Az elmúlt időszakban a gyors dezinfláció következtében a jegybanki célok közelébe került az infláció. Magyarországon az infláció a régiós mezőnyben alakult az idei évben - mutatott rá Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján. Virág Barnabás előadásának címe "Lesznek még alacsonyabbak a kamatok? A monetáris politika tervei".
Előadásában kiemelte, hogy a globális piaci környezet kevésbé kockázatbarát, mint korábban.
Az amerikai gazdaság jó bőrben van, ami monetáris oldalon azt jelenti, hogy az USA egy óvatos kamatcsökkentési pályát járhat be a jelenlegi várakozások szerint. Kiemelte, hogy a jegybanki mérlegek jelentős mértékben nőttek a Covid után, de az elmúlt években elkezdődött ezeknek a mérlegeknek a szűkülése. Nagy kérdés, hogy ez a likviditásszűkítés, amennyiben folytatódik, hogyan érinti a részvénypiacok, illetve az állampapír-hozamok alakulását, és a feltörekvő piaci tőkeáramlásokat - mondta Virág Barnabás. Eddig csak átmeneti hullámokat vetett a mérlegek szűkítése - tette hozzá.
Fontos kérdésnek nevezte, hogyan alakulnak a hosszú hozamok a világban. Jelenleg a világ nagy piacain egy inverz hozamgörbét látunk, ez továbbra sem egy normális külső környezetet teremt, de szépen lassan visszamegyünk egy normális világba, ahol a hosszú hozamok magasabbak. Mindez Magyarország számára azt jelenti, hogy ebben az évtizedben a kockázati feláraink emelkedtek a 2010-es második feléhez képest. Nagyjából 140 bázisponttal magasabb a kockázati felárunk a 2010-es évek második feléhez viszonyítva.
Virág Barnabás szerint a hosszú hozamainkat akkor tudjuk alacsonyabb szinten tartani, ha az inflációt tartósan alacsony szinten tartjuk.
A befektetők a költségvetési hiányt és a folyó fizetési mérleg alakulását is figyelik. Virág Barnabás szerint ha a költségvetési hiánycélt tartjuk idén, akkor pozitív lehet az elsődleges egyenleg, ami kedvező tényező.
Virág Barnabás szerint
- az első tanulság az, hogy az infláció hosszú árnyékot vet. Az inflációs félelem még mindig ott van a fejekben, és befolyásolja a vállalati és háztartási döntéseseket. Ezeket a félelmeket kell azzal oldani, hogy tartósan alacsony inflációs közegre állunk át.
- A második tanulság, hogy az infláció szerkezete megváltozott. Tartósan magasabb maradat a szolgáltatások inflációja, az EU átlagában két és félszerese a korább időszak átlagának, Magyarországon inkább a háromszorosa. Virág Barnabás szerint a fogyasztói szokások megváltoztak, mert eltolódott az igény a szolgáltatások felé a tartós fogyasztási cikkek felől.
- A harmadik tanulság, hogy a fejlett piacokon is nagy a bizonytalanság. Sokszor a domináns narratívát - ami az Egyesült Államokat illeti - egy-egy adat meg tudta változtatni, ami komoly bizonytalanságot jelent.
- A negyedik tanulság, hogy a geopolitika megjelenik, mint domináns faktor. A geopolitika megjelent, mint kereskedelempolitikát érintő szektor. Ennek pedig komoly hatása van a nyersanyagárakra.
- Az ötödik faktor az euroizáció kérdése. Amikor a forint árfolyama nagyobb mértékben elmozdult, akkor megemelkedett az eurómegtakarítások iránti igény. Továbbra is van egy lappangó euroizációs veszély Magyarországon. Minden megtakarítót és beruházót abba az irányba kell motiválni, hogy forintban takarékoskodjon - tette hozzá.
- Az utolsó tanulság az, hogy a jegybanki transzmissziós folyamat átalakult. Az árfolyamcsatorna hatása erősödött. Gyorsan megjelennek az árfolyam elmozdulásának hatása a fogyasztói árakban, miközben a versenyképességi hatások csökkentek. A lakossági hitelek esetében a monetáris transzmisszió működik, a vállalati hitelezésben viszont az látszik, hogy nem a kamat, hanem a keresleti kilátás a domináns hatások. Ugyanakkor a várakozási csatorna megerősödött, ami dominánsan befolyásolja a megtakarítási, hitelfelvételi, beruházási döntéseket.
Virág Barnabás szerint
- az infláció szeptemberben a jegybanki célra csökkent, ugyanakkor a maginfláció 4,8 százalékra emelkedett, miközben a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödtek.
- A Federal Reserve év végi kamatszintjére vonatkozó várakozások feljebb tolódásával erősödik a kockázatkerülés a feltörekvő piacokkal szemben. A globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpályáját divergencia jellemzi.
- A geopolitikai konfliktusok eszkalálódtak, az ezekkel kapcsolatos kockázatok emelkedtek.
- A devizapiaci elmozdulások hatása aszimmetrikus: a jelenlegi környezetben a költségek nagyobbak, mint a vélt hasznok.
A jövő évtől a mérlegszűkítő monetáris trendbe bekapcsolódnak a korábbi programok kifutása.
A jegybank alelnöke összességében úgy látja, hogy
- Szeptember vége óta a döntési tér több ponton megváltozott: a geopolitikai közeg és az amerikai kamatvárakozások megváltozása ismét egy „szembeszeles időszakot” hoz a feltörekvő piacok számára. E két hatás erősíti a felfelé mutató inflációs kockázatokat.
- Az inflációs cél fenntartható elérése és a pénzügyi piaci stabilitás megőrzése kulcsfontosságú. Ehhez továbbra is türelmes, szigorú, stabilitásorientált monetáris politika szükséges.
-
Az MNB nem csak októberben szüneteltetheti a kamatcsökkentéseket.
Ha a külső környezet és az inflációs kilátások indokolják, akár huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat, relatív kamatfelárunk növekedését okozva. - A szigorú kamatpolitika mellett 2025-től a szűkülő jegybankmérleg is a monetáris kondíciók szigorodásának irányába hat - zárta szavait.
A forint árfolyama Virág Barnabás szavai után jelentősen erősödött, mert az alelnök arra utalt, hogy kevesebb kamatcsökkentést hajthat végre az MNB, a magasabb kamatszint pedig támogatóan hat a forintra.
Címlapkép forrása: Portfolio
