A Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján a globális makrogazdasági helyzetről beszélgettek egymással a hazai alapkezelői szektor fontos képviselői. A panelbeszélgetés különösen aktuális, hiszen a magyar kormány éppen beindítani készül a gazdasági növekedést, nagy kérdés, hogy a kínai növekedés, hogyan alakul és vajon Európa képes-e javítani a versenyképességén.
De nem lehet elmenni amellett sem, hogy a Fed éppen elkezdte a kamatcsökkentési ciklusát, miközben a közel-keleti helyzet egyre képlényebbé válik.
A globális makrogazdasági körkép panelbeszélgetésében Deme Géza (DG), Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója, Erdélyi Zombor (EZ), a Gránit Alapkezelő verérigazgató helyettese, Szabó Balázs (SZB), a Hold Alapkezelő vezérigazgatója vettek részt. A beszélgetést Horváth István, a K&H Értékpapír vezérigazgatója vezeti.
A külső környezet a magyar gazdaság szempontjából hűt, vagy fűt?
Deme Géza: Az európai gazdaság most stagnál, ráadásul az exportunk 25%-ka Németországba irányul, ami hűti a magyar gazdaságot.
Szabó Balázs: Vannak strukturális problémák Németországban, a 2010-es évek modellje már nem működik. Ez részben a kínai kereslet gyengülése, részben a kínai technológiai fejlődés miatt van. Az európai gazdaság problémáiban vannak ciklikus problémák is, mint a kínai lassulás, vagy a fogyasztók óvatossága. A ciklus rész tud pozitív irányba váltani. Akár 3-4%-os növekedés sem elképzelhetetlen 2025-ben, de az nagy kérdés, hogy ez elérhető-e 10 év átlagában.
Erdélyi Zombor: Az egész német ipar az olcsó energiára épül, most gyárakat zárnak be. Ezek a folyamatok jövőre is itt maradhatnak, ezért a hazai növekedésre kevésbé optimisták.
Más irányból kaphat-e támogatást a magyar gazdaság?
Erdélyi Zombor: A Gránit Alapkezelő a nemzetközi stratégia részeként keletre kezdett el nyitni, egész pontosan a régió és Közép-Ázsia (Kazahsztán, Üzbegisztán) irányába. A hozamok keletre vannak, főleg az alternatív befektetések esetében. Ezek az országok ott járnak, ahol Magyarország a 90-es években volt. A teljes magyar gazdaságra nézve ennek a nyitásnak a súlya kicsi lesz, de a következő években ez érdemben növekedhet, főleg azért is, mert Közép-Ázsiában nagyon kedvezőek a növekedési kilátások.
Szabó Balázs: A keleti nyitásnak egy éves távon nincs hatása a magyar gazdasági növekedésre. Rövid távon a hazai szolgáltatásokról és a minket közvetlenül körülvevő kihívásokról érdemes beszélni. Kína és Németország most lefelé húzza a magyar gazdaságot. Közép-Ázsiában nincs olyan kapcsolatunk, ami rövid távon érdemben tudná befolyásolni a GDP-t, ha csak 1-2 éves távon gondolkodunk.
Deme Géza: Az európai konjunktúrára nem számíthatunk, ezért a keleti-nyitás nem szitokszó, hiszen rengeteg olyan lehetőség van ott, amit érdemes kihasználni ott. Például tőkefelhalmozás, tudástranszfer vagy kockázati tőke szempontból. Sokszor a keleti nyitás azt jelenti, hogy tőkét hoznak hozzánk és bekapcsolódnak a hazai értékláncba.
A globális kamatcsökkentések, hogyan hathatnak a magyar gazdaságra?
Szabó Balázs: Sem az USA-nak, sem az Euróövezetnek nem a magas kamatok a problémái, hiszen nem voltak olyan hosszú ideig magasak, hogy a meglévő hitelállomány jelentős része átárazódjon. Emiatt a kamatcsökkentésnek sem lesz olyan nagy áldásos, pozitív hatása. Magyarország esetében viszont a kamatcsökkentések jobban tudnak hatni, de a mostani 6,5%-os alapkamat nem fog tudni érdemben lejjebb jönni, nem fog visszajönni a 2-3%-os kamat. A kamatcsökkentések a fogyasztást és az ingatlanszektort is élénkítheti. Ráadásul a reálbérnövekedés előbb-utóbb át fog menni fogyasztásba és ez hátszelet tud biztosítani. Csak a következő évi növekedést nézve egyáltalán nem vagyok pesszimista.
Erdélyi Zombor: Idén kettő-kettő 25 bázispontos kamatcsökkentés jöhet az EKB és a Fed részéről is. A német gazdaságot segíteni fogja a kamatcsökkentés, hiszen a beruházások finanszírozása kedvezőbb lesz. Ennek mértéke kérdéses, de mindenképpen pozitív. A globális kamatcsökkentésekkel az MNB mozgástere nőhetne, de most elsősorban a forint árfolyama miatt óvatosabb lehet a magyar jegybank. Emiatt nem biztos, hogy leköveti az elején a hazai kamat a nemzetközit.
Deme Géza: A kamatszintek csökkenése a magyar kamatokra is hatással tud lenni. Másfél-két évvel ezelőtt a nagyon magas kamatok rengeteg üzleti tervet állított meg. Ez az időszak elmúlt, itt már nem tartunk. Az olcsóbb hitelhez jutás a belső fogyasztást és a beruházást is tudja élénkíteni.
Mire számítanak az EU-támogatások kapcsán? Mennyire reális a hitelminősítői fenyegetés?
Szabó Balázs: Összesen 44 milliárd eurónyi EU-s támogatásról van szó, aminek maximum a felét kaphatjuk meg. Nem teszünk tippeket arról, hogy megkapjuk-e az EU-s pénzeket. Emiatt a következő időszakban innen nem jöhet hátszél, de alapvetően ez a piaci konszenzus is.
Magyarország akkor kerülhet nehéz helyzetbe, ha a külső környezet hűt, de a magyar gazdaságpolitika túlzottan próbál fűteni.
Ilyen helyzetben a magyar hozamok nagyot emelkedhetnek, a forint sokat gyengülhet. Ugyanakkor elképzelhető az is, hogy a kockázatok nem realizálódnak és a globális környezet kedvezőbb lesz. Ilyenkor a hazai stimulus lépések sem okoznak feltétlenül kamat és árfolyamkockázatot. Nem tulajdonít nagy jelentőséget annak, ha bóvliba kerül az ország hitelminősítése, hiszen ezt majd a piac már előre be fogja árazni. Általában a hitelminősítők csak utólag reagálnak az eseményekre.
Erdélyi Zombor: Egyetértek Balázzsal. Nem félünk a leminősítéstől, hiszen
2 éve a helyzet sokkal rosszabb volt és mégsem minősítettek le bennünket.
A hitelminősítők későn reagálnak, ha jönne leminősítés, akkor az akkor jönne, amikor már be van árazva.
Deme Géza: Nem vár leminősítést, nagyon rossz lenne, ha ez megtörténne. Egy kockázati tőke-cég számára egy ilyen esemény nem lenne befolyásoló tényező.
2025-ben milyen hatást gyakorolhat ránk az euró forint?
Deme Géza: Gyengülő forintra számít, de az lenne a jó, ha nem ettől javulna az export, hanem azért, mert versenyképes termékeket gyártunk. De azért nem fog sokat gyengülni forint.
Erdélyi Zombor: Megdőlni látszik az a tézis, hogy a gyengülő forint kedvező a gazdaságnak. A leértékelődéssel elsősorban a nagy multik járnak jól, de mivel kiviszik a profitot, ezzel nem jár jól a magyar gazdaság. Emiatt elsősorban a forint stabilitása lesz a cél.
Szabó Balázs: Arra számítok, hogy erős lesz ez a stimulus, és ha erős lesz a külső környezet, akkor nem gyengül sokat a forint, de ha gyenge lesz a külső környezet, akkor nagyot gyengülhet a forint. Ezt kellene elkerülni. Ha jövőre például 410 a forint, annak nincs érdemi inflációs hatása.
Címlapkép forrása: Portfolio
