A Nemzetgazdasági Minisztérium a kormányzati honlapon közzétette a külföldi munkaerőbehozatallal kapcsolatos tervezetet. A tervezetben részletezik, hogy a külföldiek munkavállalási engedélyét minden esetben el kell utasítani, „ha a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, illetve a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották vagy befizetésre kötelezték. Szintén elutasítanák ott is a kérelmeket, ahol a foglalkoztató felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet”.
Elutasítanák ott is a külföldi munkaengedélyeket, ahol a „foglalkoztató az (…) együttműködési kötelezettségét rendszeresen megszegi, azzal, hogy a kiközvetített megfelelő képzettséggel rendelkező magyar álláskereső foglalkoztatásától megalapozott indok nélkül elzárkózik.”
Változás lenne az is, hogy a nagyobb beruházásoknál a cégeknek FEOR alcsoportok szerinti bontásban minden tárgyévet követő év január 15. napjáig adatot kell szolgáltatniuk az Európai Unión kívüli állampolgárok ténylegesen foglalkoztatott létszámáról. Ráadásul, a cégek a külföldi munkaerőbehozatalra vonatkozó csoportos keretengedélyben foglalt időtartam alatt kötelesek a kormányhivatallal együttműködni a kiközvetíthető álláskeresők elhelyezkedése érdekében.
A kormányrendelet úgy tűnik, hogy európai uniós forrásokból finanszírozott képzésekkel mozdítaná meg a hazai munkaerőtartalékként hivatkozott munkanélküliek és inaktívak jelentős részét. Kiemelten a közfoglalkoztatásban résztvevők számára nyújtanának, úgynevezett humánszolgáltatásokat.
A kormány fenntartaná a mobilitási lakhatási és utazási támogatást a lakóhelytől 10 és 60 kilométer között elérhető munkahelyek esetében. Ezen felül a munkaerőpiaci képzés költségéhez támogatást ígérnek, amely magában foglalhatja a vizsgadíjat is, valamint a képzés ideje alatt biztosított gyermekfelügyelet megszervezésének költségét is, amennyiben azt a képző intézmény szervezi meg. A munkaerőpiaci képzésben résztvevő álláskeresőnek keresetpótló juttatást is adnának, illetve a képzésben, valamint a vizsgán való részvételhez kapcsolódó utazás költségéhez is nyújtanának támogatást. A duális képzésben való részvétel idejére kiegészítő keresetpótló juttatást ajánlanak fel. A képzést követő sikeres vizsga esetén pedig a minimálbér havi összege 70 százalékának megfelelő egyszeri keresetpótló juttatást is fizetnének.
Január 1-től pedig olyan támogatást nyújtanának az erre jelentkező cégeknek, amely valószínűleg a tartósan munkanélküliek alkalmazásáról szól. Itt a támogatás megállapított maximális összege álláskeresőnként vagy foglalkoztatottanként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér 150 százalékát.
Új elem a hazai munkaerőpiacon május óta a "Könnyített közvetítési szolgáltatás". Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a járási hivatal rögzíti a cégek munkaerőigényeit és a könnyített közvetítési szolgáltatás lefolytatására irányuló kérelmet. Az ígéret szerint 1 munkanapon belül megvizsgálják, hogy rendelkezésre áll-e a munkaerőigénynek megfelelő, közvetíthető álláskereső. Vagyis, regisztrált munkanélküli. Budapesten más kerületekben, vármegyén belül pedig valamennyi járási hivatalban megnézik, hogy van-e az adott állásra kiközvetíthető ember. Ez a könnyített munkaerő kérelem – az átvételét követő munkanaptól számított – 7 napig érvényes, amely nem hosszabbítható meg. A munkaerőigény a kérelem átvételét követő munkanaptól számított 60 napig érvényes. Ugyanazon munkaerőigényhez csak egy kérelem nyújtható be. A hét nap elteltét és az igazolás kiállítását követően a még érvényes munkaerőigényre már az általános szabályok szerint lehet közvetíteni.
A külföldi munkaerőbehozatalnál tervezett szigorítás miatt megkerestünk több munkaerőközvetítő céget, hogy mit szólnak hozzá, és hogy látják jelenleg a piacot. Mihályi Magdolna, Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője a Portfolio megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy külföldi munkaerőengedély iránti kérelmet eddig is elutasíthatták az állami szervek, ha a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki egy cégre.
„Hasonló feltételt jelenleg is tartalmaz a kormányrendelet, azzal a különbséggel, hogy a jelenlegi szabályozásban mérlegelési jogköre van a hatóságnak, hogy a korábbi bírságok miatt megtagadja-e az engedély kiadását.
Amennyiben ez a jövőben mérlegelés nélkül kötelezővé válik, valóban egy jelentős szigorítás lehet, amire úgy tűnik, szükség van.
A rendelet jelenleg ugyanis azokat az eseteket szabályozza, ahol a kormányhivatal szakhatóságként eljár. Azaz, a Nemzeti Kártya és a vendégmunkás tartózkodási engedélyek esetén a módosítás nem hoz változást, de a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyeknél – a nem engedélymentes munkavállalás körében – igen. Konkrét esetekről tudomásunk nincs” – részletezte a várható változást Mihályi Magdolna.
Maier Dávid, az ázsiai munkaerő közvetítéssel foglalkozó Terendo ügyvezetője úgy látja, hogy a szigorítás az, hogy úgynevezett összevont kérelmezési eljárást alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a munkavállalási engedély és a tartózkodási engedélyt egyszerre kérelmezik. „Ilyenkor a foglalkoztatási főosztály szakhatósági állásfoglalásban támogatja, vagy nem támogatja ezt a jellegű eljárást. Ez a kulcs mindenhez. Ebben eddig nem szerepelt a fenti tiltás, csak magához a munkavállalási engedélyhez nagyon kevés engedély típushoz volt szükség. (…)
A fentiek alapján csak akkor nem adták ki az engedélyt, ha a bírság a harmadik országbeliekre vonatkozott.
Így ez egy szignifikáns szigorítás minden foglalkoztató számára mivel itt a szakhatósági eljárás folyamán is figyelembe fogják venni, hogy történt-e bírságolás függetlenül attól, hogy magyar, szerb, ukrán, német, indiai, vietnámi vagy filippínó foglalkoztatásával összefüggő szabályszegésre vonatkozott” – összegezte a szigorítást Maier Dávid.
A kormány azonban a tervek szerint nemcsak a munkaügyi bírság miatt szigorítana, hanem azért is, mert egyes cégek állítólag alaptalan feltételekkel zárkóztak el a magyar munkavállalók foglalkoztatásától, vagy rosszhiszemű magatartást tanúsítottak a közvetítési eljárások során. Ezt a piacon lévő gyakorlatot Mihályi Magdolna is ismeri, véleménye szerint azonban a jelenlegi jogszabály is alkalmas ilyenkor a külföldi munkaerőbehozatal megtagadására.
„Egyes cégek a közvetítői eljárás során az elmúlt években a munkához nyilvánvalóan szükségtelen feltételeket állapítottak meg. Ilyen volt például az éjszakai árufeltöltő munkakörben elvárt angol nyelvtudás, vagy az összeszerelő operátoroknak előírt kínai nyelvtudás. A 445/2013. (XI. 28.) kormányrendelet jelenleg is kötelező elutasítással sújtja a kormányhivatal szakhatósági eljárása során azt a munkáltatót, akinél az előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatása a munkáltató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg. A jogszabály ilyennek tekinti különösen azt, ha munkaerőigényben a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan szükségtelen alkalmazási feltételt jelölt meg a munkáltató, vagy a feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott. Ezen túlmenően mit jelenthet a rosszhiszemű eljárás azt nehéz lenne megmondani” – közölte meglátásait Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.
Azt is megjegyezte, hogy azért a visszaélések meglehetősen ritkák lehetnek, mert valamennyi munkaerő-közvetítéssel, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásnak az az érdeke, hogy minden pozíciót a lehető leghamarabb betöltsön. Mihályi Magdolna szerint nem életszerű, hogy egyébként alkalmas, belföldön elérhető, munkát azonnal megkezdeni képes jelölteket bárki visszautasítana azért, hogy komoly költségek és szigorúan szabályozott eljárásrend mellett hozzon harmadik országbeli munkavállalót a pozíció betöltésére.
„Sokszor van olyan, hogy a szakhatóság egyéb foglalkoztatási szempontra hivatkozva nem támogatja a kérelmet. (…) Például csoportos létszámcsökkentés, pozícióra vonatkozó átlagbér alatt történő foglalkoztatás, vagy pedig akkor, ha kiderül, hogy a magyar munkavállaló helyett, aki még munkaviszonyban van, akar a foglalkoztató vendégmunkást foglalkoztatni. A rosszhiszemű magatartás azt is jelenti, hogy például fogadja a kiközvetített magyar személyeket, de úgy ismerteti nekik a munkakört, hogy az semmiképpen se legyen vonzó nekik, ezért persze a nagy többség nem fogadja el az állást, így pedig jöhet a harmadik országbeli, mivel nem állt rendelkezésre megfelelő magyar munkaerő” – adott egy másik példát Maier Dávid, a Terendo ügyvezetője.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a honlapján elérhető kormányrendelettervezetben nem említi meg, hogy mit ért azon, miszerint magán munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az új szabályozás azt jelentené, hogy a külföldi toborzók sem lennének jogosultak Magyarországra toborozni.
- mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Ez rendkívül érdekes helyzetet eredményezhet a filippínó munkavállalók foglalkoztatása során, mivel az ő toborzásuk saját hazájukban kötelezően ottani közvetítő-cégeken keresztül történik. Természetesen az, hogy mennyire széleskörű lesz a tilalom és pontosan kikre terjed ki, csak a pontos szabályok ismeretében állapítható meg. A munkaerő-közvetítő cég azonban nem egyenlő a kölcsönbeadóval. A minősített-kölcsönbeadók számára a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása továbbra is lehetséges tudomásunk szerint. A közvetítői iparág fehérítésére pedig azért van szükség, mert rendszeresek a szabálytalanságok - fogalmazott.
Másképp értelmezi a kormányzat által tervezett változtatást Maier Dávid, a Terendo ügyvezetője. „A magán munkaközvetítő a magyar munkaerőközvetítő cégeket jelenti. A tervezet direkten tiltást nem fogalmaz. Van egy átfogalmazás benne, amely alapján érezhető, hogy valamilyen változást akar a jogalkotó. Alapvetően nem igazán szabályozható le, hogy mi minősül közvetítésnek és mi nem. Ha például csak hatósági ügyintézésre, tanácsadásra van szerződés és a foglalkoztató közvetlenül a kinti toborzóval van szerződésben tehát 3 oldalú a történet, akkor az már nem ütközne jogszabályba, amennyiben itt tényleg tiltásról lesz szó. Sokan a fentiek alapján hozzák be a szükséges munkaerőt. (…) Vietnámból, Fülöp-szigetekről is vannak foglalkoztatók, akik így hoztak munkaerőt. Ezért amennyiben tiltás lesz ilyen téren, az nem fogja szignifikánsan korlátozni a piacot” – mondta el meglátásait Maier Dávid.
Egyelőre a tervezett szigorítás nem rengetné meg a külföldi munkaerőközvetítéssel vagy kölcsönbeadással foglalkozó piacot, mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben kisebb a munkaerőigény a vállalatok részéről. „A legnagyobb szükség külföldi munkaerőre a feldolgozóiparban van, azon belül is az elektronikai ipar, valamint a gépgyártás emelkedik ki. Emellett az élelmiszeriparban is több külföldi munkavállaló dolgozik. Azonban egy általános megtorpanás van a munkaerőigényben országos szinten, amely hatással van a külföldi munkaerő behozatalára is. Az iparágak között is átrendeződés van folyamatban” – számolt be a jelenlegi helyzetről Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.
„Jelenleg inkább a magyar munkavállalók megtartása és toborzása kap nagyobb hangsúlyt a hazai vállalatoknál, azonban közép- és hosszú távon további 100 ezer vendégmunkás fogadására lesz szükség Magyarországon az érkező beruházások munkaerőigénye, a társadalom öregedése, a fiatalok elvándorlása és a gazdaság bővülése miatt” – hívta fel a figyelmet Jáhny Ákos, a Get Work Trend ügyvezető igazgatója a közelmúltban egy szakmai konferencián.
Szerinte vannak kimondatlan tévhitek, például, hogy a világ másik feléről érkező munkavállalók biztosan nem fognak kimaradni munkából, még akkor sem, ha betegek, és persze kevesebbet kell nekik fizetni, valamint elvárható tőlük a túlmunka. A cégvezető szerint Magyarország kezdi elveszíteni kezdeti versenyelőnyét Csehországgal, Lengyelországgal vagy akár már Szlovákiával szemben is a távoli országból érkező vendégmunkásokért folytatott harcban az etikátlan gyakorlatok, és a néhol túl szigorú törvényi szabályozások miatt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
