Adókörnyezet, tervezhetőség
Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója és a Mol-csoport Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója elmondta: kifejezetten nagy mértékben sújtják a Molt a különadók, de ez nem csak a hazai piacra jellemző,
Európa szerte az elmúlt 4 évben látható az agónia, a kitalált gyógymódok pedig csak tovább mélyítették a válságot.
Első körben extraprofitadó volt, most már extraadó van a szóhasználatban (árbevétel arányos adó), mivel egyre kevesebb profit van, amit el lehet venni. Rengeteg interim eszköz került bevezetésre a kontinensen, amik megnehezítik a nemzetközi forgalmat és a prosperitást, egyre inkább ellehetetlenül a FDI (külföldi közvetlentőke-befektetés), nem igazán lehet érvényesülni és növekedni ebben a környezetben.
Le kéne nyugodni, és józan ésszel átgondolni, hogy mi is a fontos.
- fogalmaz a vezető. A gazdaság magától tudna növekedési pályára állni, az állami beavatkozások ezt a jelenlegi formában nem segítik elő.
Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója hozzátette, hogy
az exportra kivetett adó talán még az árbevétel-arányos adónál is rosszabb megoldás a kormány részéról,
igaz, idén feleződött ez a közteher. "Ha valaki 10 éve azt mondja, hogy a bankadóról lesz idén szó, akkor azt nem hiszem el," de a helyzet nem csak a Mol és az OTP számára nehéz, a Richter például tavaly és tavalyelőtt az adók miatt nettó befizető volt a gyógyszerkasszába.
Mindez megnehezíti a tervezést és romlanak az akvizíciós lehetőségek,
több tranzakciót is ellehetetlenítettek ezek az intézkedések.
Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója kiemelte, hogy a vállalat összességében jól lavírozott az elmúlt évek nehéz szabályozói környezetében, a jövővel kapcsolatban pedig
a digitalizálás és a hálózatnövelés területére fókuszál a társaság,
itt tudnak a legjobban hozzájárulni Magyarország versenyképességéhez.
Vida József, az Opus Global igazgatóság elnöke megfogalmazása szerint egyre több az akadály az úton, szerinte
a kémcsőben megalkotott szabályok nem veszik figyelembe a versenyzők tűrőképességét.
Nagyvállalat nélkül nem lesz KKV-szektor, ezért nem csak utóbbira, de az előbbire is oda kell figyelnie a szabályozásnak. A covid és az energiaválság nem tett jót a vállalatnak, az Opus azonban több fronton is jól tudott haladni és több szálloda is elkészült, és az építőipar bár lelassult, de a szerepét átveheti az energetika vagy élelmiszeripar. Európa kicsit lázas és beteg, ezt sokan elmondják, ebből következhet, hogy
exportpiacként nem feltétlenül csak a kontinensen kell körülnézni, hanem akár a Baltikum is izgalmas lehet.
A lehetőséget kell látni és fel kell készülni minden helyzetre, folyamatos újratervezés kell.
Mit kérnének a magyar gazdaságpolitikától?
Bacsa György: a csak Magyarországon létező, egyedi restriktív elvonásokat ki kell vezetni, hiszen a Mol a nemzetközi piacon versenyzik, ahol komoly versenyhátrányt okoznak a hazai elvonások. A vegyipar termelése például történelmi mélyponton van, ezt megadóztatni olyan, mint egy haldoklóba belerúgni, hangsúlyozza a vezető.
A legjobban fájó teher a Mol számára talán az árbevétel alapú adózás
- ha ez megszűnik (és erre van kilátás), akkor a CO2-adó a következő a sorban, ugyanis a Brent-Ural spreadre kivetett adóval ellentétben itt nem a marginokból vesz el az intézkedés, és veszteségessé teszi az adott tevékenységet. Az ingyenes CO2-kvótára azért van szükség, hogy a nehézipar ne sorvadjon el, ne meneküljenek ki a szereplők a kontinensről.
Amire pedig szükség lenne a magyar gazdaságpolitika részéről:
a növekedést, az expanziót el kell ismerni nemzetgazdasági szinten is, szükség van a gazdaságpolitika támogatására.
Sok olyan piac van, aminek a meghódítására több hazai nagyvállalat is már képes, de ehhez kell a kormányzat is, hangsúlyozza a vezető.
Orbán Gábor: "a külföldi tulajdonú, külföldi stratégiai szereplő által irányított vállalatok támogatásával teljesen fel kell hagyni." A hazai gazdaságban az itt generált pénz gyakorlatilag nem forog, nincs előnye a gazdaságra.
Rékasi Tibor: az adóterhek arányaiban ne legyenek magasabbak, mint a környező országokban, így a versenyképesség se legyen rosszabb a Magyar Telekom számára, mint máshol. Amire pedig szükség lenne, az
egy strukturális szervezeti reform az államigazgatásban, ami költségcsökkentő hatása hozzájárulna a költségvetés egyensúlyához
Így keletkezhetnek olyan források, amiket hosszú távon hatékonyan fel lehetne használni.
Vida József: patrióta iparpolitikára van szükség, illetve el kéne venni a kémcsövet, amivel kitalálják a szabályozói lépéseket
- több kommunikációra van szükség a kormányzat és a nagyvállalatok között,
az adófizetést pedig kompenzálják támogató keretrendszerrel.
Milyen nemzetközi best practice-ek vannak?
Bacsa György: az amerikai Inflation Reduction Act (IRA) adójóváírási szabályaiból és egyéb, ösztönző és nem restriktív megoldásaiból kéne tanulnia az európai vezetőknek. A tengerentúlon a karbonsemlegesség felé vezető úton nem zárják ki a már létező technológiákat, amelyek megfizethetőek és jóval kisebb a karbonlábnyomuk a korábbi megoldásoknál, szemben Európával, ahol az új és nem kiforrott megoldásokat erőltetik.
Sokat lehet tanulni az amerikai ésszerűségből és racionalitásból, ahol a cégvezetőkkel megvitatta a kormányzat a nagyobb lépéseket, figyelembe véve a szereplők érdekeit.
Kínából is lehet jó példát látni, a nyersanyagok terén: ők stratégiailag bebiztosítják a gazdasági érdekzónákat, az integrált értékláncok pedig az igazi gazdasági erő alapjai - zárta Bacsa György.
Orbán Gábor: a leányvállalatok küzdelmein keresztül látszik, hogy
sokkal jobban figyelnek a nemzeti gyógyszerkasszára külföldön,
például Franciaországban és Lengyelországban: itt sokkal kisebb arányban engedik a drága és szűk betegpopulációt célzó gyógyszerkiadásokat elszabadulni, ezáltal a költségvetési helyzet is kezelhetőbb, ráadásul a szélesebb betegkörnek szánt készítményeknek is nagyobb tere van.
Rékasi Tibor: az informatikai biztonságban bőven van mit tanulni, egyelőre még nem vagyunk a kibertámadások fókuszában szerencsére Magyarországon. Több energiát kell itt befektetni, a jövőben gyorsan változhat a biztonsági helyzet.
Vida József: a döntéshozók gondolják végig, hogy egy-egy iparágban milyen szabályozásokat érdemes hozni. Jelen pillanatban a bürokrácia meg tudja teremteni önmaga jövőjét a vállalatok kárára, de a szabályokat (pl. ESG-elvárások) nehezen követik le a vállalatok a vendéglátás-turizmuson belül, vagy ha lekövetik és megfelelnek, akkor elveszítik a versenyképességet.
Ez a rendszer végső soron csökkenti a vállalkozási kedvet.
Mi a helyzet a részvényekkel?
Bacsa György: az európai energetikai iparág egyértelműen alulértékelt, mivel nincsen meg a bizalom a részvényeseknél azzal kapcsolatban, hogy a compliance-jellegű szabályozásokat és korlátokat kivezetnék a kontinensen. Ezért a befektetők alacsonyabb szorzókkal számolnak,
ezt a kockázati diszkontot kéne levenni az iparágról, ha ez sikerülne, akkor megint olyan árazásokat láthatnánk, mint 2009 környékén.
Orbán Gábor: a BUX-ot az elmúlt időszakban le tudtuk hagyni a részvény-teljesítményt tekintve, a magyar tőzsde azonban nagyon alulértékelt, ennek 3 fő oka van: a hazai cégek magas orosz kitettsége - igaz, csökken a tendencia -, ezen felül a sokat tárgyalt hazai szabályozói tényezők,
illetve a likviditási probléma, ami a nemzetközi befektetőknek jelent komoly problémát.
A jövőben remélhetőleg tud majd csökkenni a magyar diszkont.
Rékasi Tibor: Az elmúlt időszak szárnyalása ellenére még mindig alulértékelt lehet a Magyar Telekom, van tere a további növekedésnek. Országkockázatot tekintve a likviditás valóban komoly probléma és jelentős korlát.
Vida József: az elmúlt időszak meredek emelkedése a kihasznált szinergiákat, a valós eredményeket igazolja.
A részvényben még van fantázia, kedvezőek a kilátások.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
