A legérintettebb területeken is javuló tendenciák figyelhetők meg. Pécs környéke 2018 óta, Budapest és agglomerációja 2020 óta, míg a Sajó-völgye 2023 óta teljesíti a PM10 szennyezettségre vonatkozó uniós határértékeket.
A levegőminőség alakulását több tényező befolyásolja, mint például a földrajzi elhelyezkedés, meteorológiai folyamatok és a szomszédos országokból érkező légszennyezés. A határértékek betartásához a kibocsátások csökkentése elengedhetetlen, amely érdekében az elmúlt években több lépést tettek.
A levegőminőség javítását célzó HungAIRy LIFE projekt keretében, amely 2019-ben indult, tíz magyar településen valósítanak meg intézkedéseket. A projekt keretében új légszennyezettségi mérőállomások telepítése is folyamatban van, például Békéscsabán és Kaposváron.
Júliustól a levegőtisztaság-védelem egységes szakmai irányítást kapott, a HungaroMet Zrt. látja el az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat működtetésével kapcsolatos feladatokat.
A levegőminőségi célok elérését elősegíti az energetikai korszerűsítési programok, mint például az otthonfelújítási támogatás. Az ipari üzemek kibocsátási határértékeit is szigorították, az uniós szabályozásnál szigorúbb németországi szintre módosítva.
Fontos szerepe van a fiatalok környezettudatosságának növelésében, amelyet különböző programok, például a "Kölcsönkapott levegő és a Mindennapi levegő" segítenek. Ezek során több ezer diák ismerkedhetett meg a levegőminőséggel kapcsolatos információkkal és a légszennyezés csökkentésének lehetőségeivel - írja a minisztériumi kommüniké.
A levegőszennyezettségi adatok kapcsán a civil szférából gyakran fogalmazódik meg az a kritika, hogy több mérőállomásra lenne szükség, hogy a magyarországi levegőminőségről pontosabb képet kapjon a társadalom. Emiatt látszódhat önellentmondás aközött, hogy most papíron javult a levegőminőség Magyarországon, de a nyáron például Budapesten volt az egyik legrosszabb a szmoghelyzet az európai nagyvárosok között.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
