A régiónk félig tele, félig üres pohár: történelmi léptékben jelentős fejlődést látunk, de ezen belül Magyarország relatíve lemarad – vezette fel a panelbeszélgetést Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Feltette a kérdést: ha mi is fejlődünk, miért éljük meg a régiós folyamatokat kicsit keserű szájízzel.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank, az Elemzési Centrum vezetője szerint ha az elválás tartóssá válik az súlyóssá válhat. Ha azt látják a tehetséges fiatalok, hogy lemaradunk, akkor elvándorolhatnak az országból. A magyar konvergencia is jól alakult, de ha úgy érezzük, hogy a régiónkban kissé jobban alakul mindenkinek, az problémássá teheti a további felzárkózást.
Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bankigazgató Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának igazgatója szerint az szép dolog, hogy zárkózunk fel az EU-hoz, de közben az EU is leszakadóban van. Szerinte fontos, hogy összhangban legyen a teljesítmény a képességünkkel.
Összességében viszont van mire büszkének lennünk,
de vanna hiányosságok. Azokkal az adottságokkal, amiket kaptunk, jól kell gazdálkodnunk, és nemcsak azért, hogy az EU átlaghoz felzárkózzunk, hanem ez történelmi felelősségünk.
Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője szerint, lehet keresni, hogy az adott gazdaságpolita hogy tud beavatkozniu a felzáérkózás gyorsításához, ami egyébként magától is zajlik. Cinkotai szerint nem kérdés, hogy Románia gyorsabban fejlődik, mint Magyarország, de nekünk is minden feltétel meg van teremtve ahhoz, hogy magasabb fejlettségi szintre ugorjunk.
Jobbágy Sándor (vezető makrogazdasági elemző, Concorde Értékpapír) elmondta, hogy lehet pesszimistán és optimistán is szemlélni a helyzetet, de eleve nagy kérdés, hogy a vásárlóerőparitáson mért GDP-mutatókat mennyire lehet pontosan elfogadni. Az látszott, hogy volt időszak, amikor a magyar gazdaság konvergenciája nagyon gyors volt, de voltak olyan helyzetek is, amnikor inkább a lemaradást bővítettük. Amikor nem megy jól, akkor meg kell nézni, hogy miért nem megy jól. Szerinte ki kéne lépni a GDP bűvköréből, készülnek alternatív indexek, például a humán-fejlettségi index, amelyben szintén van lemaradásunk.
Az egyéb mutatókra vonatkozóan Cinkotai azt mondta, hogy a magyar lakosság GDP-arányos eladósodottsága alacsony, ez is növekedési tartalékot jelentene, ha tudnak növekedni. Voltak erre javaslatok, de nagyon rosszul rezonált a lakossággal,
van egyfajta hitelundora a lakosságnak
– mondta az elemző, aki szerint a régióban az eladósodottsági ráta a lakosságban alacsony.
Balatoni András nem értett egyet: ha keresletet generálunk, az a kérdés, hogy tudunk-e ezzel szemben mennyiségi és minőségi kínálatot adni. Önmagában a hitelkereslet élénkülése nem elegendő, inkább a kínálati oldalon kell kapirgálni. Magyarországon nincs vállalkozó hajlam, ez nagyon hiányzik a magyar lakosságból, még a fiatalokból is. Balatoni András szerint a magyar egyetemisták 8%-a gondolkodik saját vállalkozásban, és ebből a felmérés 46 országából 40-ik helyen lettünk. A másik probléma a smart money hiánya: nincs finanszírozása az innovációnak.
Ebben a két tényezőben nagy növekedési potenciál van Balatoni szerint.
Magyarországon összesen 30 darab venture capital van, ezek összesen 200 vállalatot finanszíroznak. Balatoni András szerint ezek nevetséges számok. Ez a két tényező nagyon komoly szűk keresztmetszet szerinte, ha ezeken tudnánk javítani, az nagy növekedési potenciálokat tudna felszabadítani.
Jobbágy Sándor szerint az államadósságteher az nagy teher az adósságon, ez is rombolja a versenyképességet. Ha ez tovább tud csökkenni, az jaívtja a magyar kilátásokat. Emellett a gazdaság szerkezetében is vannak lehetőségek: a szolgáltatások talán nagy lehetőséget termethetnek a felzárkózásra – mondta az elemző. Az osztrák gazdaság 10%-ponttal előrébb van abban a tekintetben, hogy a GDP mekkora arányát adja a szolgáltatószerktor. Megemlítette még, hogy a jövedelmek vásárlóerejében is lemaradóban van Magyarország.
Árokszállási Zoltán egyetért azzal, hogy a hitelezés alacsony szinten van, ezen rövid távon lehet emelni. A lakosság alacsony eladósodottsága összefüggésben van a bizalmi problémákkal, ez pedig egy szélesebb körű probléma. Ezen lehet fejleszteni, mondjuk a bankkapcsolatok javításával, és szofisztikáltabb pénzügyi rendszert lehetne építeni. Azzal is egyetértett, hogy az államadósság magas, amelynek csökkennie kén. Sok tényező van Árokszállási Zoltán szerint a versenyképességben, amit említeni lehet, ezek között még a KKV-k versenyképességét emelte ki. Romániát említette meg, hogy az exportban a hazai hozzáadott érték a régió többi országához képest kiemelkedő.
A KKV-k versenyképességét gyorsan és jelentősen javítani kéne a versenyképesség javítása érdekében
– mondta az MBH elemzője.
Balatoni András erre reflektálva azt mondta, hogy van pár keserű tapasztalat a KKV-fejlesztésekkel kapcsolatban, emiatt ez egy nagyon nehéz kérdés, és ügyesen kell parametrizálni ezeket a fejlesztéseket. Egyre több KKV-panaszkodik, hogy a termelési láncokban ki vannak szolgáltatva. Balatoni szerint leginkább Lengyelországra lehet figyelemmel lenni, mert a szlovák és a cseh gazdaság szerkezete sok szempontból sokkal kedvezőtlenebb, mint a magyar. A lengyelek például a mezőgazdaságban elvégeztek egy szemléletformálást, emiatt a mezgazdasági vállalatok versenyképessége jelentősen megelőzte a magyar, ami 10 évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt. A hosszútávú építkezési munka, ami a szűk kerezstmetszetekre koncentrál, az egyetlen út, amilyen irányba kell menni.
Jobbágy szerint a KKV valóban az egyik legfontosabb szempont.
A KKV-k szétaprózottsága jelentős probléma az országban, a versenyképesség növelése előtt az egy óriási akadály, hogy kis méretek vannak – mondta. Megemlítette, hogy idehaza mindig jönek a KKV-fejlesztési programok, de ezeknek kevés eredményét látjuk. A generációváltási probléma is jelen van a KKV-szektorban.
Címlapkép forrása: Portfolio
