A magyar kiskereskedelmi forgalom augusztusban ismét a 2021-es szint fölé lépett – ha nem is sokkal – 0,3 százalékkal. Ilyenre utoljára idén márciusban volt példa, azóta, hogy 2022 végén bezuhant a fogyasztás. Ennek apropóján néztük meg, hogy miként állnak ezzel a szinttel az európai uniós országok, ugyanis a 2021-es fogyasztási szintet sok országnak nem sikerült megugrania az elmúlt időszakban.
Fontos, hogy ezt minden ország esetében önmagához méri az Eurostat, vagyis attól, hogy egy fejlett és gazdag nyugat-európai országban a saját 2021-es bázisához képest kevésbé nőtt a kiskereskedelmi forgalom, abszolút értelemben az még mindig jóval magasabb, mint egy fejletlenebb ország gyorsabban növekvő kiskereskedelmi forgalma.
2021 óta több, látványosan nagy kilengése volt a magyar kiskereskedelemnek: a 2022-es választást megelőző helikopterpénz hatása után, a recesszió és az inflációs sokk hozott gyors lejtmenetet. Ezt követte egy lassú visszakapaszkodás és mostanra értünk el oda, hogy az EU egésze - és Magyarország is a 2021-es átlagos forgalmi szint közelében van.
Hazánk szempontjából leginkább az az érdekes, hogy a régiós társaink hogyan teljesítettek. A V4-országok körében például Lengyelország és Szlovákia is a 2021-es kiskereskedelmi forgalmuk felett teljesítenek. Lengyelországban azonban a trend inkább csökkenő, Szlovákiában pedig "hunyorogva" láthatunk növekedést, de inkább stagnálásnak lehetne ezt nevezni.
Csehországban 2022-ben jelentősen zuhant a boltok forgalma, de a grafikon egy "U" alakot ír le lassan közeledve a 2021-es volumenhez.
Magyarország gyenge kiskereskedelmi teljesítményére sok magyarázat érkezett. Az egyik, hogy az emberek a pénzüket nem a boltokban költik el, hanem szolgáltatásokat vásárolnak. Azokat a szolgáltatásokat, amelyek 2024-ben magasan az átlagos infláció felett drágultak, hiszen sok szolgáltató - például a telekommunikációs cégek és a bankok - az év elején érvényesítették áraikban a 2023-as, 17,6 százalékos inflációt.
Egy másik magyarázat, hogy nem itthon, hanem külföldön vásárolnak. Az egészen biztos, hogy a határ menti fizikai boltokban nőtt a forgalom, de összegét tekintve ez eltörpül a teljes hazai kiskereskedelem mellett. Az online vásárlásokkal azonban már más a helyzet, a Temu például az egyik legjelentősebb szereplővé nőt itthon az elmúlt egy évben és az az MNB adataiból is kiderül, hogy a külföldi kártyás vásárlások száma, illetve a tranzakciók összege jelentősen nőtt az elmúlt időszakban, miközben a belföldi webshopok forgalmának emelkedése fékeződött. Ennek kapcsán mondta Madar Norbert a PwC (korábban GKID) vezető elemzője a Checklist Podcastban, hogy kérdéses, lesz-e 10 év múlva olyan, hogy magyar kiskereskedelem.
A harmadik ok, hogy a magyarok a Covid alatt elapadt megtakarításaikat építik vissza ahelyett, hogy fogyasztanának.
A V4 csoporton kívüli, fejletlenebb uniós országok kiskereskedelmi trendje teljesen más képet mutat. Ez a három ország dinamikus, és nagyjából egyenletes forgalombővülést mutat, a bolgár és a horvát kiskereskedelem már bő 10 százalékkal meghaladja a 2021-es szintet, a román pedig már 15 százalékot meghaladóan bővült.
Ezekkel szembe lehet állítani például a skandináv országokat, ahol bár sokkal magasabb az életszínvonal és az egy főre jutó fogyasztás is az uniós élmezőnyben van, a kiskereskedelmi forgalom mégis mélyen a 21-es szint alatt van.
Magyarországon a legutóbbi, 2024 augusztusi kiskereskedelmi adat - amely havi bázison 0,8 százalékos emelkedést mutatott szezonálisan és munkanaphatással igazítva - bizakodásra adhat okot, hogy a reálbérnövekedés végre lecsapódik a boltokban. Ugyanakkor a korábbi hónapok stagnálása után egyelőre lehetetlen megmondani, hogy milyen erővel tér vissza a kereslet a fizikai boltokba.
Hogy mi lehet a gond a kiskereskedelemmel, arra Kozák Tamás is adott egy lehetséges választ a Portfolio-nak adott interjúban. Szerinte a magyar társadalom „fejnehéz” szerkezetű: a jövedelmi szintek alapján a lakosság kevesebb mint 10%-a tartozik a felső osztályba, és a többletjövedelmek nem ott csapódnak le, ahol a fogyasztás növekedése várható.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
