Jelenleg az európai uniós nagykereskedelmi villamosenergia-piacok abban a stádiumban vannak, amikor elkezdődött az árak normalizálódása. Az 55-80 euró/MWh árszint még magasabb, mint az árrobbanás előtti 40-50 eurós szint, a következő időszakban, 2025-től azonban az árak visszakonvergálhatnak erre a szintre, és
hosszú távon a 40-60 eurós sávban alakulhatnak
- vázolta a piaci áramár jövőbeli alakulására vonatkozó várakozásokat Fehér Róbert.
Az elmúlt időszak adatai alapján elmondta, hogy míg az őszi-téli félévben a magyar áramtőzsdén a napi (0-24h) átlagárak (84,5 EUR/MWh) megközelítőleg megegyeznek a napenergia-termelési órák (8-16h) időszakának átlagárával (83,6 EUR/MWh), addig a nyári félévben jelentős különbség látszik a két ár között (97,9 EUR/MWh és 47,4 EUR/MWh). Ez nagyon sok mindenkit érint, így többek között az ipari fogyasztókat, azokat az erőmű-tulajdonosokat, akiknek piacra termelő erőműveik vannak, és a KÁT-os naperőműveket is. A naperőművek között ugyanakkor egyre nagyobb a saját célra termelő erőművek súlya, ezek részaránya a 7 GW-ot meghaladó beépített teljesítőképességű hazai fotovoltaikus kapacitásban már 9%-os.
Előadása szerint a saját célra termelő on-site napenergia-termelés 60 EUR/MWh árelőnnyel jár a piaci áramvásárláshoz képest, vagyis ennyit spórolhat meg a felhasználó egy helyben termelő energiarendszer esetén egy hálózatos beszerzéshez képest. Ez úgy alakul ki, hogy az energiaárra egyéb változó, a felhasználó által megfizetendő költségek is rakódnak külső villamosenergia-beszerzés esetén. A komponensek változásai pedig várhatóan jelentősen meg fogják határozni a nap- és különböző egyéb termelési forrásoknak a struktúráját a jövőben.
Ilyen többlet tétel a kereskedelmi margin és a fix adók; utóbbiak, illetve az adókulcsok ugyan várhatóan nem emelkednek, de az EKR fizetési kötelezettség is megjelenhet e körben.
A nem lakossági áramfogyasztóknak a KÁT-kasszához is jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a villamosenergia-költségeik részeként. Ez az egyik legnagyobb problémát okozza ma egy ipari energiafogyasztó számára
- fogalmazott. 2024 áprilisában ez az érték elérte a 27 EUR/MWh értéket (nyáron a 30-40 eurót is), és további emelkedése is várható.
A változó rendszerhasználati díjak esetében 2024-től átlagosan 20% csökkenés figyelhető meg, de Európában még mindig a legmagasabbak között van, és emelő hatásként jelentkezik, hogy a magas villamosenergia-árak növelik a hálózati veszteségek költségeit. A hazai hálózatfejlesztési igényt látva ez szerinte jövőre, vagy azután 50-60 euróra is emelkedhet.
Ezek a hibrid projektek konzervatívan is 5 év alatt megtérülnek, de van olyan, tavaly januárban megvalósított naperőmű-projektünk, amelynek már most közel 60%-on áll a megtérülése
- mondta. A helyben termelő (on-site) napenergia-termelés külső (hálózati eredetű) villamosenergia-beszerzéssel szembeni 60 euró/megawattórás árelőnye felett pedig további árelőny érhető el, ha a beruházás költsége a működési időszakra vetítve a vásárolt energia ára alatt alakul.
A költségeken túl vannak további előnyei is a saját célra termelő erőműveknek. Ilyen az energiaellátás diverzifikációja, az ez által elérhető részleges energiafüggetlenség, illetve az ellátásbiztonság növelése a helyi termelésnek köszönhetően. Bár az így termelhető energia a forrásoknak csak 20-25%-át fedezi le, de kockázatkezelési szempontból ez már rendkívül fontos.
A pozitívumok között az ESG-szempontokat is meg kell említeni (dekarbonizációs tervbe illeszkedő beruházások, karbonlábnyom csökkentése, beszállítói értékelés, társadalmi és üzleti megítélés). Hallottunk olyat, hogy vannak olyan ipari fogyasztók, akik Nyugat-Európába már nem tudnak beszállítani, hogyha nincsen mondjuk helyben termelő naperőművük vagy egyéb fenntartható infrastruktúrájuk - fogalmazott.
Mivel a nap- és szélenergia termelési portfóliója jól együttműködik egy diverzifikált portfólióban, a naperőművi termelési görbéhez egy szélerőművi termelési görbe természetes kiegyenlítést tud adni - hangsúlyozta. Bár 100%-os szigetüzemű megoldások gazdaságosan nem megvalósíthatóak, de a kihasználtsági arányok és a modellezések alapján
a nap- és szélerőművek, illetve energiatárolók együttes alkalmazásával 60-70%-os önellátás elérhető, akár még visszwattos üzemmódban is.
A nap- és szélerőműveket, illetve energiatárolót kombináló hibridizáció arra is megoldást nyújthat, hogy a hálózati csatlakozási pontok kevéssé kihasználtak. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos csatlakozási pont (gyár, ipari park, KÁT-os, METáR-os naperőmű, stb) mögé nem csak egy olyan termelő eszközt teszünk be, amely csak a kapacitás 25%-át foglalja le átlagosan, hanem akár 60-70%-át is. Ezáltal az országnak kevesebb rendszert kell fejlesztenie, sokkal nagyobb a természetes hedging, amivel nyilván az árakat is tudjuk stabilizálni, és optimalizáljuk az energiatermelést is.
Előadása szerint Magyarország egyik legjelentősebb kiaknázatlan energetikai potenciálja az ipari parkokban rejlik, ahol a magyar ipari termelés nagy része és az energiafogyasztás is megvalósul. Itt ki lehet alakítani olyan energiaközösségeket, amelyben a fel nem használt energiát át tudjuk adni más fogyasztónak. Az ipari energiaközösségek segítségével, illetve a lokális megújuló energiatermelési potenciál kihasználásával magasfokú önellátás és hatékony energiaelosztás érhető el. Emellett javítható a hálózatok kihasználtsága is, és a villamos energiához hasonló lehetőségekről beszélhetünk a hőenergia tekintetében is - jegyezte meg.
Címlapkép forrása: Portfolio
