Az MNB nyár elején új korszakot jelentett be: ettől az időszaktól kezdve már tudható, hogy nem minden ülésen folytatódik a kamatcsökkentés, és augusztusban végül tartott is egy szünetet a jegybank a másfél éve tartó sorozatos kamatcsökkentések után. Szeptemberben aztán 25 bázisponttal 6,5%-ra csökkentette a jegybank irányadó rátát, fenntartva az üzenetet, hogy az év végéig ülésről-ülésre döntenek, és a kamatok szinten tartása vagy a 25 bázispontos csökkenés lesz az asztalon.
Azóta viszont sok dolog történt, ami abba az irányba mutat, hogy a kamatok idén már legfeljebb csak egyszer csökkennek.
A forint az előző hetekben 400 fölé gyengült az euróval szemben, és a Magyar Nemzeti Bank egyértelművé tette, hogy a pénzpiaci folyamatok fontos szempontot jelentenek a döntéshozatal során, hiszen a gyenge forint visszahat az inflációra is. A nemzetközi bizonytalanság erősödött a gyengülő európai gazdasági kilátások miatt, ami nyomást helyezett az euróra a dollárral szembenm, így végeredményben a forintra is.
Virág Barnabás a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forumon elmondta, hogy nemcsak októberben maradhat a jelenlegi szinten a kamat, hanem akár huzamosabb ideig is, magasabb kamatfelárat biztosítva ezzel a forintnak. Az alelnök szavaira a forint jelentősebb erősödésbe kapcsolt.
Ebben a hónapban is megkérdeztük az elemzőket, hogy milyen döntésre számítanak az MNB holnapi ülése előtt. Az elemzőknek még Virág Barnabás megszólalása előtt tettük fel a kérdést, ám mindegyikük úgy vélte, hogy a kamatok októberben nem változnak. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy idén lesz-e még egy kamatcsökkentés, vagy marad a jelenlegi kamatszint (ismét kiemeljük, hogy az elemzőket még Virág megszólalása előtt kérdeztük), a jövő év végi kamatokra vonatkozó előrejelzések között pedig egészen nagy a szórás, ami az ilyen hosszú időtávon fennálló bizonytalanságok miatt teljesen érthető.
A gyenge forint miatt nem fog vágni az MNB
Igazság szerint már azelőtt, mielőtt a forint begyengült volna, az alapszcenárió a kamatok tartása volt
– emeli ki Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki a Portfolio On The Other Hand véleményrovatának rendszeres külsős szerzője. Hozzáteszi, hogy az elmúlt egy hónap beérkezett adatai, információi és eseményei alapján lényegében borítékolható az októberi ülés kimenetele. Az elemző szerint igaz, hogy az infláció a piaci konszenzusnál enyhén kedvezőbb lett, és a szolgáltatások inflációja is kellemes meglepetést hozott, ám a jegybank emellett figyeli az országkockázati felárat, valamint a pénz- és tőkepiaci stabilitást, vagyis lényegében az árfolyam alakulását. Előbbi terén nem volt érdemi változás, utóbbinál viszont nagyonis. „Tekintettel a forint elmúlt egy hónapban mutatott gyengülésére és a tényre, hogy a jegybank többszöri verbális intervenciója is csak arra volt elegendő, hogy megállítsa a forint gyengülését és a 400-402-es sávban tartsa az euróval szemben, arra utal, hogy
az októberi kamatcsökkentés lehetősége alapvetően elszállt”
– írta lapunknak küldött válaszában. Szerinte a fő üzenet holnap az lesz, hogy az idei évben a további kamatvágások lehetősége minimálisra csökkent.
Az árfolyamleértékelődés kapcsán Palócz Éva (Kopint-Tárki) megjegyzi, hogy az a kedvező infláció ellenére megakadályozza a további kamatvágást. „Az árfolyam-gyengülés ugyan nem drámai, és nem is új jelenség, de a szintlépés lélektani hatása fontos” – írta Palócz Éva.
Regős Gábor (Gránit Alapkezelő) szerint jól látható, hogy a korábban meghatározott szempontrendszer a mostani és az elkövetkező néhány döntésnél már nem érvényes: hiába alakult jól a szeptemberi infláció, most a kockázati környezet romlása miatt annyira az árfolyam került a középpontba, hogy leginkább ezt érdemes figyelni.
Koncz Péter (Századvég) szerint is fontos kiemelni a forint szerepét, hiszen az elmúlt évek folyamán az inflációs folyamatokban felerősödtek a forint volatilitásához kapcsolódó hatások. A jelenlegi instabil geopolitikai környezetben talán ez a legfontosabb tényező, ami a további csökkentés ellen szólhat.
Virág Barnabás nyilatkozatai után nem igazán tartogat meglepetéseket a kamatdöntés
– emeli ki Becsey Zsolt (Unicredit). Az elemző az előretekintő iránymutatásban sem számít nagyobb hangsúlyeltolódásokra. Amire szerinte érdemes lesz figyelni, az a hónap elején bejelentett zöld program részleteinek ismertetése lehet, amelyek a bejelentésük idején okoztak némi kételyt a monetáris politika irányultságát illetően. Emellett az elemző kiemeli a forint fontosságát az MNB döntései kapcsán: „az MNB továbbra is reaktív maradhat az árfolyam mozgásokra, jól jelzi ezt, hogy a kamatdöntések előtti 5 napos blackout (a kamatdöntés előtti néhány napban a jegybankárok jellemzően nem kommentálják a monetáris politikai kilátásokat – a szerk.) periódus szabályával szakítva csütörtökön is erős üzeneteket küldött az MNB alelnöke a piacoknak.”
Változott a külső környezet
Trippon Mariann (CIB) szerint biztos, hogy ebben a hónapban nem változik a 6,5%-os kamatszint, a kérdés csak az, hogy év végéig lesz-e még tere a Monetáris Tanácsnak folytatni a kamatszint normalizálását. Emlékeztet, hogy a jegybank nyár óta adatvezérelt üzemmódban működik, a beérkező adatok alapján pedig októberben nem számíthatunk kamatcsökkentésre, és ezt a prognózist szerinte nem csak a piaci- és makrofolyamatok, de Virág Barnabás alelnök publikus megszólalásai is alátámasztják.
Az elemző emlékeztet, hogy az infláció ugyan a vártnál kedvezőbben alakult szeptemberben, ám a növekedés lanyha, a külső környezetben beállt változások pedig kifejezetten kedvezőtlenek (ezek közé sorolta a Feddel kapcsolatos kamatvárakozások enyhe módosulását, a devizapiacon a dollár erősödését, a közel-keleti helyzet miatt az energiahordozók árának volatilitását, az amerikai elnökválasztással kapcsolatos kockázatokat). Trippon Mariann megjegyezte továbbá:
A negatív külső változások a hazai pénzügyi piacokon is kedvezőtlen elmozdulásokat okoztak, ezek közül is kiemelkedik a forint gyengülése.
„A hazai és nemzetközi bizonytalanságok együttesen azt eredményezik, hogy a támogató külső hangulatból nem, vagy csak keveset tud profitálni a forint, ha azonban romlik a hangulat, akkor kifejezetten (a régiós társakkal összevetve is) negatívan reagál. A gyenge árfolyam inflációs kockázatot is magában hordoz, de 400 körüli szinteken egy újabb külső vagy belső sokk további, akár hevesebb gyengülési hullámot is elindíthat, ami pénzügyi stabilitási szempontból egyértelműen negatív folyamat lenne” – írta lapunknak a CIB elemzője. Szerinte néhány héttel az amerikai választás előtt, a komoly geopolitikai kockázatokat is figyelembe véve teljesen indokolt, hogy az MNB kivárjon, és a kamatkülönbözet csökkentésével ne húzzon ki még egy támaszt a forint alól.
„A nemzetközi kamatkörnyezetben valóban óriási hullámzásokat lehetett látni az elmúlt hetekben, és való igaz, hogy újabban ismét óvatosabbak a kamatcsökkentési várakozások a tengerentúlon, mint szeptember utolsó hetében”
– írták válaszukban az MBH elemzői, Árokszállási Zoltán és Balog-Béki Márta. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy az amerikai kilátások gyorsan változhatnak: egyetlen, vártnál erősebb tengerentúli munkaerőpiaci adat (amire a kamatvárakozások ismét felfelé indultak október elején) még nem feltétlenül irányadó, a gazdaság érdemi lassulása a tengerentúlon valószínűnek látszik, így a Fed részéről is jelentős lehet még a tér a kamatcsökkentésre. Szerintük így a hazai kamatvárakozások ennek megfelelően a következő hónapokra továbbra is a jelenlegi, 6,50%-os alapkamat szintje alatt találhatóak, és a nemzetközi kamatkörnyezet még mindig segíti, hogy tovább csökkentse az MNB az irányadó kamatot. "Idén összességében egy csökkentéssel lehet számolni, azaz arra számítunk, hogy év végéig 6,25%-ig fogja tudni csökkenteni a kamatot az MNB" – írják.
Az elemzők megjegyzik, hogy az infláció 2025-ben az év túlnyomó részében a toleranciasáv felső felében (3-4% között) lehet. Ez a várhatóan csökkenő dollárkamatok mellett teret enged a további kamatcsökkentéseknek, de ehhez az is szükséges, hogy a magyar gazdasággal kapcsolatos kockázati étvágy ne romoljon.
Varga Zoltán (Equilor) a külső környezet kapcsán emlékeztet, hogy szeptember 24-e óta csak az EKB tartott kamatdöntő ülést, ahol a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkent a kamatszint, mely önmagában növelhetné a hazai jegybank mozgásterét. Viszont a kedvező amerikai adatok miatt enyhültek a Fed kamatvágási várakozások, amely viszont szűkíti a magyar lehetőségeket. Összességében a tényezők nagyobb része javulást mutatott, ugyanakkor a várt amerikai kamatpálya átárazódása, a geopolitikai kockázatok, illetve a forint gyengülése óvatosságot indokolnak” – véli az elemző.
Csökkenhet még a kamat idén? És mi várható jövőre?
Év végéig még egy kamatvágás beleférhet, amennyiben a forinteszközök volatilitása csökken
– írta válaszában Kiss Péter (Amundi). Várakozásaik szerint az amerikai elnökválasztás után a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés, valamint az amerikai kamatvárakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság csökkenhet, ami teret ad majd egy 25 bázispontos csökkentésre.
Hasonlóan gondolkodik a kilátásokról Virovácz Péter is. Szerinte a novemberi amerikai elnökválasztás után már tisztábban látszik, hogy milyen irányt vesz a hazai költségvetési politika és a devizapiac is. „Egyelőre én azzal számolok, hogy mindkettő tekintetében inkább pozitív változások lesznek. Éppen ezért én még látok – elméleti – lehetőséget egy kamatvágásra decemberben” – írja. ám azt is hozzáteszi:
csak egy hajszállal nagyobb ennek az esélye, mint hogy változatlanul maradjon az alapkamat az év végéig vagy akár tavaszig.
Trippon Mariann is lát még esélyt egy kamatcsökkentésre, de ez nagyon feltételes. „Az év hátralévő részében is marad az óvatos, adatvezérelt monetáris politika, optimális esetben még maximum 1 darab 25 bázispontos kamatcsökkentés jöhet szóba, de amennyiben nem javul a piaci helyzet, az irányadó kamat a jelenlegi szinten zárhatja az évet” – írja válaszában a CIB elemzője.
Az, hogy képes lesz-e az MNB kamatot vágni még idén, ismételten csak a nemzetközi fejlemények függvénye lesz, amelyek közül kiemelkedik a novemberi eleji amerikai elnökválasztás, illetve Fed–kamatdöntés.
– vélekedik Becsey Zsolt. A közgazdász szerint a közeljövőben érdemes lesz a korábbiakhoz mérten nagyobb figyelmet szentelni az EKB-ra vonatkozó piaci árazásokra is tekintettel arra, hogy a frankfurti intézménynél már erősebb kamatvágásokat vár a piac, mint a Fed esetében. A költségvetés novemberi benyújtása is fontos információkat tartalmazhat a várható inflációs pályát tekintve.
Regős Gábor szerint is figyelni kell az EKB és a Fed döntéseit, de emellett a lengyel jegybankra is oda kell figyelni szerinte. „A lengyel alapkamat jelenleg 5,75 százalék, és itt egyelőre nem látszik a csökkentés szándéka. Kérdés, hogy ehhez képest elegendő-e egy 50 bázispontos kamatfelár” – írja. Szerinte a kockázati megítélés alakulása a fő kérdés, amelynek kapcsán a költségvetéssel kapcsolatban beérkező adatokat, a 2025-ös költségvetés megítélését, az időközben lezajló hitelminősítések eredményét, illetve az Európai Bizottsággal való kapcsolat alakulását, ezen keresztül pedig az uniós források sorsát érdemes kiemelni. Szerinte
akkor van esély az idén még egy kamatcsökkentésre, ha a hazai kockázati megítélés, illetve a nemzetközi kockázati környezet egyaránt javul.
Nyeste Orsolya, az Erste közgazdásza megemlíti a bérdinamika alakulását is, amelyre tekintettel lehet a jegybank. „Dacára a célon lévő inflációnak, a MNB-t óvatosságra késztethetik a jövő évi béremelési tervek, a kormányzat gazdaságélénkítési szándékai, illetve a forint gyengélkedése, valamint érzékenysége a kockázatérzékelés változásaira” – írja válaszában. Hozzáteszi:
Az év vége felé, amikor a vállalati szektor tervez, és vélhetően dönt az átárazásokról is, nem kifejezetten a legjobbkor érkezett a 400 feletti EURHUF.
Az Erste az MNB előretekintő iránymutatásában nem vár változást, maradhat a megszokott szigorúbb hangvétel. „Az idei évben még látunk teret egy 25 bázispontos kamatvágásra – nagy valószínűséggel decemberben -, ám döntő szerepe lehet annak, hogy a Fed és az EKB mennyit vág végül összességében, és hogyan kommunikál az év utolsó ülésein, és ezzel mekkora mozgásteret biztosít az MNB-nek” – írja Nyeste Orsolya. Fontos lesz még az inflációs kép alakulása az utolsó negyedévben: milyen mértékben gyorsul fel végül is decemberre az áremelkedés üteme, és változnak-e a jövő évi kilátások.
Címlapkép forrása: Shutterstock
