Orbán Viktor bejelentette a Demján Sándor-programot

Az elektromobilitásra átállt a hazai gépjárműgyártás, az év második felében a világpiacon is újra kereslet lesz az autókra, a gépjármű vásárlás meg fog nőni - mondta a kormányfő, és hozzátette:

ezért merem vállalni azt, hogy a 3-6% közötti sávba érkezhet a gazdasági növekedés.

A hosszú távú növekedési kilátásai Orbán Viktor szerint fényesek.

Magyarországnak nem Európával, a magyar gazdaság kérdéseivel kell foglalkozni.

Az első akciótervet összeraktuk, ez 3-6 százalékos gazdasági növekedést eredményez majd, ez még nem fogjuk látni ebben a negyedévben, sőt még a negyedik negyedévben sem.

- mondta a kormányfő.

A következő két negyedévben 1-2% között lesz a növekedés , de az ezt követő negyedévekben, 2025 első, második negyedévében óriási lendületet fogunk venni.

Három pontot említett, ahol a kormány be fog avatkozni: a jövedelmeknél a munkáshitellel és a magasabb minimálbérrel, a Demján Sándor programmal és a lakhatási támogatásokkal.

• A megfizethető lakhatás elérése az első Orbán szerint, a legnagyobb baj éppen Budapesten van. A kormány itt lépéseket tervez, ide tartozik a kollégiumépítéstől kezdve a fiatalok lakáshoz jutása, a lakásbérlésüknek a támogatása, kész koncepció van erre. Egy első változat erről a Telex birtokába jutott. Támogatjuk a magyar falu programban a falusi lakás- és házépítéseket. Az emberek megtakarításait, amelyek felhalmozódtak, és nem használhatók most fel az olcsó lakhatás megteremtésére, lakások felújítására használhatják fel, a bürokratikus akadályokat "el fogjuk törölni".
• Jól haladnak a tárgyalások a szakszervezetekkel, meg fogunk egyezni a minimálbérről, és jön a munkáshitel is.
• A harmadik nagy beavatkozási pont a kisvállalkozókat érinti.

Itt méretnövekedést szeretnénk elérni, ez lesz a Demján Sándor-program.

Tőkét, forrásokat, kedvezményes hiteleket juttatnak a kkv-knak, hogy "egy lépéssel nagyobbak" legyenek.

Orbán Viktor ismertette az EU jövőjét illető magyar javaslatokat.

Elmondta, hogy a 2008-as pénzügyi válság következményeit kellett kezelni még 2011-ben, ekkor egy sajátos testület jött létre az eurózóna miniszterelnökeiből. A pénzügyi válsággal külön testület foglalkozott, ezt úgy hívták, hogy az eurózóna tanácsa. "Mi nem vagyunk tagja az eurózónának, de néha meghívtak minket erre. Ez először informálisan működött, majd formálissá vált."

Most azt javasolja Magyarország, tegyük ugyanezt a Schengeni zónával.

Akik tagjai a Schengeni zónának, akik a külső határokat kell, hogy megvédjék, először informálisan majd formálisan találkozzanak. A miniszterelnökök döntések el, mi történjen.

Ez alá a testület alá kell rerndelni a Frontexet, a testület az európai határokat megvédő szervezetté válhat.

Orbán Viktor a magyar soros EU-elnökség programját mutatta be a héten, mely többek között arról szól, hogy mit kellene megváltoztatni ahhoz, hogy ismét versenyképesek legyünk, mi lesz a zöld átmenettel, az energiaárakkal Európában. Van elég gond, kihívás, amiről beszélni kell - mondta a miniszterelnök.

Részletek hamarosan.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán