Genetikusok, biológusok, egyetemi kutatók, orvosbiológiai mérnökök, klinikai szakemberek, üzletemberek, befektetők gyűltek egy helyre Budapesten egy közös céllal: megvitatni a legújabb longevity trendeket. A Medipredict által életre hívott idei Biomeet konferencia több előadása és panelbeszélgetése is arra kereste a választ, hogy
mi a titka, de még inkább, mi a képlete a hosszú, egészséges életnek.
És ebben a kontextusban hatalmas jelentősége van az egészséges jelzőnek.
Duda Ernő, a Medipredict alapítója előadásában kitért arra, hogy amióta ember az ember, azóta keresi az örök élet titkát. Szerinte az elmúlt 100 év legkiemelkedőbb eredményét a modern orvostudomány és gyógyszeripar tudja felmutatni, a várható élettartam hatalmasat fejlődött ennek köszönhetően. A Solvo Biotechnológiai Zrt korábbi tulajdonosa ugyanakkor azt elismerte, hogy az elmúlt 1-2 évtizedben az élettartam kitolását célzó megoldások megrekedtek.
A legújabb kutatási trendek viszont rendkívüli mértékben fókuszálnak az öregedés természetes folyamatának lassítására. Duda Ernő szerint korábban azt gondolták az öregedésről, hogy egyirányú, lineráris és nem befolyásolható. Az elmúlt időszak legfontosabb ez irányú kutatásainak eredményei alapján azonban mára eldőlt: mindhárom tulajdonságot meg lehet cáfolni. Ennek kapcsán felsorolta:
- az öregedés nem lineáris: az emberi öregedésnek vannak csúcspontjai, 45 évnél és 60 évnél jellemzően, vagyis az öregedés hullámokban következik be
- nem minden élőlényre igaz, hogy az öregedés elkerülhetetlen, és ennek kapcsán a szakember több példát is hozott az élőlények közül. Így például a majdnem halhatatlan homár esetét (vannak 120-130 éves példányok), de megemlítette az amish népcsoportot (és külön kiemelte a Serpine 1 genetikai mutációt). Ez a gén normál esetben a PAI-1 (plazminogén aktivátor inhibitora-1) nevű fehérjét kódolja, amely fontos szerepet játszik a véralvadás és a gyulladásos folyamatok szabályozásában.
- olyan példát is hozott az élővilágból, ahol bizonyos technikákkal lassították az öregedést. A rézuszmajmok esetében voltak olyan kutatások, amelyek a kalóriamegvonás pozitív élettani hatását vizsgálták. A kísérletek egyik fő üzenete, hogy a kalóriakorlátozás, amely során az állatok csökkentett mennyiségű kalóriát fogyasztanak anélkül, hogy tápanyaghiányt szenvednének, az egyik legígéretesebb módszer az öregedési folyamat lassítására. A másik példa a parabiózis az egérkísérletekben. A parabiózis az állatkísérletekben egy olyan technika, amely során két állat (általában egerek) keringési rendszereit sebészi úton összekötik, így közös vérkeringéssel rendelkeznek. Kimutatták: az öreg egér megfiatalodik, a fiatalnál viszont nem látnak változást. Nem véletlen ennek kapcsán az üzletember szerint, hogy a nyugati világban a gazdagok körében terjed a vérplazma alapú terápia, amikor fiatal vérrel próbálják befolyásolni az öregedési folyamatokat.
Duda Ernő arra is kitért, hogy több olyan genetikai úton történő beavatkozást is ismerni, amivel bele lehet szólni az öregedés folyamatába és bizonyos esetekben, a kísérlettől függően, 20-30, de akár 50-60%-os javulást is el lehetett érni.
Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy
a longevity kutatások nem az élethossz kitolásáról szólnak, hanem az egészséges életévek meghosszabbításáról.
A természetes és mesterséges eszközök is lehetnek eredményesek. Ennek kapcsán pedig kiemelte a prevenció jelentőségét. Megemlítette a konkrét és hatásos eszközök között (emberek esetében) a kalóriamegvonás technikáját, a táplálékkiegészítők lehetőségét. Ennél a pontnál ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az étrendkiegészítők piaca rendkívül szabályozatlan, ezért azt tanácsolta, hogy ezekkel csak óvatosan bánjunk.
Arra is rámutatott, hogy
a kalóriamegvonás legnagyobb akadálya, hogy az emberek utálnak koplalni.
Kiemelte a biológiai életkor jelentőségét is előadásában, ez ugyanis eltérhet a kronológiai életkortól. Átlagosan 22 évvel voltak fiatalabbak a nagyon idősek, mint a kronológiai életkoruk. Azért éltek sokáig, mert a krónikus betegségek náluk később jelennek meg
Az emberek 90%-a valamilyen krónikus betegségben hal meg, akik 95-100 évig élnek, azok sokáig betegségmentesek maradtak. Jellemző továbbá rájuk, hogy amikor megjelent náluk valamilyen krónikus betegség, rövidebb ideig voltak betegek.
Egy fontos tévhitet is megcáfolt előadásában Duda Ernő. A 95-100 évig élő idős emberekre költött egészségügyi ráfordítások kisebbek, mint a 60-70 évig élő emberek esetében, mert ők sokkal inkább érzékenyek a betegségekre, amire az egészségügyi ellátórendszer költ.
Vagyis a longevity megvalósítása nem csak az egyén számára kedvező, hanem az egész társadalom számára előnyös.
Előadásának érdekes része volt továbbá az is, amikor bemutatta, hogy az emberek nem egyformán öregszenek, egyes szervüktől is függ ez a folyamat. Ha belenyúlunk az egyes szervrendszerekre fókuszálva, akkor javítható az egyén egészsége, visszafordíthatóak a negatív folyamatok, amelyek az egyes szervekre hatnak.
Leszögezte: ez a terület a világ legnagyobb biznisze lesz hosszú távon.
Az első olyan engedélyezett gyógyszer, ami az öregedés lassítását célozza több százmilliárd dolláros piacot fog jelenteni azonnal, ez meghaladja bármely korábbi indikáció piacát. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy jelen állás szerint a hatóság az öregedést nem hajlandó indikációként elismerni.
Pozitív példákat is hozott a jelenből. Ilyen például az Egyesült Államokban zajló rejuvenation olympics, ahol az emberek abban versenyeznek, hogy 12 hónap alatt kinek mennyivel öregszik a biológiai órája. Az élen vannak olyan egyének, akik 0,6-os szorzóval rendelkeznek, vagyis a gyakorlatban 12 hónap alatt csak 8 hónapot öregszenek. 90 éves kor felett viszont előtérbe kerülnek a genetikai faktorok - emelte ki Duda Ernő, aki szerint amíg ezeket a faktorokat nem tudjuk módosítani, addig nem árt, ha ismerjük a genetikai rizikófaktorainkat, hogy hatással legyünk rájuk. Ezen a ponton pedig fontos tényezőket hozott fel, amelyek az öregedést gyorsíthatják: dohányzás, elhízás, stressz, trauma, alvásmegvonás, nyugati diéta, légszennyezés, depresszió, magány. Ezzel szemben ezek a tényezők hatnak kedvezően az egyén öregedésére: sport (HIIT High-Intensity Interval Training, magas intenzitású intervallumos edzés), alvás, testsúly, stresszkezelés, hidratáció, szocializáció-közösség, diéta (leginkább a mediterrán), prevenció.
Vellai Tibor, az ELTE TTK egyetemi tanára, a HUN-REN-ELTE Genetikai Kutatócsoportjának vezetője az öregedés folyamatáról tartott részletes előadást. Előadásának legelején tisztázta: az öregedési folyamata az egyed általános fiziológiájában bekövetkező romlás (sejtes károsodás, sejthalál). Ha tömeges mértéket ölt a sajthalál, ebből alakulnak ki az öregkori betegségek, amelyek elvezetnek az egyed halálához - mondta a szakember, aki más szóval is összefoglalta a jelenséget: az öregedés nem más, mint öregkori betegségek nagy kollekciója.
Azt is megjegyezte, hogy az öregkori egyedi betegség kezelése nem nagyon számít a várható élettartam szempontjából, csupán annak lehetőségét növeli, hogy másik öregkori betegség jön be a képbe. A valós válasz a teljes öregedési folyamat gátlása lenne, egyszerre szimultán az összes öregkori betegség késleltetése. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az öregkori betegségek molekuláris gyökere azonos.
Vellai Tibor azzal folytatta, hogy az öregedési folyamat biológiai folyamat és nem egy véletlen esemény, hanem genetikailag szabályozott. Az aging kutatók szerinte nyíltan be merik vallani, hogy egyelőre nem ismerjük az öregedés mechanizmusát. Laboratóriumi körülmények között még nem hoztak létre nem öregedő egyedet, ugyanakkor extrém élettartam növekedésre volt példa - emelte ki. A kérdés tehát még mindig fennáll:
mitől is öregszünk valójában?
Ennek megvilágítására részletesen beszélt az öregedő sejtekről és a nem öregedő sejtekről. Előbbiek elveszítik osztódási képességüket, a nem öregedő sejtek korlátlan osztódási potenciállal rendelkeznek.
A kutató is beszélt a biológiai óránk jelentőségéről. Az öregedési kutatások, a biológiai innováció két irányba tart: egyrészt a biológiai óra pontos méréséről szól (ez alapján prediktálható a várható élettartam), másrészt ha megismerjük az öregedési folyamat mechanizmusát, akkor onnan már csak egy lépés, hogy ezt gátoljuk. Az egyetem genetikai tanszékén is azon dolgoznak többek között, hogy nem öregedő sejtet hozzanak létre.
Meglátása szerint a biológiai folyamat befolyásolható, és egyszer el fog érkezni annak az ideje, amikor meglesz a megoldás arra, hogy növelni lehessen az egészséges emberi élettartamot.
Fekete Bálint, a Czeizel Intézet klinikai genetikusa és a New Era Genetics innovációs menedzsere arról beszélt, hogy hol vannak a legfontosabb beavatkozási pontok az öregedés folyamatában. Az egész szervezet szempontjából a legfontosabb alapok: egészséges táplálkozás, alvás, kognitív egészség, emócionális egészség, vitálkapacitás, izomerő, csonttömeg, koordinációs képesség, kéz szorítóerő. Mindezek mellett beszélt a molekuláris szintű 12 fontos alapkőről is:
- genom stabilitás (DNS mutációk)
- telomér hossz (védősapka)
- epigenetikai jelek (genetika feletti - a környezet hatása)
- proteostasis elvesztése (fehérjék egyensúlyának a szintje)
- táplálék észlelése (jelátviteli útvonalak)
- molekuláris szintű kommunikáció (intracelluláris kommunikáció)
- mitokondrium (az energiatermelés központja)
- károsodott, nem funkciónáló sejtek (zombi sejtek)
- őssejtek (a regeneráció, a megújulás kulcsa)
- autofágia károsodása (a szemét eltakarítása)
- krónikus gyulladás (citokinek)
- dysbiosis (mikrobium változások)
A táplálkozás minőségi kérdéseiről is osztott meg gondolatokat Fekete Bálint. Külön kiemelte a feldolgozott cukrok negatív hatását, arról is beszélt, hogy a vércukor háztartásra a stressz is rossz hatással van, a rossz minőségű növényi olajoknak is van negatív hatása, az organikus vs. feldolgozott ételeknek is van jelentősége, de szólt a mikroműanyagok, a hormon- és antibiotikum maradványok, egyéb toxikus anyagok káros hatásáról is. Külön idézte Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató korábbi kutatását, miszerint 26 ezer különböző biokémiai anyagot lehet azonosítani az élelmiszerekben.
Gál Anikó, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének adjunktusa külön részletesen beszélt előadásában a fenti 7. pontról, a mitokondriumok szerepéről az öregedésben és a fiatalság megőrzésében címmel. Majd Pankotai Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Pathológiai Intézetének munkatársa, a Genom Integritás és DNS Hibajavítás kutatócsoport kutatócsoportvezetője a DNS hibajavításról, és tumorgenezisről prezentált.
A konferencián több olyan ismert személy is bemutatkozott egy panelbeszélgetés keretében, akik igénybe vették a Medipredict szolgáltatását. Kürti Tom, a KÜRT Akadémia alapítója és intézményvezetője, Bojár Gábor, az Aquincum Institute of Technology alapítója, és Fehér Gyula, az Octogon Ventures alapító partnere arról beszélgettek, hogy miben változtattak a személyes jelentésük hatására az életmódjukon. Kiderült számukra, hogy milyen genetikai meghatározottsággal rendelkező esetleges kockázataik vannak, életmódjukban mi az, ami hiányos (folyadék, stb), mi az, ami nem megfelelő (táplálkozás, étrend), mely gyógyszerek hatékonyak és kevésbé hatékonyak, milyen sportok a megfelelőek számukra, mire érdemes gyakrabban szűrővizsgálatokat elvégeztetni. Egy rendszeres szűrővizsgálat hatására ha kialakul egy-egy betegség, akkor az illető a korai azonosításnak köszönhetően jobb helyzetből és nagyobb esélyekkel indulhat - hangzott el.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
