Fontos mondatok hangzottak el a Portfolio konferenciáján
Lantos Csaba energiaügyi miniszter a a Portfolio Energy Investment Forum konferencia nyitóelőadásában többek között arról beszélt, hogy már "körülbelül 650 ezer okosmérő van ma Magyarországon az 5,3 millió POD-ból" (kisfeszültégen profilos jellegű hálózati csatlakozási pont – a szerk.). Szavai szerint ezek szükségesek ahhoz, hogy "a hálózat képes legyen majd arra a jövőben, hogy szabályozható, vezérelhető legyen"; és ennek első fontos lépése az adatok összegyűjtése ezekből az okosmérőkből.
Ezután Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a témához kapcsolódóan azt vázolta: "év végére a kisfeszültségen feltelepített okosmérők száma országosan megközelíti a 800 ezer darabot, így a hatályos jogszabályokból eredő feladatokon túl időszerű is, hogy bevezessünk egy olyan új tarifatípust, amely kihasználja az ezen eszközökben rejlő előnyöket."
A 2025-2028 közötti, a MEKH által meghatározandó négyéves tarifaciklusra utalva úgy folytatta, hogy:
Az új villamosenergia tarifaciklusban nemcsak a profilos elszámolást felváltó, szinte valós idejű, idősoros elszámolásra, hanem a terhelés-áthelyezést, ún. load-shiftinget, ösztönző, zónaidős tarifálásra is mód nyílik majd.
Azt is elárulta, hogy az új tarifák részletszabályairól november 16-án hoz döntést a MEKH.
Ezt követően a vezetői panelbeszélgetésben Králik Gábor, az Energiahivatal energetikáért felelős elnökhelyettese többek között arról beszélt: "dolgozunk azon, hogy az ösztönzőket a helyére tegyük". Ennek kapcsán leszögezte:
Kifejezetten hitet tettünk a KIF-es (kisfeszültségen vételező – a szerk.) felhasználók között is, hogy végre bevezetésre kerüljön egy tisztességes, valódi idősoros, KIF 4. tarifa. A kollégák csak úgy hívják, hogy mindentudó KIF tarifa: három különböző árral, teljesítménydíjjal.
Rámutatott: az ösztönzőrendszer kialakítása miatt tervezi a Hivatal ennek a negyedik tarifának a bevezetését a kisfeszültségen (KIF 4.), és ennek érdekében első lépésként a rendszerhasználati díjak (RHD) átalakításával tud hatást gyakorolni. Megjegyezte:
A legnagyobb probléma abból van, hogy az alrendszerek: a KÁT, a szaldós lakosság, semmilyen szinten nem együttműködő a rendszerben, és ezzel ők plusz terhet okoznak.
Egyéb fontos jelek is vannak a készülő változásokra
A konferencia utáni napokban küldte el a kormány az Európai Bizottságnak az új, végleges Nemzeti Energia és Klímatervet (NEKT), amely azt rögzíti, hogy "a fogyasztók aktív piaci szerepvállalásának egyik alapvető feltétele a fogyasztás szabályozhatóságának megteremtése"; és ezért "célunk, hogy 2030-ig legalább 1 millió darab okos villamosenergia-mérőeszköz kerüljön telepítésre". Az anyag szerint ez többek között
Biztosítani képes például az időalapú díjazás bevezetésének lehetőségével, hogy úgy alakítsák saját fogyasztásukat, hogy az egyúttal hozzájárul a villamosenergia-rendszer egészének optimális működéséhez.
A napokban társadalmi egyeztetést is indított a kormány az új villamosenergia törvényben tervezett változtatásokról. A javaslatból többek között az derült ki, hogy létrejön egy energetikai adatszolgáltató platform, és jövő nyártól már minden háztartási méretű kiserőmű (HMKE) termelési, fogyasztási és betáplálási adataira közel valós időben rálát majd a rendszer, ami a jobb tervezhetőséget és szabályozhatóságot is szolgálja.
A közelmúltban egy másik társadalmi egyeztetést is tartott a kormány a bojlervezérlés szabályainak racionalizálásra, ami a lakossági B árszabást takarja. Ez azt jelenti, hogy a vezérelt áramár szabályozásába való belenyúlást teszi lehetővé a kormány az Energiahivatal számára az új tarifaciklusban. Ennek a változásnak az a lényege, hogy a hálózati engedélyesek rugalmasabb időkeretet kapnak a bojlervezérlésre a nappali, napsütéses időszakban a HMKE termelés felhasználása céljából. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy "az egyetemes szolgáltató többféle "B" árszabást is alkalmazhat", és a részletszabályokat majd a MEKH új tarifarendelete szabja meg.
Összességében tehát jól látszik, hogy a hazai villamosenergia-rendszerben fokozódó feszültségek rövidesen jelentős szabályozói változásokat kényszerítenek ki.
Mit jelent az új kisfeszültségű lakossági tarifa a gyakorlatban?
A fenti idézetek összességében nagy változást jelentenek több százezer lakossági, illetve mikro- és kisvállalati fogyasztónak, mert a 36 forint körüli rezsivédett áramárból a legnagyobb, 23,4 forintos rendszerhasználati díjtétel megváltoztatásának a lehetősége fog kinyílni, igaz nem 2025-től, hanem várhatóan 2026-tól.
Ennek oka, hogy az Energiahivatal az új tarifaciklus első évében csak beemeli a lehetőségek közé a KIF 4. tarifát, aztán várhatóan csak a rákövetkező évtől kezdi mozgatni az árakat, hogy azzal a fogyasztás időzítését is mozgatni tudja. Így tehát 2025-ben még várhatóan továbbra is nulla forinttal szerepel majd a KIF 4-es tarifában a teljesítménydíj (lásd alábbi táblázat), és a három zónaidőben nem lesz különbség a forgalmi díjakban, és ezek szintje megegyezhet a mostanival.
A gyakorlatban tehát az érintett lakossági, és mikrovállalati kör 2025-ben még nem érzékel változást a KIF 4-es tarifa áraiban, de elkezdhet számolni, hogy a tudatosabb, napközbeni órákra áthelyezett áramfogyasztás milyen előnyökkel járhatna, illetve megfordítva: milyen súlyú pénzügyi következményekkel jár, ha 2026-tól sem változtat a fogyasztási szokásain.
Kik a főbb érintettek?
A több százezer potenciális lakossági érintett úgy jön össze, hogy a profilos felhasználású (KIF 1. tarifa), A1-es díjszabású körbe tartozik az összes kisfeszültségen vételező fogyasztó háromnegyede, ami jóval több, mint 5 millió fogyasztási helyet jelent. Közülük viszont a változás csak azokat érinti, akiknél felszerelnek okosmérőt, és ahogy fent láttuk: ez év végéig közel 800 ezer darabra nő, és 2030-ig legalább 1 millió ilyen okos eszközt tervez telepíteni a kormány.
Ebből az idén év végéig 800 ezer fős potenciális érintett körből le kell vonni például a háztartási méretű kiserőművek (280 ezer darab körül) szinte teljes egészét, hiszen rájuk az üzembe helyezéstől számított tíz évig még az éves szaldó elszámolás érvényes. Így a tíz évvel ezelőtti új naperőműves telepítési pályát kell figyelni, azok kerülnek egyrészt felmenő rendszerben bele az új KIF 4-es tarifába. A 2013 végéig telepített háztartási naperőművek darabszáma közel 5 ezer volt, és ők kerültek át idén januártól az új bruttó elszámolásba, és ők fognak majd várhatóan 2026-tól belekerülni az új KIF 4-es tarifába is, igaz ez választható lesz, erős anyagi ösztönzés mellett. Aztán felmenő rendszerben a 2014 végéig telepített naperőművek tulajdonosai (további mintegy 4 ezer egység), majd a 2015 végéig telepített naperőművek tulajdonosai (további mintegy 6 ezer egység) kerülhetnek be a KIF 4-be 2026-tól.
Számosságában sokkal szélesebb,
több százezres kört érint a lakosságból a KIF 4-es tarifa ügye a nagyobb éves áramfogyasztók közül.
Ennek az az oka, hogy a jogszabályok alapján annál a háztartásnál, amely bármelyik évben átlépi éves szinten az 5000 kWh áramfogyasztást, kötelező felszerelni az okosmérőt. Ez utána tartósan ott marad az adott fogyasztási helyen, és így ők bekerülhetnek majd a KIF 4. tarifába, és a relatív nagyobb éves fogyasztásuk miatt őket jelentősen érintheti majd az új ösztönző/büntető díjszabás. Amint az alábbi ábrán látszik: az évi legalább 5000 kWh áramot felhasználó lakossági fogyasztóknak értékesített villamosenergia aránya jellemzően 35% körül van a teljes értékesített mennyiséget belül, és emögött valószínűleg több százezer lakossági fogyasztó húzódik meg. A fentieken kívül még azokat érinti 2026-tól az új KIF 4. tarifa, akik 3x32 Ampert elérő, de 3x80 Ampert meg nem haladó teljesítményigényű új csatlakozók.
Nagyon nem lesz mindegy, hogy mikor fogyasztunk áramot
A fentiek egyértelműen afelé mutatnak, hogy a különböző villamos berendezések használatát (pl. légkondicionáló, elektromos tűzhely, mosás, elektromos autótöltés) érdemes egyre inkább a napközbeni órákra terelni, amikor a naperőművek sok esetben túltermelést okoznak a rendszerben, és alacsony az áram ára.
Amint nyári elemzésünkben, az ezer eurós áramár kapcsán rávilágítottunk: ha az este 7-10 óra közötti idősávban a lakosság egy része kikapcsolta volna a légkondícionáló berendezést, vagy eleve napközben hűtötte volna a lakását, és nem este, akkor sokkal alacsonyabb árak is kialakulhattak volna, és ez rendszerszinten is jelentős spórolást eredményezhetett volna.
Azt is megjegyeztük azonban, hogy mivel a lakosság a merev rezsicsökkentési rendszer miatt semmit sem érez az árak vad mozgásából, hiszen egész nap, illetve egész évben, zónaidő nélkül ugyanannyiért fogyaszthat az A1-es árszabásban, így nem is érdekelt a fogyasztásának rugalmas mozgatásában. Ebben hozhat tehát lényeges változást a KIF 4-es tarifa, de mielőtt tovább mennénk, érdemes néhány fogalmat, szakkifejezést tisztázni.
Mit jelentenek a fogalmak röviden?
A villamosenergia törvény (Vet., 2007. évi LXXXVI. törvény) értelmében a kisfeszültségű hálózat jelentése ez: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat.
Okosmérő: olyan távlehívható fogyasztásmérő, amely képes a távoli utasításokat fogadni tájékoztatás, vezérlés, figyelemmelkísérés és ellenőrzés céljából.
Távlehívható fogyasztásmérő: olyan fogyasztásmérő-berendezés, amely képes a villamosenergia-fogyasztás és a villamosenergia-hálózatba táplált villamos energia mennyiségét mérni, a kiegyenlítő energia elszámolási mérési időintervallumának megfelelő gyakorisággal a mérési adatokat tárolni, valamint elektronikus távkommunikáció útján a mért adatokat továbbítani.
Rendszerhasználati díjak: a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjak (alap- és forgalmi típusú díjak, teljesítménydíj). Ezek hatósági árakat takarnak, amely árak tartalmazzák a szállításához, az üzemeltetéséhez, illetve a villamos energia méréséhez kapcsolódó ár elemeket.
Az elosztói teljesítménydíj attól függ, hogy milyen teljesítményű hmke csatlakozik a hálózathoz, illetve mekkora a háztartás egyidejű legmagasabb teljesítményigénye. A nagyobb teljesítményigényű csatlakozási pontok díja magasabb lehet, és ez is a tudatosabb energiafelhasználás felé terelhet; így például ne működjön egy időben minden létező elektromos eszköz otthon, és így kisebb teljesítményű csatlakozási pont kiépítése is elegendő.)
Okosmérő kell felszerelni a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet szerint többek között a kisfeszültségen csatlakozó felhasználókhoz 5000 kWh vagy afölötti éves felhasználás esetén, 3x32 A-t elérő, de 3x80 A-t meg nem haladó teljesítményigényű, új csatlakozás esetén, továbbá a háztartási méretű kiserőművel már rendelkező, illetve ilyen rendszert a jövőben telepítő felhasználóknál.
A változás tartalma
Érdemes röviden a számok szintjén is összefoglalni, hogy mit jelenthet a gyakorlatban a készülő változás. Jelenleg a lakossági rezsivédett áramár (energiadíj) országosan 5 forint körül alakul kilowattóránként a profilos (KIF 1.) tarifában az A1 díjszabásban, és ahogy fent jeleztük: ez alá tartozik messze a legtöbb háztartá. Ehhez az 5 forinthoz adódik hozzá a fent már említett 23,4 forintos tétel, amit összefoglaló néven rendszerhasználati díjaknak neveznek, és ezekre rakódik még rá a 27%-os áfa, így lesz ezekből együttesen 36 forint körüli rezsivédett áramár.
Az éves átlagfogyasztás (2523 kWh) fölé lógó fogyasztási résznél az energiadíj 32 forint közelében jár, és erre szintén rájönnek a 23,4 forintos rendszerhasználati díjak, és az áfa, és ebből lesz 70,1 forintos "lakossági piaci ár".
Az éjszakai vezérelt (KIF 2.) tarifa "B alap" árszabásába tartozik a fent már említett bojlervezérlés 1,7 millió csatlakozási ponttal, amelynél ahogy figyelmeztettünk, szintén várható változás. Ez azt jelenti, hogy többfajta B árszabás jöhet azért, hogy a nappali, napsütéses időszakban ösztönözzék a HMKE termelés felhasználását. (Az idősoros elszámolást lehetővé tevő KIF 3. tarifa "A2" árszabása alá mindössze 26 ezer csatlakozási pont tartozott 2023 végén, így az még nem volt jelentős kör.)
Amint az alábbi táblázatból látszik: a 23,4 forintos rendszerhasználati díjtétel a 6,8 forintos átviteli, valamint az egy zónaidős (egész nap azonos), 16,6 forintos elosztói forgalmi díjból jön ki a profilos KIF 1-es csatlakozási pontokon a MEKH hatályos rendelete alapján. Ez utóbbiban várható a nagy változás a KIF 4. megjelenésével, mert a három zónaidőben eltérő lesz majd 2026-tól a forgalmi díj azért, hogy minél inkább a napközbeni órákra tereljék a fogyasztást. Az elosztói teljesítménydíjban is fontos változás várható, mert 2026-tól nulla forintnál nagyobb lesz a díj.
Lehet még egy komoly ösztönző tétel
A rendszerhasználati díjak 2026-tól történő megváltoztatása mellett az is jócskán terelheti majd napon belül a fogyasztást, ha a tarifacikluson belül majd valamikor az 5 forint körüli energia (elektron) díja is megváltozik. Ez lenne az ún. dinamikus árazás, amelyről már többször írtunk, és amelynek bevezetését már 2025-től ígérte a helyreállítási program egyik intézkedéseként a kormány. Mivel azonban nagy kérdés, hogy mi lesz az egész helyreállítási programból, így részben emiatt is csúszik ennek az indulása.
Emellett az is lényeges, hogy amint a Portfolio konferenciáján Kádár Márton, a HUPX értékesítési és üzletfejlesztési vezetője jelezte: 2025 első felében Magyarországon is bevezetésre kerül az áramtőzsde másnapi szekciójában az okosmérés 15 perces ritmusához igazodó 15 perces villamosenergia termék. Így tehát a merev rezsicsökkentési rendszert még inkább rugalmassá tehetné az, ha az árak napközbeni komoly változását az energiadíj akár 15 percenkénti (tompított) változásán keresztül is megéreznék a fogyasztók, nemcsak a rendszerhasználati díjak zónaidőssé tételével.
Összegzés
A KIF 4. tarifa 2025-ös megjelenése, majd 2026-tól tartalommal (számokkal) feltöltése erős ösztönzőt jelent az érintett, várhatóan több százezer lakossági és kisvállalati körnek arra, hogy figyeljen oda: mikor és mennyi villamosenergiát fogyaszt.
Ennek oka, hogy az okosmérők segítségével közel valós időben mérik a fogyasztását, a rendszerhasználat díja pedig napon belül is jelentősen változhat a három zónaidő alatt. A fő cél az, és a tarifa részleteinek kialakítása ezt ösztönzi majd, hogy a fogyasztás minél nagyobb része a napközbeni órákra essen (load-shifting), amikor a naperőművek ontják a termelést a hálózatra.
Erre segíthet majd rá az is, ha 2026 után az energia díja is változik napon belül (dinamikus árazás), akár 15 percenként is, és így összességében a merev rezsicsökkentési rendszer tartalmában gyökeres változáson mehet majd keresztül.
Nagyon nem lesz tehát mindegy, hogy mikor használjuk a mosógépet, villany tűzhelyet, autótöltőt, légkondicionálót, mert a fogyasztásunk áthelyezésével akár komoly összeget is spórolhatunk hónapról-hónapra.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
