Versenyképesség gazdaságpolitikai szemmel - ez volt a címe a panelbeszélgetésnek, amelyen a két jegybanki szakember vett részt. Zsoldos Ákos, a Portfolio elemzője a panel moderátoraként azzal indította a beszélgetést, hogy mekkora súlyt kell adni annak, ha a vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó GDP mutatók tekintetében az egyik ország leelőzi a másikat az EU-tagállamok rangsorában.
Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy nagyon óvatosan kell kezelni az egy főre eső GDP adatokat, mert a GDP-t sem egyszerű számítani, van egy elég jelentős hibamarzs. A vásárlóerő-paritást mérni, az talán még egy kicsit nehezebb is.
Ezeknek a számoknak a fő üzenete mégiscsak az, hogy Románia esetében látunk egy nagy felzárkózást.
Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza pedig azt emelte ki, hogy
a bérszínvonal, a vagyoni helyzet terén nagyon kettős a kép. A bérszínvonalban Románia megelőzte Magyarországot, míg a vagyoni helyzetben Magyarország még jobb pozícióban van.
Ez a két ország eltérő gazdasági szerkezetéből is adódik, sokkal nagyobb arányban fogyasztanak a románok, míg Magyarországon a megtakarítási ráta jóval magasabb.
Hozzátette: Magyarországon van egyfajta "bezzeg Románia" attitűd, amit nézhetünk egy picit másképp is. Tehát önmagában a románok sokkal gyorsabban fejlődtek, jobban használták ki ezt az elmúlt 20 évet. De mi egy olyan régióban vagyunk, ami jól húz, általában egy jól húzó régióban könnyebb gyorsabban fejlődni.
Azzal kapcsolatban, hogy a régió egésze jelentős felzárkózást mutatott az elmúlt 20 évben az európai uniós átlaghoz képest, Kuti Zsolt elmondta:
ez egyértelműen sikertörténet, a délkelet-ázsiai országok gazdasági fejlődését leszámítva, a gazdaságtörténetben is kevés az ilyen sikertörténet.
Ezzel egyetértett Bálint Csaba is, aki hozzátette: régió jelentős fejlődésében mindenképpen alá kell húzni az európai integráció pozitív hatását. "Ezt a fajta felzárkózást európai uniós integráció nélkül nem hiszem, hogy el lehetett volna érni."
Az eurózónához való csatlakozás kapcsán Kuti Zsolt azt mondta:
az euró bevezetésének nem célnak, hanem eszköznek kell lennie a fenntartható felzárkózás eléréséhez.
Ha ehhez megfelelő gazdasági környezetet teremtünk, akkor be lehet vezetni az eurót. Hozzátette: az euró bevezetésének messze nem volt mindenki nyertese, Szlovákiát sem szokták feltétlenül annak tekinteni. Másik oldalról a baltiak meg azok voltak.
Bálint Csaba az eurózónához való csatlakozás kérdéséről azt emelte ki: az euró egy eszköz, és minden eszközt lehet jól használni és kevésbé jól használni, tehát egy kétélű fegyver lehet. Láttunk erre példákat az elmúlt évtizedekben. Romániában a lassan siessünk megközelítés érvényesül e téren:
nagyon fontos az, hogy a nominál konvergencia mellett reálkonvergencia is legyen az euró bevezetésekor.
Címlapkép forrása: Portfolio
