Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Német hidrogénstratégia
Németország volt az EU-n belül a hidrogén felhasználásának legfőbb támogatója, és azóta is a leginkább aktív tagállam e téren. 2020 közepén, Angela Merkel akkori kancellár kormánya készítette el a hidrogénstratégiát, amely már akkor is alapos értékelést, és három év múlva esetleges aktualizálást írt elő. A Merkel után hivatalba lépő, a szociáldemokratákból (SPD), a Zöldekből és a Szabad Demokratákból (FDP) álló kormánykoalíció megállapodott a stratégia ambiciózus frissítéséről, hogy az ország 2030-ra a hidrogéntechnológiák vezető piacává váljon.
A berlini kormány 2023 júliusában mutatta be a stratégia aktualizálását. Míg az eredeti stratégia elvben továbbra is érvényes, az aktualizált változat célja a piac felfutásának további felgyorsítása, valamint kiigazított célok és új intézkedések bevezetése.
Az aktualizált stratégia „megmutatja, hogy a hidrogénpiac felfutása miképpen gyorsítható fel konkrét és újrafogalmazott intézkedésekkel, hogy hozzájáruljon Németország 2045-re történő klímasemleges gazdasággá való átalakulásához” – áll a dokumentumban.
A kormány érvelése szerint az energiaválság és az ukrajnai háború hátterében a 2020-as stratégia ellátásbiztonsági célja biztonságpolitikai szempontból jelentősen megnőtt. Az aktualizálás emellett fontos iparpolitikai jelzést küldene a világ felé, megerősítené Németországot, mint üzleti és ipari helyszínt, és segítené a jövőbe mutató munkahelyek létrehozását.
A 2023-as aktualizált stratégia számos célt határoz meg a 2030-ig tartó időszakra:
- A piac felfutásának felgyorsítása.
- A 2023-as stratégia azon az előfeltevésen alapszik, hogy a hidrogénigény Németországban 2030-ra 95-130 terawattórára (TWh) nő. Összehasonlításképpen, a jelenlegi érték 55 TWh körül mozog. A stratégia azt is meghatározza, hogy 2030 és 2045 között hogyan lehet még nagyobb, akár a 2030-as érték háromszorosa a hidrogénigény.
- A zöld hidrogén előállítására szolgáló hazai elektrolízis-kapacitás célértékének 2030-ra 5 GW-ról 10 GW-ra történő növelése.
- 1 800 km felújított és új „hidrogén-indítóhálózat” kiépítése az IPCEI támogatásával 2027/2028-ig (a szomszédos országokkal való összeköttetés az „Európai hidrogén alaphálózat” kezdeményezésen keresztül).
- Alkalmazások létrehozása az iparban, a nehéz haszongépjárműveknél, a légi és tengeri közlekedésben, a H2-kész gázerőművekben.
- Németország 2030-ra a hidrogéntechnológiák vezető szállítójává válna.
- A megfelelő keretfeltételek megteremtése európai és nemzetközi szinten is (pl. hatékony engedélyezési eljárások, közös szabványok és tanúsítási rendszerek).
Bár a zöld hidrogéngazdaság kiépítésére vonatkozó német tervek papíron ígéretesnek tűnnek, az E.ON energiaipari vállalat jelentése szerint a beruházások elmaradása miatt a megvalósítás üteme messze elmarad a tervezettől.
Jelenleg mindössze 0,3 gigawatt (GW) kapacitású termelőberendezés épül, vagy a beruházási döntés végső fázisában van, szemben a 2030-ra kitűzött 10 GW-os célkapacitással. 2024. februárig mindössze 0,06 GW kapacitást telepítettek – áll az E.ON jelentésében, amely a Kölni Egyetem Energiagazdasági Intézetének (EWI) adatain alapul.
A német parlament (Bundestag) zöld utat adott egy 9700 kilométeres csővezeték-hálózat kiépítésének, amely hidrogént szállítana az országon keresztül és a szomszédos országokba. A törvényhozók elfogadták a hálózat létrehozásához szükséges törvénymódosításokat, amely 2032-ig (más előrejelzések szerint 2037-ig) lépésről lépésre összeköti a hidrogénellátás kulcsfontosságú helyeit a keresleti központokkal.
A törvény meghatározza a hálózat finanszírozásának szabályait is. Ez teljes egészében a magánszektor által történne a hálózati díjakon keresztül, amelyeket az üzemeltetők szednének be a fogyasztóktól. A hálózati díjaknak felső határt szabnának, hogy a nagyon magas díjak ne akadályozzák a hidrogén bevezetését a hálózat bővítésének első néhány évében.
A megújuló energiaforrásokból előállított hidrogén kulcsfontosságúnak tekinthető az olyan ágazatok, mint a nehézipar és a légi közlekedés szén-dioxid-mentesítéséhez, amelyek nem tudnak könnyen átállni a közvetlen villamosenergia-felhasználásra a kibocsátás csökkentése érdekében. A hálózatüzemeltetők tavaly bemutatták az európai hidrogénhálózatra vonatkozó elképzelésüket, amely a kontinens energiarendszerének a klímasemlegesség irányába történő átalakítására irányuló erőfeszítések részét képezi.
Robert Habeck gazdasági miniszter szerint a német törvényi reform megbízható keretet teremt a hidrogén-alaphálózat finanszírozásához és a további hálózattervezéshez.
A hidrogén kiemelkedő jelentőséggel bír, különösen az ipar szén-dioxid-mentesítésének határozott előmozdítása és a németországi energetikai átállás felgyorsítása érdekében
– mondta a gazdasági miniszter. Ehhez hatékony hidrogénszállítási infrastruktúrára van szükség.
Németország mind a földgáz-, mind a hidrogénhálózatok tekintetében közös, kétévente esedékes hálózati tervezést vezet be, mivel a meglévő csővezeték-infrastruktúra nagy része újrahasznosítható. A törvény szabályozza az eljárás keretfeltételeit, beleértve az átfogó nyilvános konzultációs folyamatokat, az érintett hálózatüzemeltetők koordinációs központjának létrehozását és egy adatbázis létrehozását – közölte a gazdasági minisztérium.
Az Európai Bizottság 2024. június végén jóváhagyta, hogy Németország mintegy 3 milliárd eurós állami támogatást nyújtson a hidrogén-alaphálózat (HCN) néven ismert hidrogénvezeték-rendszer kiépítéséhez. Berlin pénzügyi garanciákat kíván nyújtani, hogy a 20 milliárd eurós hálózatot építő és üzemeltető vállalatok kedvezőbb hitelekhez juthassanak annak érdekében, hogy a 2025-től kezdődő felfutási szakaszban fedezni tudják a kezdeti veszteségeket.
Július végén a hidrogénhasználat szempontjából Németország fontos mérföldkőhöz érkezett, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta a több milliárd eurós támogatást a németországi acélipar szén-dioxid-mentesítésére.
A tervek szerint egy nagyüzemet építenek a „zöld acél” gyártására a korábban működő nagyolvasztó helyére. Ez lehetővé teszi az üzemeltető, a Thyssenkrupp Steel Europe számára, hogy évente 3,5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítson meg.
Magyar tervek
Magyarországon a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal (NKTH) égisze alatt 2009-2011 között működött a Nemzeti Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Technológiai Platform. Ekkor több tanulmány is született, de később – ismereteink szerint – az állami koordinációs ernyő megszűnt, és a korábbi platform csak sokkal később újult meg Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség néven.
A 2021-ben elfogadott hazai hidrogénstratégia 2030-2040 közé teszi az acélipari és cementipari felhasználást és a helyközi közlekedésben az üzemanyagcellás hajtású buszok elterjedését, valamint a hidrogénhajtás fejlesztését a vasúti és vízi közlekedésben.
A távolabbi tervek szerint a 2040-es években várható a földgáz-elosztóhálózat, valamint a felhasználói rendszerek felkészítése tiszta hidrogén befogadására és felhasználására, illetve a karbonmentes hidrogén hűtési/fűtési igények kiszolgálására történő alkalmazások lehetőségeinek vizsgálata és esetleges bevezetésének ösztönzése.
Az ágazatban az alábbi fejlemények történtek:
- Idén június elején adták át Magyarország első zöldhidrogén-üzemét a Bükkábrányi Energiaparkban.
- A Mol százhalombattai finomítójában 2024. szeptember elején megkezdte a termelést Kelet-Közép-Európa eddigi legnagyobb, 10 megawatt kapacitású zöldhidrogén-üzeme. A létesítmény évente 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogént állít elő, amelyet az üzemanyaggyártás során használnak fel.
- A HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) és a Linde Gáz Magyarország közös projektje keretében 2024 januárjában nyilvánosan is elérhető vált az ország első és mindmáig egyetlen hidrogén-töltőállomása.
- 2024 májusában bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe a Stadler által gyártott FLIRT H2 járműve, amely összesen 2.803 kilométert tett meg több mint 46 órán keresztül egyetlen tankolással a coloradói Pueblo melletti tesztpályán. A vonat részben a Stadler szolnoki kocsiszekrény-üzemében készült.
Mindezek a fejlemények egyelőre a hidrogéngazdaság kiépítésének nagyon korai jeleinek tekinthetők, és inkább demonstratív jelleggel bírnak.
Biztonsági kérdések
A hidrogén nem egyszerűen kezelhető gáz, hiszen egyedülálló fizikai és kémiai tulajdonságai miatt hajlamos a gyártás, tárolás, szállítás és felhasználás során a szivárgásra, ami égési vagy robbanásos baleseteket okozhat.
A biztonsági kérdések így korlátozzák a hidrogénenergia széles körű alkalmazását.
Egyre több tudományos kutatás és szakcikk foglalkozik a probléma azonosításával és megoldási lehetőségeivel, többek között a már a kifejezetten a hidrogén energetikai hasznosítását elősegítendő International Journal of Hydrogen Energy című tudományos folyóiratban is.
Minden biztonsági és technológiai probléma és pénzügyi akadály ellenére a hidrogén felhasználásának óriási jövője van. A különböző tőzsdei befektetésekkel foglalkozó agytrösztök egyre többet foglalkoznak a hidrogénforradalomban részvevő cégekkel.
Dekarbonizációs forgatókönyvek
A hidrogénnek jelentős lehet a szerepe a dekarbonizációs folyamatokban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint. Hatodik értékelő jelentésében ún. megosztott társadalmi-gazdasági utakat (SSP), lehetséges forgatókönyveket használt arra, hogy a legújabb éghajlati modellekbe azokat fontos inputként beépítse. A 2000-es évek végén a világ különböző modellező csoportjaiból származó kutatók új forgatókönyvek kidolgozásába kezdtek annak feltárására, hogyan változhat a világ a 21. század hátralévő részében.
Az SSP-k nem mondják meg nekünk, hogy miként fog kinézni a világ, hanem különböző lehetséges változatok bemutatására képesek. E forgatókönyvek kulcsfontosságú szempontja az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, ami meghatározza az éghajlat állapotának jövőjét. Az SSP-k feltárják, hogy egyes társadalmi döntések hogyan befolyásolják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és így azt is, miként lehetne elérni a Párizsi Megállapodás klímapolitikai céljait.
- Az SSP1 a legpozitívabb forgatókönyvet kínálja mind az emberi fejlődés, mind a környezetvédelmi cselekvés szempontjából: további javulást az oktatás és az egészség terén; a szegénység, valamint a globális egyenlőtlenségek csökkenését. Ez egy olyan forgatókönyv, amelyben a kutatók azt vizionálják, hogy a világ valódi fenntartható irányba halad.
- Az SSP5 hasonlóan optimista az emberi fejlődés tekintetében, de ezt a fosszilis tüzelőanyagok jelentős növekedésével éri el. Ez tehát továbbra is jelentős negatív környezeti hatásokhoz vezet.
- Az SSP3 és SSP4 előrejelzései pesszimisták a fejlődést illetően: megosztott jövőt vizionálnak, magas szintű nacionalizmussal és ennek eredményeként nagy, tartós globális egyenlőtlenségekkel.
- Az SSP2 közepén helyezkedik el: a fejlesztés nem olyan lassú vagy megosztott, mint az SSP3 és SSP4 esetében, de a haladás lassú és egyenlőtlen.
Annak ellenére, hogy vannak erősen szkeptikus szerzők, akik a hidrogént csak egy újabb, a természet védelmét teljesen figyelmen kívül hagyó energiaforrásnak tartják, úgy tűnik, hogy a hidrogénnek gyakorlatilag minden IPCC-forgatókönyv szerint az egész világon egyre nagyobb szerepe lesz. Az előrejelzések szerint a Közel-Keleten és Afrikában nő majd legnagyobb mértékben a hidrogénhasználat, különösen a fenntartható fejlesztési pályán. E régiókat pedig a fejlett világ (OECD-országok) követi a jelenleg használt társadalmi-gazdasági forgatókönyvek szerint.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
