Szintén fontos változás, amelyet az Energiaügyi Minisztérium csütörtök reggeli közleménye kiemel, hogy a korábbi 785 petajoule helyett 740 petajoule lehet 2030-ban a hazai végsőenergia-felhasználás. Emellett az is lényeges, hogy
a megújuló energiaforrások arányát a hatályos NEKT-be beleírt 21 százalék helyett30százalékra emeli a felülvizsgált energia- és klímaterv.
A tárca azzal indokolja az alapvető jelentőségű célszámok módosítását, hogy az elmúlt években elért eredmények ezeket lehetővé teszik, és így a vállalások nagyarányú növelése a klímasemlegesség elérése, az energiahatékonyság javítása irányába mutat.
A most beadott végleges anyaghoz úgy jutottunk el, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezete 2023 nyarán készült el, aztán télen az Európai Bizottság visszajelzést küldött a tartalmáról, majd ezeket és a hazai gyakorlati tapasztalatokat beépítette a kormány a frissített, végleges anyagba, és a keddi Energiaügyi Tanács üléséhez igazodva nyújtotta be.
A tárca rámutat: az energiaválság tapasztalata, hogy az ellátásbiztonság nem építhető kizárólag egyetlen domináns energiaforrásra vagy technológiára. Magyarország így a következő időszakban sokszínű eszközrendszert mozgósítva igyekszik fedezni a hazai szükségleteket. A diverzifikált technológiai mix megvalósításával és a hazai alternatív energiaforrások hatékonyabb kiaknázásával lehet érdemben előrehaladni az energiaszuverenitás és a zöld átmenet felé.
A közlemény hangsúlyozza:
kiemelt szándék az elektrifikáció ösztönzése, a lakossági, közintézményi, ipari és közlekedési energiafelhasználás csökkentése.
A saját célú zöldenergia-termelés hasznos térnyeréséhez a különböző energiatárolási megoldások tömeges alkalmazásával kell alkalmazkodni. Az elektromotorok magas hatásfokuk miatt egyértelmű energiamegtakarítást eredményeznek, ezért változatlanul bátorítani érdemes az elektromobilitás elterjedését - rögzítik. Az ország dekarbonizációja mellett a gazdasági növekedésben is komoly előrelépést hozhat a hazai zöld gyártókapacitások és a szükséges szaktudás fejlesztése, az iparági innováció támogatása.
Amint arra előzetesen rámutattunk, idén elkészült a NEKT-hez kapcsolódó, a környezeti és fenntarthatósági szempontok beépítését, megjelenítését szolgáló stratégiai környezeti vizsgálat is. E dokumentum legfontosabb állítása szerint a vizsgált tizenöt intézkedéscsoport túlnyomó többsége, mintegy négyötöde kedvező hatást gyakorol a környezetre.
A közlemény végül kiemeli, hogy a végleges Nemzeti Energia- és Klímatervben foglalt új intézkedések éves szinten nagyságrendileg 600 milliárd forint, a megtakarításokban döntő részben már rövid távon megtérülő fejlesztést jelentenek a magyar energetika és a lakossági energiahatékonysági piac javára.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
