A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet portfolio@portfolio.hu címre.
Az alábbiakban Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának cikkét közöljük.
Budapesten a világjárvány után, a hosszútávú lakáskiadásról fokozatosan egyre nagyobb számban tértek vissza a lakások a rövidtávú lakáskiadás piacára, valamint ebben a szegmensben az új szálláshelyek megnyitásának növekedése is folyamatosan tapasztalható.
Kiválóan szemlélteti a helyzetet, ha górcső alá vesszük a 2023-as évet és közelebbről megvizsgáljuk azt. 2023-ban ugyanis mindössze egy év alatt 32%-kal nőtt azon magán és egyéb szálláshelyek száma a fővárosban, amelyek fogadtak is vendéget. Ennek eredményeképpen az érintett férőhelyek száma 24%-kal emelkedett, miközben a vendégéjszakák száma 29%-kal, a vendégek száma 38%-kal nőtt a megelőző évhez képest. Tavaly év végén Budapesten már közel 13.000 db szálláshely működött ezen a piacon, amelyet több mint 8.200 szolgáltató üzemeltetett, mintegy 26.000 szobával és összességében mintegy 58.000 férőhellyel. Hozzáteszem, hogy ennél a szálláshely típusnál egy szoba az egy lakóegységet jelent, amit egyben ad ki a tulajdonos, tehát a valós fizikai szoba ennél magasabb szám, ezért is magasabb a férőhely adat, közel 60.000 fő. Annak érdekében, hogy el tudjuk helyezni ezt a mennyiséget, kiemelhető, hogy
Budapesten az airbnb típusú szobák száma már meghaladja a szállodai szobák számát.
Ha a területi eloszlást vizsgáljuk Budapesten, akkor azt látjuk, hogy 2023-ban a magán és egyéb szálláshelyekhez tartozó vendégéjszakák 78%-a a V., VI., VII., VIII. kerületekben keletkeztek, tehát valamivel több mint a vendégéjszakák háromnegyedét a négy központi kerületben töltötték el. Ezekben a kerületekben található a szolgáltatók 70%-a, valamint a kapacitás 72%-a. Ez egyértelműen erős területi koncentráció. (Módszertani megjegyzés: egy-egy szolgáltatónak több szálláshelye is lehet, ezért tér el a szolgáltató és az egységszám). Az adatok szerint továbbá több mint 220 olyan szolgáltató van, amely háromnál több szálláshellyel rendelkezik, ők több mint 3.000 szálláshelyet üzemeltetnek.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központból azt is látjuk, hogy 2023-ban Budapest területén az ilyen típusú szálláshelyek 86%-a küldött be adatot, ami kiemelten jó adatnak számít, főleg nemzetközi összehasonlításban, mivel más országokban még nem tartanak itt a naprakész adatokkal, mint Magyarország.
Az albérletpiacról hiányzó szobák, azaz a rövidtávú lakáskiadás Budapest turizmusának részét képezi. Annak célközönsége az utazók jelentős rétegét adja. Elmondható, hogy az ott megszállók magas aránya kifejezetten ezt a szállástípust keresi, nem cseréli szállodára az Airbnb-szobát vagy lakást. Ez a jelenség a világ más városaiban is megfigyelhető. Budapesten a jelentős lakásszám és ágyszám miatt a szálláshely típus vendégköre fogyasztóként és vásárlóként jelenik meg a helyi szolgáltatók piacán: a bolti kiskereskedelemben vásárolnak, tömegközlekednek, költenek ételre és italra. Világosan látható a szálláshelyi költésekből, hogy a rövidtávú kiadásra kínált szálláshelyen egy átlagos vendég tipikusan ellátás nélkül száll meg. A 2023-as adatokat alapul véve megállapítható, hogy
egy airbnb vendég átlagos költése 13 ezer forint volt, szemben például egy szállodai vendég 1 vendégéjszakára jutó 37.000 forintos költésével.
Ha az egész tartózkodásra vetítjük a költést, Budapesten 2023-ban egy vendég átlagosan 95.000 forintot költött a szállodákban, míg ugyanez magán és egyéb szálláshely szegmensben mindössze alig haladja meg a 40.000 forintot.
Arra, hogy Budapesten a rövidtávú lakáskiadás mekkora mértéket öltött, egy 2023-as nemzetközi tanulmány adatai világítanak rá. Ez az anyag megállapította, hogy Budapesten 8 millió kereskedelmi vendégéjszakára, ami nagyjából a szállodai típusú éjszakákat jelenti, 6 millió Airbnb-éjszaka jutott. Ezzel szemben Prágában 14 millió szállodai éjszakához csak 4 millió, míg Bécsben 15 millió szállodai éjszakához 5 millió rövidtávú éjszaka társult. Sehol sem ilyen magas tehát az arány, mint Budapesten, a fővárosi több mint 40%-os mérték messze a régiós fővárosok 28%-os átlaga felett van.
A rövidtávú lakáskiadások kapcsán mindemellett megemlíthető, hogy a 2000-es évek óta érdemben változatlan a magánszálláshelyek legkedvezőbb adózásai formája, az úgynevezett szobánkénti tételes átalányadózás. Az adó összegét tekintve 7 éve ugyan annyi, szobánként évente 38.400 forint. Az adónem megalkotásakor az online szálláskiadó platformok nem léteztek és a szobakiadás kiegészítő tevékenység volt a szálláshelytulajdonosok részéről. Ma már egy fővárosi szálláshelyet egész évre lehet értékesíteni, dinamikusan árazni a platformok segítségével, tehát egy teljesen új dimenzióba került a tevékenység jövedelemtermelő képessége, ezért is időszerű a vonatkozó adó felülvizsgálata.
Könnyid László,
Magyar Turisztikai Ügynökség, vezérigazgató
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
