Nemrégiben jelent meg a Magyar Nemzeti Bank idei költségvetési folyamatokat értékelő elemzése, mely részletesen foglalkozik az államadósság alakulásával is. Megállapítják, hogy
prognózisuk szerint csupán hajszálnyi államadósság-csökkenés valósulhat meg 2024-ben.
Azzal számolnak, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság 2024. év végére 73,2 százalékra csökken a tavaly év végi 73,5 százalékról.
Arra is felhívták ugyanakkor a figyelmet, hogy az államadósság-ráta 2024. évi folytatódó csökkenését ugyanakkor kockázatok övezik.
Október elején megjelent anyagukban úgy fogalmaztak: "idén az államadósság-ráta mérséklődéséhez az áprilisi EDP jelentésben szereplő pénzforgalmi hiányvárakozással konzisztens nettó kibocsátás teljesülése, a nominális GDP megfelelő növekedése, valamint a központi és központon kívüli adósságkibocsátás második féléves alacsony szintje szükséges". Azóta ugyanakkor kiderült: a kormány a 2024-es évre a pénzforgalmi deficit esetében már 4790 milliárd forintos mínusszal kalkulál (központi alrendszer, önkormányzatok nélkül), míg ugyanez a várakozása a tavaszi EDP-jelentésben még 3981 milliárd forint volt vagyis a pénzforgalmi hiányvárakozás 800 milliárd forinttal emelkedett.
Az MNB közgazdászainak friss előrejelzése szerint 2024-ben az érdemi devizakibocsátás következtében a központi költségvetés adósságán belül
a devizaarány az év végén 29 százalék fölött alakulhat.
A központi államadósság devizaaránya a devizakötvény-kibocsátások következtében 2024 első negyedévében 28,7 százalékra, majd a második negyedév végére 29,2 százalékra emelkedett a tavaly év végi 26,9 százalékról - említik meg a jegybank szakértői.
Vagyis mostanra nagyon közel kerül idén ez az arányszám a sokak által figyelt 30%-os határhoz. Legutóbb Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója fogalmazott úgy, hogy a magyar állam a devizaadósság arányát a 30 százalékos határon belül tartja. "Nagyon komolyan vesszük a devizaadósság arányát" - mondta Kurali, kiemelve, hogy a 30% "egy abszolút kemény határt jelent.
A hasonló adósminősítéssel rendelkező benchmark-országok miatt fontos ez a 30%-os határ, ez egyfajta gyakorlati felső korlátnak tekinthető emiatt.
Arra is emlékeztetnek, hogy a forint-euró árfolyam változása a devizaadósság átértékelődésén keresztül hatást gyakorol az adósságrátára. Ez a hatás annál kisebb, minél alacsonyabb az államadósságon belüli devizaadósság aránya. Jelenleg a forint-euró árfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot. Azt már csak mi jegyezzük meg, hogy ebből a szempontból sem jön jól a forint elmúlt hetekben mutatott gyengélkedése: a szeptember elején látott 393-as szintről már közel 10 egységet emelkedett a kurzus.
Több implikációja is van az egyre magasabb deviza arányszámnak az adósságban: a forint gyengülése esetén nő az adósság, így az állam eladósodottsága, a refinanszírozási terhek, stb., másrészt van egy közvetett kockázata: a hitelminősítők ugyanis árgus szemekkel figyelik a devizaadósság arányát, és ha az a benchmarknak mondható 30%-os szint fölé kerül, akkor az a leminősítés esélyeit növelő tényezőként merül fel. A kilátásban lévő hitelminősítői döntések miatt tehát nem mellékes tényezőről beszélünk. Már jövő héten érkezik pénteken a Standard and Poor's bejelentése a magyar adósbesorolást illetően, majd ezt követően bő 1 hónapon belül még két hasonló minősítés.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
