A panelbeszélgetés moderátora Tordai Péter, a Schneider Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. tulajdonos-ügyvezetője volt. Első kérdésként azt vetette fel, hogy miként látják a cégvezetők a régió versenyképességét a munkavállalók képzettsége és a bérek oldaláról.
Baja Sándor, a Randstad munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég magyarországi, illetve csehországi és romániai ügyvezető igazgatója erre reagálva elmondta:
a 26 év alattiak digitális képessége terén az európai átlag alatt teljesít Magyarország, míg Csehország felette.
Itt kezdődik a hozzáadott érték kérdése, hogy ki mit tud csinálni? Két csavart tud csak összecsavarni az adott dolgozó, vagy pedig CNC-operátor is lehet belőle, ahol már kell valamiféle képesség.
Érdekességként említette meg, hogy a Randstad ügyfeleként az Amazon ötezer embert keres a karácsonyi szezonra. "Láss csodát, megtaláljuk nekik. Mi ennek az oka? A pénz, ugyanis megfizetik az embereket erre a három hónapra. Mindenki csapot-papot hátrahagy, és náluk szeretne dolgozni Prága mellett."
Baja Sándor továbbá rámutatott arra is, hogy a cseh munkaerőpiac felszívja az ukránokat, amit a szláv nyelvrokonság is megkönnyít. A román munkaerőpiac kapcsán pedig megszólítva a konferencia hallgatóságát azt mondta:
Ha elmennétek Biharkeresztesre, akkor nagyot csodálkoznátok azon, hogy hány busz viszi ki a magyar dolgozókat Nagyváradra.
A romániai bérek kapcsán Boros Árpád, a Staufen nemzetközi tanácsadó cég magyarországi és romániai országmenedzsere kiemelte: Románia már nem egy low-cost country, és ez a cégvezetőkben is tudatosul, hogy nem lehet csak az alacsony munkabérekre alapozni.
A bérek tekintetében Románia utolérte Magyarországot, vagy vannak régiók, ahol talán még magasabb is az ottani fizetés.
Hozzátette: elindult egy hazavándorlási folyamat Romániában, ahol korábban jelentős volt azok aránya, akik külföldre mentek dolgozni. "Rájönnek, hogy jobb Romániában 1000 vagy 1500 eurót keresni, mint Németországban, Olaszországban vagy Nagy Britanniában 2000-et vagy 2500-at, mert sokkal többet elvisz az albérlet meg a magasabb megélhetési költségek."
Az OTP és az AutoWallis vezetői a régiós terjeszkedésükkel kapcsolatban kaptak kérdéseket a panelbeszélgetés moderátorától. Németh Miklós, az OTP Bank speciális finanszírozási igazgatóságának ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: 20 év alatt összesen 25 bankot vettek meg 13 országban.
Az idő azt igazolta, hogy ez jó stratégia volt, hiszen most már az eredményünk 60-70%-a százaléka külföldről származik.
Hozzátette: az elmúlt 20 évben több mint 100 bankot világítottak át. "Azt gondolom, hogy az elért eredmény azt mutatja, hogy mindig jókat, jól választottunk."
Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója kitért azokra a kihívásokra, amelyeket az okoz, hogy az autókereskedelmi és mobilitási szolgáltató a közép-kelet-európai régió 16 országában van jelen. Ebből kilóg Lengyelország, hiszen globálisan is a top 20 piac közé tartozik, tehát ott minden egy picit máshogy működik, de német vagy francia autókereskedői, autószolgáltatói szemmel nézve nagyon töredezett az általuk lefedett régió.
Mi viszont értjük ezt a régiót, azt, hogy miként lehet együttműködni a különböző nemzetiségű menedzsmenteknek. Ezt ráadásul nyugati, vagy akár most már leginkább sok távol-keleti szereplőnek, tehát globális brandek partnereként tudjuk felmutatni. Egyfajta hídszerepet töltünk be.
Ennek is tudható be az AutoWallis vezére szerint, hogy a vállalat tavaly már a top 50 európai autókereskedelmi hálózat közé került az árbevétel alapján.
Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio
