A Pénzügyminisztérium tervezete már tartalmazza a részletszabályokat a kormány által sokszor megígért családi adókedvezmény kétlépcsős megduplázásáról. Mint a tervezetből kiderül, az eltartottak számától függően a családi kedvezmény
- egy eltartott esetén 133 340 forintra,
- két eltartott esetén 266 660 forintra,
- míg három vagy több eltartott esetén 440 000 forintra emelkedett jogosultsági hónaponként.
Amennyiben az eltartott tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, ez az összeg további 133 340 forinttal nő.
A jelenleg hatályos szabályok szerint egy gyermek után havonta 66 670 forint, kettő gyermek után havonta 133 330 forint, három gyermek után havonta 220 000 forint vehető igénybe.
EHHEZ A PASSZUSHOZ KÜLÖN HATÁSTANULMÁNYI LAPOT IS CSATOLT A TÁRCA, ESZERINT A 2025-2026-OS IDŐSZAKBAN ÖSSZESEN 902 MILLIÁRD FORINTNYI TERHET RÓ MAJD A BÜDZSÉRE.
Az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők adózásával kapcsolatos szabályok is módosulnának a Pénzügyminisztérium tervezete szerint: a jövedelem kiszámításánál a bevételekből levonható költséghányad az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők számára különböző mértékben változik, attól függően, hogy milyen tevékenységet folytatnak.
Például, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók számára a költséghányad 90%, míg a mezőgazdasági őstermelők számára is 90%.
A módosítások között szerepel a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók számára egy új adózási lehetőség is, amely szerint
legfeljebb három ingatlan esetén tételes átalányadózást választhatnak, amennyiben ezek az ingatlanok a magánszálláshelyek körébe tartoznak.
Egy másik fontos elem a műemlékingatlanok adómentességével kapcsolatos új szabályozás, mely szerint
a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a műemlék ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem adómentességét.
Extraprofitadó-szabályokat is átírnának
A tervezet szerint hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 15. §-a is. Ennek még hatályos rendelkezései alapján a pénzügyi tranzakciós illeték alapja a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetések esetén az 50 ezer forintot meghaladó összeg volt.
Az új tervezet szerint ez a szabályozás változik, és a készpénzbefizetések esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél kezdeményezett befizetés 20 ezer forintot meghaladó összegére vonatkozik.
Ugyanígy jatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet is, aminek értelmében speciális szabályok érvényesültek a veszélyhelyzet ideje alatt, különös figyelemmel az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktusra és annak következményeire. Anno a rendelet a foglalkoztatásra vonatkozó egyes feltételeket is módosította, például a munkaerőpiacra lépés definícióját, és különféle kedvezményeket is biztosított a munkavállalók számára.
Akkor az volt a könnyítés – amit most kivezetnének –, hogy a munkaerőpiacra lépő státuszhoz 365 napon belül legfeljebb 92 napos biztosítással rendelkező magyar állampolgárok tartoztak a szocho hatálya alá. Fontos, hogy a szociális ellátások időtartama, mint például a gyermekgondozási díj, nem számított bele a biztosítási kötelezettséggel járó időszakba. További engedmény volt, hogy a kedvezményezett foglalkoztatás első évében a munkavállalónak járó kedvezmény a bruttó munkabérre vonatkozott, amely a minimálbér 100%-a, míg a foglalkoztatás következő hat hónapjában a minimálbér 50%-ának megfelelő kedvezményt jelentett, de ezt törölnék el.
Az adóhatóság működését is átírnák
A NAV szervezetét érintő változások főként a jogorvoslati eljárások, a fizetési kedvezmények, valamint a hatósági és rendészeti feladatok területén hoznának új szabályokat.
Az egyik fontos módosítás az lenne, hogy a Fellebbviteli Igazgatóság helyett bizonyos nagyobb összegű,
1 milliárd forintot meghaladó fizetési kedvezmények esetében a Központi Irányítás járna el felettes szervként. Ezzel a nagy összegű fizetési kedvezmények elbírálása közvetlenül a központi hatóságok kezébe kerülhetne.
Ezen felül a NAV új feladatokat kaphatna a közúti áruszállítás ellenőrzése és a fémkereskedelem területén, továbbá az Unió területére belépő vagy onnan kilépő készpénz ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása is a NAV feladatkörébe tartozna.
A javaslat szerint a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmények esetében a pénzügyőrök szorosabb együttműködésben járnának el, beleértve a magánlakások átvizsgálásánál történő keresőkutyák alkalmazását is. Az elkészített videofelvételeket személyazonosításra alkalmatlan módon oktatási célokra is felhasználhatnák, amely új eszközökkel segíthetné a hatósági személyzet képzését.
A javaslat szerint továbbá az EU váminformációs rendszeréből származó személyes adatokat maximum öt évig lehetne megőrizni, kivételes esetekben legfeljebb további két évig.
Átszabják a vámügyi eljárásokat
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény módosításai több ponton érintik a vámigazgatási eljárásokat és a kapcsolódó szabályokat. Ezek érintik az elkobzott közlekedési eszközök kezelését is,
amelyek értékesítés helyett rendvédelmi szervek vagyonkezelésébe kerülhetnek, amennyiben az előírt feltételek teljesülnek.
Az általános forgalmi adó (áfa) biztosítási kötelezettsége alól mentesülhetnek azok a vállalkozások, amelyek megfelelnek bizonyos feltételeknek, például nincs tartozásuk a vámhatóság felé és nem állnak felszámolás alatt. Az ilyen mentességet kérő cégeknek folyamatosan meg kell felelniük ezeknek a feltételeknek, és a vámhatóság által kiadott engedély határozatlan időre lesz érvényes.
A jogszabály emellett pontosítja az ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmát, különös tekintettel az ellenőr nevére, aláírására, illetve az elektronikus hitelesítésre. További módosítások vonatkoznak a jövedéki adóra és a vámhiány megállapítására, valamint a vámhatóság honlapján történő közzététel szabályaira, amelyek a jogalkotói szándék szerint átláthatóbbá teszik az eljárásokat.
Belenyúlnak a könyvvizsgálói szabályokba is
A számvitelt és könyvvizsgálatot érintő módosítások célja, hogy a vállalkozások pénzügyi átláthatóságát és jogszerű működését tovább erősítsék, különös tekintettel a fenntarthatósági jelentésekre. A 2000. évi C. törvény változásai több ponton pontosítják a könyvvizsgálói és közzétételi kötelezettségeket, valamint új szabályokat vezetnek be a fenntarthatósági jelentések ellenőrzésével kapcsolatban.
Az egyik lényeges újítás, hogy harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, ha egy vállalkozás nem tett eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségeinek, ideértve a könyvvizsgálati kötelezettségeket is.
Emellett új szabály, hogy semmisnek tekintendő minden olyan szerződéses rendelkezés, amely a vállalkozást egy konkrét könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég választására kötelezi, és ezzel korlátozza a döntési lehetőségeket.
A fenntarthatósági jelentések terén a vállalkozások legfőbb szerve köteles olyan kamarai tag könyvvizsgálót választani, aki rendelkezik fenntarthatósági minősítéssel, amennyiben az üzleti évről készült fenntarthatósági jelentés készítése kötelező vagy önkéntes alapon történik. Ha könyvvizsgáló cég nyújt bizonyosságot a fenntarthatósági jelentés kapcsán, egyúttal egy konkrét, személyében felelős kamarai tag könyvvizsgálót is ki kell jelölni.
Továbbá, a fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozások esetében a szavazati jogok legalább 5%-ával rendelkező tagok kezdeményezhetik, hogy egy másik kamarai tag könyvvizsgáló készítsen jelentést a fenntarthatósági jelentés egyes elemeiről. Ez a javaslat a legfőbb szerv elé terjeszthető, ami további átláthatóságot biztosít a jogszabálytervezet szerint.
Az uniós irányelveknek való megfelelés érdekében a törvény módosítja a méretkritériumokat a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások esetében, valamint növeli az egyes pénzügyi határértékeket, például a mérlegfőösszeg és az árbevétel felső határait.
A könyvvizsgálói tevékenységet szabályozó 2007. évi LXXV. törvény szintén változik, különös figyelmet fordítva arra, hogy a közfelügyeleti hatóság eljárásai során együttműködhessen más hatóságokkal, ha szükséges.
A közérdeklődésre számot tartó vállalkozások könyvvizsgálói kötelesek évente tájékoztatni a hatóságokat, különösen a fenntarthatósági jelentések vizsgálatával kapcsolatos tevékenységeikről.
Az új szabályok továbbá lehetővé teszik, hogy bírósági keresetet nyújtsanak be, ha indokolt, hogy egy könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízását megszüntessék. Végül, a közfelügyeleti hatóság március 31-ig közzéteszi az előző üzleti év könyvvizsgálati megbízásaira vonatkozó minőségellenőrzési kérdőíveket, melyeket a könyvvizsgálói cégek minőségirányítási rendszerében alkalmazni kell.
A poggyászokban behozható áruk mennyisége is változik
Egy részletszabály-módosítás az utasok személyes poggyászában található termékek importjának általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességét szabályozza, valamint néhány kapcsolódó fogalmat és rendelkezést pontosít. Részben ezek nem újak, csak kodifikálják az eddig is alkalmazott rendszert.
Az első fontos változás a nem kereskedelmi jellegű import adómentességére vonatkozik. A mentesség olyan alkalmi jellegű import esetén érvényes, amikor a behozott termékek az utas vagy családtagja személyes használatára vagy ajándékozás céljára szolgálnak. Az importált termékek mennyisége és jellege nem utalhat kereskedelmi célú behozatalra, és a mentesség napi egy alkalommal vehető igénybe. Külön szabály vonatkozik a határövezetben lakókra, ott dolgozókra, valamint a harmadik országokból érkező járművek személyzetére.
Az adómentesség ezekre a csoportokra csak akkor vonatkozik, ha az adott személy igazolja, hogy túllépte az adott határövezetet vagy nem tér vissza azonnal onnan.
A dohánytermékekre vonatkozó új szabályok meghatározzák, hogy mennyi hevített dohánytermék hozható be adómentesen. Légi utasok esetében ez 200 darab, más utasok esetében pedig 40 darab lehet.
Az adótörvények fogalmi pontosításai között szerepel a határövezet és a határövezetben dolgozó munkavállalók definíciója.
A határövezet olyan terület, amely maximum 15 kilométerre terjedhet ki egy tagállam határától, míg a határövezetben dolgozó munkavállalók olyan személyek, akiknek a munkájuk során rendszeresen át kell kelniük a határon.
A jövedéki adóról szóló törvény módosításai többek között az üzemanyagokra és a mezőgazdasági termelők által felhasznált gázolajra vonatkoznak. Pontosították az üzemanyag és más energiatermékek fogalmát, beleértve az olyan új típusú üzemanyagokat, mint a HVO, amely növényi vagy állati olajból készül. Emellett új lehetőséget adnak
a vasúti árutovábbítással foglalkozó vállalkozásoknak, hogy visszaigényeljék a villamosenergia-adót, amelyet a vontatásra és tolatásra használnak fel (amint azt korábban már bejelentették).
Továbbá a mezőgazdasági termelők bizonyos feltételek mellett visszaigényelhetik a gázolajra kivetett adó 90-90,5 százalékát, amennyiben azt mezőgazdasági tevékenységre, erdőgazdálkodásra vagy halgazdálkodásra használják.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
