Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A magyar gazdaság jövőbeli lehetőségeinek egyik legfontosabb kulcskérdése, milyen kihívásokkal néznek szembe, milyen lehetőségeket látnak maguk előtt vállalkozásaink.
A perspektívák elemzésekor elsősorban makroökonómiai témákról szoktak szólni a viták, a gazdaság szereplőinek helyzetével és kilátásaival jóval kevesebbet szoktunk foglalkozni. Ennek két fő oka van. Egyrészt, Magyarországon az egyensúly, a fizetőképesség megtartása volt a gazdaság kulcskérdése hosszú évtizedeken keresztül. Másrészt, a kisebb-nagyobb cégek nézőpontjának feltárása jóval munkaigényesebb, mint a gazdasági adatsorok elemzése.
Kevés olyan felmérés készül, ami az egész gazdaságra általánosítható eredményekkel szolgál a magyar vállalkozásokról.
Negyedik éve futó kutatási programunk ennek a hiányosságnak a pótlására törekszik. A koronavírus gazdasági hatását elemző kutatásunk, majd a háborús-inflációs válságra fókuszáló felmérésünk tapasztalatai alapján egy nagyobb munkába vágtunk, ami a magyar vállalkozások elmúlt öt évét és jövőbeli terveit tekinti át. A Jelentés a Magyar Vállalkozásról 1500 cégvezető válaszai és két mélyinterjúkra épülő esettanulmány alapján készült.
A felmérés háttere
A munkát vállalkozói szervezetekkel együttműködve készítette az MCC Vállalkozáskutatási Műhelye. Fő partnereink a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Fejlesztési Központ voltak, emellett harminc vállalkozói szervezet segített abban, hogy minél több vállalkozót bevonhassunk a kutatásba.
Az 1500 főből álló minta ágazati, területi és méret szempontjóbál kiegyensúlyozott – a módszertan részleteit a jelentés melléklete mutatja be.
Három évtized ellenállóvá tette a magyar gazdaságot
A magyar vállalkozás a rendszerváltás nehézségei közepette, viharban született. A nagyvállalatorientált piacgazdaság kialakulása és az uniós integráció korszaka után következett a 2008-as nagy válság stressztesztje, a finanszírozás, a kereslet hirtelen összeomlásával. A válságkezelést követő prosperitásnak a koronavírus járvány vetett véget.
Kutatásunk eredményei szerint a karanténnal induló, majd háborúval, inflációval folytatódó harmadik hullámvölgy kevésbé ütötte meg a magyar vállalkozásokat, mint az előző kettő. A cégek és vezetőik felkészültebbek lettek, a gazdaságpolitika már képes arra, hogy a gazdaság működőképességének fenntartását ne írja teljesen felül a makrostabilitás igénye. A gazdaságot ellenállóbbá tette három évtized tapasztalata, sokoldalú fejlődése.
A válság azonban így is fájdalmas. Jelentős az elmaradt hozam, sok a pozíciót vesztő vállalkozás. A cégek fejlesztései viszont nem álltak le, sőt a nehézségek hatására a gazdaság minőségi fejlődését erősítő irányba fordultak. A vevőorientáltság, a termelékenység, a stratégiai gondolkodás vált fontossá. A bizonytalanságok kora nem ért véget, ám – ha a magyar vállalkozókon múlik – egy hozamtermelésben, technológiában cselekvőképességében is erősebb gazdasággal kerülhetünk ki majd belőle.
Az óvatos derűlátás ma már széles körben jellemző a magyar vállalkozókra - persze a nehézségek érzékelése mellett. Ez magában is jelentős változás. Három és fél évtized megtanított minket arra, hogy rajtunk is múlik, mi is tudjuk alakítani azt, mennyire sikeresek cégeink az erős versenyben.
A következőkben a Jelentés hét legfontosabb eredményét mutatjuk be.
1. Öt év alatt sokan nyertek, az elmúlt egy év nehezebb volt
A vállalkozások majdnem kétharmada nyertesként vagy pozíciótartóként élte meg az elmúlt öt évet. A nyertesek aránya (44%) meghaladja a vesztesekét (36%).
Ez arra utal, hogy a vállalkozások helyzete és lehetőségei közötti különbségek növekedtek, a válság megszórta a mezőnyt. A nyereségszintet jobban erodálják a nehézségek, mint az értékesítést. A kemény verseny és a bizonytalanság következtében a magyar vállalati kör átlagos jövedelmezősége minden bizonnyal csökkent.
A nyereségesség és árbevétel változása alapján, a mellékelt ábra szerint soroltuk öt csoportba a vállalkozásokat: Nyertesek, Vesztesek, Pozíciótartók, a Válság vesztesei és a Válság nyertesei.
2. A cégvezetőket óvatos derűlátás jellemzi
A vállalkozások vezetőinek fele gondolja úgy, hogy három év múlva jobb lesz a helyzete, mint jelenleg. Bő harmaduk nem vár komoly változást, 12 % számít arra, hogy romlik a helyzete. Egy borúlátó cégvezetőre négy optimista jut.
A vállalkozások az elkövetkező éveket jobbnak látják, mint az elmúlt időszakot. A cégek helyzetét, vezetőik lelkét próbára tették a járvány, a háború, a bizonytalanság nehézségei, de nem tépázták meg.
3. Dráguló beszerzés, csökkenő értékesítés – nem könnyű talpon maradni
A bérnövekedés és az energiaárak növekedése a legjelentősebb kihívások a vállalkozások számára - tehát a költségnyomás került előtérbe. Szintén fontos probléma a keresletcsökkenés, illetve a megfelelő munkaerő megőrzése, megtalálása. Az árfolyam- és kamatproblémák, illetve a partnerek és a beszerzés kevesebb vállalkozás életét nehezítették meg, habár a 18-29%-os gyakoriságú említés nem elhanyagolható.
4. A fejlesztések célja a vevőkör és az értékesítés bővítése
Vállalkozásaink nem álltak le fejlesztéseikkel a húszas évek gazdasági és társadalmi kihívásai hatására. Erőfeszítéseik elsősorban a meglévő partnerkapcsolatok erősítésére, a belföldi piac bővítésére, illetve a termékfejlesztésre összpontosítottak. A fejlesztések legfőbb fókusza a piacfejlesztés, a keresleti bizonytalanság korában ez az alkalmazkodás kulcsterülete.
5. Új prioritások: a minőség, a termelékenység és a hatékonyság javítása
A tízes évek második felét jellemző kapacitásbővítési törekvések jelentősége csökkent az elmúlt öt évben, a megvalósított fejlesztések leginkább a vevői értékajánlat javítása, illetve a költséghatékonyság növelése koncentráltak.
Az elmúlt évek teljesítménye kevésbé befolyásolja a jövőbeli fejlesztési célok megítélését - a nyertesek és vesztesek egyaránt hasonló arányban és fókuszokkal fejlesztenének az egyes területeken. Az elmúlt öt évben a vállalkozások több mint kétharmada fejlesztette technológiáját, tette gördülékenyebbé belső működését, korszerűsítette informatikai hátterét, jelent meg új termékkel vagy szolgáltatással – tehát a vállalkozásvezetők fókuszában a termelékenység és működési hatékonyság, a piaci pozíció javítása állt. Ezt egy olyan logikus válasz a beszerzési, munkaerőpiaci és értékesítési környezet változására, ami a minőség, a versenyképesség javítását helyezi előtérbe, javítja a magyar gazdaság jövőállóságát.
6. Az erősségek, képességek megítélésében egyszerre van jelen az önbizalom és a sebezhetőség
A vállalkozások elsősorban a működésük szervezésében, kapcsolataik minőségében látják erősségeiket. A kínálat és a termelés minőségében már kevesebben biztosak, de a többség az átlagnál erősebbnek érzi magát. Abban, hogy a cég teljesítménye tőkevonzó képességben vagy szellemi vagyonban nyilvánul meg, már csak a kisebbség magabiztos. Az önbizalom és a piaci pozíció sebezhetőségeit látó realizmus egyszerre van jelen a cégvezetők önképében. Erre utal, hogy a pozitívabban ítélik meg a szubjektívebb versenyelőnyöket (pld. termelés és extra szolgáltatások minősége), és jóval többen szkeptikusak a cégek erősségét konkrétabban megragadó tényezőket tekintve (pld. haszonkulcs, termelési költség).
7. A méret és az ambíció számít
A nagyobb és kisebb cégek között egyértelmű különbségeket találunk mind a cégek sikerességét, mind jövőbeli kilátásait, mind fejlesztési aktivitását, mind erősségeiket tekintve. Ez egyrészt természetes következménye annak, hogy a jobb helyzetű, agilisabb cégek képesek nagyobbra nőni, másrészt annak, hogy a mérettel együtt járó diverzifikáltabb működés, szofisztikáltabb cégirányítás jobb pozíciót felételez. Emellett kifejezi azt is, hogy a piaci erő számít, aki kisebb, az jobban ki van szolgáltatva mind a versenynek, mind a vevők, beszállítók alkuerejének.
Minél inkább fontos egy cégvezetőnek a növekedés, annál inkább optimista is a jövővel kapcsolatban is. A legtöbb fejlesztési cél is kifejezetten nagyobb prioritást kap a nagyobb növekedési ambíciókkal rendelkező vezetők értékelésében. A magas növekedési orientációval rendelkező vállalkozások ugyancsak többet fejlesztettek valamennyi beruházási kategóriában. Az, hogy a jobb helyzetű cégek engedhetik meg maguknak jobban a növekedési ambíciókat, vagy fordítva, a motiváció tesz sikeresebbé nehezen eldönthető kérdés. Valószínű mind a két állításban van igazság.
A Vállalkozó Magyarország megújul a nyomás alatt
Eredményeink arra utalnak, hogy
Magyarországon kialakult és erős az optimista, realista, stabilitásra és minőségre törekvő vállalkozói ethosz.
A vállalkozások gondolkozásának fókuszában a vevői igények kiszolgálása, a minőség javítása, a termelékenységi növelése áll. A Vállalkozó Magyarország erős és képes megküzdeni piaci pozícióiért. Értékteremtő, munkahelymegtartó képességeit nem veszítette el – sőt: az ambiciózus, szakértelemre és stratégiai gondolkodásra építő cégek készülnek a mostani nehéz évek utáni szintlépésre.
Persze ez nem lesz egy egyszerű történet. A piac változékony, a vevők pozíciója és a verseny erős, a növekedés sokszor kemény üvegplafonokba ütközik. A vállalkozások egy része nehezen bírja a munkaerőpiaci nehézségeket, a költségek emelkedését, az ő helyüket a piacgazdaság kemény törvényei szerint az agilisabb, jobban szervezett cégek veszik át. Ezek a törvények azonban nem csak kemények, hanem támogatóak is. A bizonytalanság utáni évek a stratégai szintlépés korává válhatnak a magyar vállalkozói világban. Ha a gazdasági klíma nem fordul rendkívül viharosra, komoly sikertörténeteket várhatunk egyes vállalkozásoktól, és több, a magyar kis- és középvállalkozások által dominált gazdasági területen.
A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét avelemeny@portfolio.hu címre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
