasabb növekedési ütem, valamint az infláció kiszámítható szinten tartása".
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert
