Nem lesz ellátási probléma Magyarországon
Lantos Csaba energiaügyi miniszter előadásán kiemelte: az elmúlt években számos kedvezőtlen dolog történt a piacon, elsősorban a koronavírusra és az energiaválságra lehet itt gondolni, ezeknek köszönhetően felborultak az ellátási láncok – korábban a hatékonyságról szólt minden, azonban fókuszba került az ellátás biztonsága. Európa 62 százalékban nem képes a saját energiáját előállítani, aminek következtében bármilyen sokk kifejezetten nagyot üt Európában, nem véletlen, hogy úgy megugrott a földgáz ára korábban, teszi hozzá Lantos.
Európa versenyképessége veszélyben van, ez különösen igaz az energetika területén – egy kínai vállalat fele olyan áron tud ipari áramhoz jutni, mint egy európai versenytárs, emeli ki a szakember.
Ha nem tudjuk kezelni ezt a problémát, akkor tartós és súlyos versenyhátrány lesz az energia-intenzív iparágakban.
A miniszter szerint nem lesz olyan gyors a zöld átállás Európában, a földgáz tartósan velünk maradhat még és fontos szerepe lesz az átmenetben, ez a magyar piacra is igaz. Ami a hazai ellátási helyzetet illeti: a gáztárolói töltöttségek nagyon magasan, 93 százalék környékén állnak, ráadásul fogyasztás-arányosan is jól állunk, kedvező forgatókönyv esetén akár egy évig is elegendő lehet a hazai termelés és az eddig tárolt mennyiség együttese,
ellátási probléma tehát nem lesz idén Magyarországon.
Az idei év végén valószínűleg leáll az orosz-ukrán gáztranzit, mi azonban már elsősorban délről kapjuk a földgázt, ezért nem fog nagy problémát okozni a hazai ellátásban az orosz forrás kiesése, magyarázza a miniszter.
Fókuszban az energiafüggetlenség, új pályázat jöhet
Lantos kiemeli: a magyar kormány alapvetően egy konzervatív klímapolitikát valósít meg, az 1990-es évhez képest eddig 43 százalékos kibocsátás-csökkentést ért el Magyarország, 2030-ig reális lehet az 55 százalékos csökkentés elérése. Az elmúlt években végbe ment egy jelentős napelem-boom Magyarországon, jelenleg már vannak olyan időszakok, amikor Magyarország teljes mértékben karbonmentesen állítja elő a villamos energiát. A megújulók részaránya 2030-ig 30 százalékra nőhet, tette hozzá a szakember.
Komoly kihívást jelent azonban a napelem-boom, tárolni kell ugyanis az itt megtermelt energiát: egyre gyakrabban történik, hogy negatív áramárak alakulnak ki, ez pedig csökkenti a napelemek megtérülését. Ráadásul komoly kilengések vannak az áram napon belüli árában is, este jelentősen feljebb megy és akár ezer euró környékére is rúghat az ár, napközben pedig a jelentős napelemes termelés miatt alacsony az ár. Ezzel a problémával kapcsolatban egy részletes elemzésben foglalkoztunk, amit itt lehet elolvasni.
A napelem-boom okozta kihívás miatt meg kell erősíteni az energiahálózatot,
hangsúlyozza a miniszter.
Ezen felül a nukleáris energiatermelés fontosságát is hangsúlyozta Lantos, e nélkül nincs fenntartható klímapolitika a szakember szerint. A Paks 1. üzemidejét 20 évvel lehet majd nagy valószínűséggel meghosszabbítani, a Paks II belépésével még kedvezőbb lesz a helyzet.
Az energiaszuverenitás elérése érdekében számos kormányzati program folyik, jelentős állami támogatások ösztönzik az átmenetet; előadásában
az elektromosautó-támogatási pályázat meghosszabbítását vetítette előre Lantos Csaba,
a támogatás akár a családok számára is elérhetővé válhat a vállalkozók után, azonban még nem tart ott a helyzet, hogy a miniszter pontos részleteket tudjon közölni. Emellett a társasházak számára szeretnének energiaközösségeket létrehozni.
A geotermia is fontos része az energiaszuverenitásnak, folytatja Lantos. Itt egy kiszámítható és független energiaforrásról van szó, ráadásul Magyarországon jók hozzá az adottságok – a szabályozás már jóval kedvezőbb lett, indulnak a pályázatok és a projektek, 2035-ig mintegy 1 milliárd köbméter földgáz kiváltását okozhatja a geotermikus energiatermelés a jelenlegi tervek szerint. Ezen felül a biogáz és a biometán is fontos; ezzel kapcsolatban az idei év végén lesz döntés, és rövidesen épülhet egy szivattyús tározós erőmű Magyarországon.
Címlapkép forrása: Portfolio
