A hétvégén közzétette az uniós statisztikai hivatal az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-statisztikát Horvátországra is. A legelterjedtebb fejlettségi mutatóban így teljes képet kaphatunk az Európai Unió országairól.
Eszerint a horvát egy főre jutó GDP az uniós átlag 75,1 százalékán állt tavaly. A mutató nagyon sokat emelkedett az elmúlt években, ahogy dinamizálódni tudott délnyugati szomszédunk gazdasága: 2014-ben még 60%-os fejlettségről számolt be az Eurostat. A magyar fejlettség az EU-átlag 75,4%-án áll, vagyis éppen csak a horvátok előtt tudtunk maradni.
Az idén a horvát GDP-növekedés 3%, a magyar 1% körül alakulhat, vagyis jövőre, amikor a 2024-es adatok érkeznek, az uniós rangsor egyik legérdekesebb kérdése az lehet, hogy lesz-e horvát előzés. A horváton kívül a szlovák, görög, lett és bolgár gazdaságot előzzük fejlettségben. Közvetlenül előttünk Románia áll, mintegy három százalékponttal magasabb relatív mutatóval, de módszertani bizonytalanságok miatt (a román árszint furcsán alacsony a fejlettséghez képest) a pontos különbségre nem vennénk mérget.
Bár az uniós országok között összességében összerázódás, a fejlettségi különbségek csökkenése figyelhető meg, még így felfedezhetők törésvonalak a kelet-közép-európai régión belül. 90%-os fejlettség szint körül jár Csehország, Szlovénia és Litvánia (előbbi két ország a spanyolokat is előzi), 80% körül tart az észt, lengyel és román gazdaság (na és a portugálok). Nagyjából 75%-os fejlettségnél jár a magyar és horvát gazdaság, de ide sorolhatjuk az alulbecslési gyanúval körüllengett Szlovákia is. Három ország pedig 70% alatt ragadt.
Nemcsak a horvát adat megérkezése jelent újdonságot a fejlettségi mutatókban, hanem az is, hogy az idén szinte havonta változtak a többi ország adatai, ahogyan a statisztika friss információkkal folyamatosan pontosodott. Ez számunkra a másik nagy figyelemmel kísért mutató, a háztartások végső fogyasztása miatt fontos. A korábbi becslések szerint ugyanis a magyar fogyasztás az uniós rangsor utolsó helyére esett vissza, lemaradva még a jóval fejletlenebb bolgár fogyasztástól is. Mostanra azonban a revíziók hatására a bolgár adatot lejjebb húzták és így "csak" az utolsó előttiek vagyunk. Bár az adatok hivatalosan még mindig "előzetesek", de várhatóan már nem lesznek benne akkora elmozdulások, mint a korábbi becslések során.
Az Eurostat fogyasztási mutatója az úgynevezett "egyéni fogyasztás" (actual individual consumption, AIC) a nemzeti számlák rendszerében a "háztartások végső fogyasztását" jelenti. Ebben a lakosság vásárolt fogyasztása mellett az úgynevezett természetbeni fogyasztás is szerepel, ami főleg az olyan igénybevett szolgáltatásokat jelenti, amelyekért az adónkkal fizetünk, mint például az egészségügyért és oktatásért. Mivel ez a legszélesebb fogyasztási kategória, az Eurostat előszeretettel használja ezt a mutatót egyfajta jólétérzet-mérőszámként, hiszen a tapasztalatok szerint a fogyasztás alapvetően határozza meg akár a szubjektív jólét-érzetet is. A mutató vásárlóerő-paritáson számolt értéke korrigál az egyes országok árszintjével, vagyis ahol kevesebbet költenek pénzben kifejezve, még nem biztos, hogy rosszabbul élnek, hiszen az alacsonyabb árak miatt valójában többet tudnak vásárolni.
A hazai fogyasztási mutató alacsony szintjéről az elmúlt egy-két évben sok értékelés született. Az okok között szerepel a régión belül az átlagnál kisebb felzárkózási ütem (ami a nominális bérekben is megfigyelhető), a háztartások alacsony eladósodottsági és (makrogazdasági szinten) magas megtakarítási szintje, illetve az, hogy a megtermelt jövedelemnek igen nagy része fordítódik fogyasztás helyett beruházásra. Ahogyan arra korábban is többször felhívtuk a figyelmet, a mutatót nem érdemes nagyítóval nézegetni, ugyanis sok mérési probléma van vele. Eleve a GDP-t, és annak komponenseit nehéz összehasonlítható módon pontosan számba venni, a relatív árszintek meghatározása szintén bizonytalan. Ezért érdemes inkább a hosszabb távú tendenciákra, mintsem a pontos értékekre koncentrálni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
