Rövid időn belül másodszor szólalt meg a kamatpálya kilátásaival kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Virág Barnabás a tegnapi Bloomberg-nyilatkozat után most a Reuters hírügynökségen keresztül üzent a piaci szereplőknek. A csütörtök délelőtt megjelent mondataiban
már eggyel határozottabban jelezte, hogy a kamatcsökkentés szüneteltetése jöhet el a következő kamatdöntő ülésen.
Mindezt azzal indokolta, hogy a pénzpolitikai döntéseket befolyásoló körülmények szeptember vége óta több területen is jelentősen megváltoztak. A szeptember vége óta történt fejlemények határozottan eltolták lehetséges döntések fókuszát a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetése irányába - mondta.
A forint csütörtöki reakcióiról itt írtunk külön cikkünkben:
Az év hátralévő részével kapcsolatos kamatkilátások kapcsán pedig úgy fogalmazott: a döntések hatóköre határozottan szűkült.
A következő tényezőket említette meg a megváltozott környezet kapcsán:
- A geopolitikai konfliktusok intenzitása növekedett.
- A nyersanyagárak emelkedtek.
- Változtak az amerikai kamatkilátások, magasabbra tolódtak.
- A feltörekvő piaci kockázatvállalási hajlandóság csökkent. Ezek mind hatással vannak az inflációs pályára szerinte.
A közelmúltbeli fejlemények tovább erősítik a fegyelmezett és szigorú monetáris politika szükségességét - jelezte előre Virág Barnabás.
Valószínűleg nem véletlen, hogy Virág Barnabás MNB-alelnök bő 24 óra leforgása alatt kétszer is megszólalt a kamatkilátásokat illetően, mindkét esetben inkább hűtve a kamatcsökkentési várakozásokat és az utóbbinál már konkrétan a kamatcsökkentési ciklus megállítására tett utalásokat. Érdemes megjegyezni, hogy bár a friss inflációs adatok arra ösztönzhetnék a Magyar Nemzeti Bankot, hogy a következő hónapokban tovább csökkentse az irányadó kamatot, hiszen a pénzromlás üteme a jegybanki célszintre csökkent (3%-ra), Virág Barnabás szavai arra utalnak, hogy a jegybank óvatos lesz. Az alelnök bizonyára a kedvező inflációs adatoktól nem függetlenül fogalmazta meg azt a véleményét, hogy szűkült a kamatvágási mozgástér, elébe menve az olyan piaci várakozások felerősödésének, amelyek az alacsony inflációból több kamatvágást áraznának (a forint csütörtök délelőtti mozgása alapján úgy tűnik, hogy a befektetők az inflációs adat alapján már elkezdték árazni a kamatcsökkentéseket).
Az MNB által felállított keretrendszer alapján ez a mostani kijelentés nem meglepetés még akkor sem, ha közben a szeptemberi infláció a vártnál jobb lett. A geopolitikai kockázatok erősödése, a kínai gazdasági stimulus mind inflációs kockázatot hordoznak, miközben elképzelhető, hogy az USA-ban sem a növekedés miatt kell aggódni. Ezek miatt a feltörekvő devizák nyomás alá kerültek, különösen az olyan magas bétájú gazdaságok, mint amilyen a magyar is.
A fentiek fényében a nemzetközi és a hazai folyamatok is inkább egy óvatosabb megközelítés felé mutathatnak. Tehát az a kérdés, hogy mi is lesz a gyakorlatban ez az óvatosabb megközelítés. Miután a legtöbb elemző az idei évre egy kamatcsökkentést várt Virág Barnabás szavai előtt, az lehet a döntő kérdés mostantól, hogy a jegybank csökkenti-e még idén a kamatot, vagy idén teljesen elmarad, ha nem javul érdemben a globális kockázatvállalási hajlandóság vagy nem csökkennek érdemben a hazai kockázatok, amelyek támogatnák a forintot is.
Mindezek fényében érdekes látni a forint csütörtöki kereskedésben mutatott eddigi mozgását. A reggeli gyengülés 10 óra után nem sokkal tört meg és korrigált a forint euróval szembeni árfolyama újra a 400-as szint alá. Ez nem volt véletlen, hiszen ekkor jelentek meg a Virág Barnabás interjú legfontosabb üzenetei a Reuters felületein, ami a kamatcsökkentés szüneteltetését vetítette előre, ez pedig forinterősítő hatású volt. Azóta viszont a forint ismét gyengül.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Purger Tamás
