A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta irányadó kamatát mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Az indoklást tartalmazó közleményben a jegybank az óvatosság fontosságát hangsúlyozza, tekintettel a romló külpiaci folyamatokra.
Érdekesség, hogy a közleményben újra szerepet kapott a pénzpiaci stabilitás jelentősége, hangsúlyozva, hogy az év végére jellemző nagyobb turbulenciákkal szemben a jegybank fel kíván lépni.
A közlemény tartalma alább olvasható, a kiemelések a Portfolio-tól származnak:
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
A harmadik negyedévben Európában mérsékelt ütemben folytatódhatott a gazdasági növekedés. Az Egyesült Államokban a munkaerőpiac továbbra is erős, a gazdaság stabil növekedést mutat. Kínában a harmadik negyedévben éves összevetésben lassult a GDP-bővülés. A konjunktúra alakulása Európában az elhúzódóan gyenge ipari termelési kilátások miatt bizonytalan, miközben a folytatódó orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktus fokozódása és az általánosan feszült geopolitikai helyzet továbbra is kiemelt kockázati tényező.
Az eurozónában és az Egyesült Államokban egyaránt csökkent az infláció szeptemberben. A visszafogott világgazdasági kereslet mellett előretekintve is mérsékelt inflációs ráták várhatók, ugyanakkor a piaci szolgáltatások magasabb árdinamikája továbbra is fékezi a dezinflációt. A geopolitikai konfliktusok fokozódását követően az olaj- és gázárak jelentősen emelkedtek, ugyanakkor az olaj világpiaci ára az időszak végére korrigált.
A szeptemberi kamatdöntés óta a romló nemzetközi befektetői hangulatban erősödött a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés. Emögött elsősorban a közel-keleti konfliktus éleződése és a Federal Reserve kamatpályájára vonatkozó várakozások felfelé tolódása állt. Az Európai Központi Bank 25 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját októberben, a piaci árazások alapján a jegybank év végi kamatszintjére vonatkozó várakozások nem változtak érdemben. A régióban a cseh jegybank 25 bázisponttal csökkentette, míg a lengyel és a román jegybank változatlanul tartotta irányadó rátáját legutóbbi kamatdöntő ülésén.
2024 második negyedévében megtorpant a magyar gazdaság kilábalása. A háztartások fogyasztása emelkedett éves összehasonlításban, valamint a nettó export növekedési hozzájárulása is pozitív volt, miközben a beruházások jelentősen mérséklődtek a második negyedévben. Augusztusban az ipari és az építőipari termelés is csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg a kiskereskedelmi forgalom éves alapú bővülése tovább folytatódott. A reálbér-növekedés változatlanul erőteljes, azonban a fogyasztói bizalom alacsony szintről lassan emelkedik. A lakossági fogyasztás emelkedése ellenére a gyenge külső kereslet, illetve a visszafogott mezőgazdasági teljesítmény és beruházások a harmadik negyedévben is mérsékelhették a gazdaság növekedését. A munkanélküliségi ráta 4,2 százalékon alakult augusztusban, ugyanakkor az elmúlt negyedévekben enyhült a munkaerőpiac feszessége.
2024-ben főként a fokozatosan emelkedő háztartási fogyasztás támogatja a hazai GDP bővülését. Ezzel szemben a beruházások volumene az idei évben várhatóan csökken. A vállalati szféra elmaradó beruházásainak részleges pótlása a kereslet tartós javulásával 2025-ben kezdődik meg. A mérsékelt európai konjunktúra rövid távon továbbra is visszafogja a hazai kivitelt. A következő években ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások a kereslet visszatérésével élénkítik az exportot, így hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik. A hazai GDP 2024-ben 1,0–1,8 százalékkal, 2025-ben 2,7–3,7 százalékkal, majd 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal bővül.
A lakossági hitelpiac a 2023 végi mélypontjáról elmozdulva gyorsuló ütemben élénkült az idei év első nyolc hónapjában, ugyanakkor a vállalatok hitelkeresletét továbbra is kivárás jellemezte. A háztartási hitelállomány éves növekedése 2024-ben várhatóan 9 százalékot ér el, 2025-től pedig 10 százalék körül alakul. Ugyanakkor a hazai vállalatok régiós összehasonlításban magas likvideszköz-állománya, a támogatott programok szűkebb kínálata és a továbbra is bizonytalan növekedési kilátások miatt a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 2024 végén várhatóan 3 százalékot ér el, 2025 második felétől pedig 8–9 százalék körüli szinten stabilizálódik a hiteldinamika.
2024 szeptemberében az infláció 3,0 százalékra mérséklődve a jegybanki célnak megfelelő szinten és a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakult. A maginfláció 4,8 százalékra emelkedett. Az infláció csökkenését az üzemanyagok lassuló árdinamikája magyarázta, ami részben bázishatásból, részben pedig az üzemanyagok árának mérséklődéséből fakadt. Az éves bázisú maginfláció emelkedését a feldolgozott élelmiszerek magasabb árdinamikája okozta. A piaci szolgáltatások dezinflációja továbbra is lassú, ezért a Tanács kiemelten figyeli a szektor árazási döntéseit. A lakossági inflációs várakozások az elmúlt hónapokban enyhén emelkedtek.
Az infláció elmúlt hónapokban mutatott változékonysága az idei év végéig fennmarad. A fogyasztóiár-index év végéig enyhén 4 százalék fölé emelkedik, míg a maginfláció az év hátralévő részében 5 százalék körül alakul. A dezinflációs trend 2025 első negyedévétől folytatódik. Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,5–3,9 százalék közötti infláció várható. Az infláció 2025-ben átlagosan 2,7–3,6 százalék között, 2026-ban pedig 2,5–3,5 százalék között alakul. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évben tartósan visszatérjen a jegybanki célra.
A külső egyensúly javulása 2024-ben tovább folytatódik. Az év első nyolc hónapjában a folyó fizetési mérleg közel 4,4 milliárd eurós többletet mutatott, a havi egyenleg pedig augusztusban ismét többletbe fordult. A folyó fizetési mérleg aktívumának idei növekedése döntően a kedvezőbb áruegyenleggel magyarázható. 2025-től a meglévő kapacitások nagyobb kihasználásával, illetve az újabb beruházásokkal emelkedő exportpiaci részesedés várhatóan a külső pozíció további javulásában tükröződik. A folyó fizetési mérleg többlete 2024-ben az MNB előrejelzése szerint eléri a GDP 2 százalékát és az egyenleg javulása a következő években is folytatódik.
A nyár folyamán bejelentett hiánycsökkentő intézkedések támogatják az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélok elérhetőségét, amelyhez a kiadások feletti kontroll fenntartása is szükséges. Az MNB előrejelzése szerint a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes horizonton egyensúly közelében lesz. A következő években az állami kamatkiadások fokozatos csökkenésével párhuzamosan javul a költségvetés egyenlege. Az adósságráta folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához szükség van a kitűzött hiánycélok elérésére.
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.
A Monetáris Tanács helyzetértékelése alapján a hazai inflációs kilátások összhangban vannak a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésével. Ugyanakkor a romló nemzetközi befektetői hangulat és a változékony nyersanyagárak együttesen felfelé mutató kockázatot jelentenek a hazai inflációra.
A külső kamatkörnyezet a korábbi várakozásoknál lassabb ütemben mérséklődhet, miközben a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpályáját továbbra is bizonytalanság övezi.
Ezen helyzetértékelés alapján a Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Ennek megfelelően az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje sem változott. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A jegybank számára kulcsfontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által meghatározott kamatokkal összhangban alakuljanak. A jegybank a korábbi gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelemmel kíséri az FX-swap piac várható év végi helyzetét. A monetáris transzmisszió hatékonyságának biztosítása érdekében az MNB a naponta meghirdetésre kerülő egynapos FX-swap tenderek, illetve a heti rendszerességű diszkontkötvény aukciók mellett decemberben hosszabb futamidejű eszközök alkalmazásával is kész simítani a pénzügyi piaci folyamatokat.
A geopolitikai konfliktusok fokozódása az energiaárak emelkedéséhez és a feltörekvő piaci eszközök felárainak növekedéséhez vezetett. E két hatás következtében a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödtek. Előretekintve továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A Monetáris Tanács a beérkező makrogazdasági és pénzügyi piaci adatok alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről. A Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek újbóli fokozódása, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés szüneteltetését indokolják
Címlapkép forrása: Shutterstock
