A KSH reggeli jelentése szerint szeptemberben az egy évre visszatekintő áremelkedés 3% volt, vagyis három és fél után először elérte a jegybanki célt. A friss adatokra érkezett elemzői reakciókból szemezgettünk.
Virovácz Péter, ING Bank
A friss adat a piaci konszenzushoz képest minimális lefelé mutató meglepetést okozott, miközben megfelelt az ING Bank várakozásának.
Az infláció ismételt mérséklődése részben az átlagos árszint havi alapú 0,1 százalékos csökkenéséből és a tavalyi évi magas bázisból adódott.
A negatív havi átárazás két fontos komponensre vezethető vissza. Egyrészt az üzemanyagok esetében szeptemberben volt egy markáns 3,7 százalékos áresés, ami önmagában 0,2 százalékponttal fékezte a havi inflációt. Másrész pedig a szolgáltatások esetében – részben szezonális, részben egyedi hatásokra visszavezetve – látható egy 0,8 százalékos árcsökkenés.
Az üdülési szolgáltatások ára esett jelentősen, ahogyan ezt szeptemberben megszokhattuk, bár talán a lanyhább forgalom miatt az árcsökkenés is nagyobb volt a megszokottnál.
Másrészt pedig a közlekedési szolgáltatásoknál volt egy komoly áresés a távolsági utak esetén.
Ezzel szemben felfelé mutató meglepetést okozott az élelmiszerek árának egyhavi alakulása, hiszen itt 1 százalékos havi áremelkedés volt látható. Ez részben már a nyári aszályos időjárás eredménye lehet, részben pedig a tejtermékek markáns drágulásához köthető.
Éves indexek: az üzemanyagok és a szolgáltatások lefelé húzták a mutatót, míg részben ezt ellensúlyozta az élelmiszerek drágulása. Utóbbi termékkör esetében éves szinten 3,7 százalékos volt az áremelkedés, ami 2023 vége óta a legmagasabb mutató. A szolgáltatások esetében bár markáns volt a lassulás, az inflációs ráta még így is 8,4 százalékos.
Az éves bázison számított 3,0 százalékos infláció közel háromnegyedét a szolgáltatószektor adja. A fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan továbbra is ez a tétel okozza tehát az infláció jelentős részét. Ez abból a szempontból fontos, mert ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása.
Előre tekintve a következő hónapban az inflációs ráták érdemi emelkedésére számíthatunk.
Hiába a kedvező statisztika, a háztartások óvatossági motívuma és inflációtól való félelme aligha enyhül majd az év vége felé. Sőt, decemberre ismét 4,5-5,0 százalék közelébe ugorhat a fő inflációs mutató és a maginfláció 5 százalék fölé is mozdulhat.
A jövő évre vonatkozóan sokasodnak az inflációs kockázatok: a beinduló fogyasztás, a dinamikus bérnövekedés fennmaradása (főleg a jelentős minimálbér-emelés nyomán) és a legutóbbi kormányzati adóintézkedések is vélhetően utat találnak majd a fogyasztókhoz áremelések formájában 2025 folyamán. Idén átlagosan 3,8 százalékos, jövőre pedig 4,0 százalékos áremelkedési rátával számolunk.
A magyar monetáris politika szempontjából összességében kedvező adatközlésről beszélünk. Bár a mai adat némileg alacsonyabb, mint a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzése, a jegybank közelmúltbeli verbális intervencióját tekintve aligha hoz bármiféle változást a kamatokban rövid távon.
Októberben nem várunk tehát kamatvágást,
bár, ha fennmaradna a szolgáltatások esetében a most látott kedvező dinamika, az egyértelműen megnyithatja az utat egy újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés előtt. Leghamarabb vélhetően decemberben, ha a piaci hangulat javul és a forint újra erősödik.
Regős Gábor, Gránit Alapkezelő
Az élelmiszerárak szeptemberben átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ennek az értékeknek akár örülhetnénk is, de ez a korábbi magas árszínvonalra rakódik rá. Kellemes meglepetés ugyanakkor a szolgáltatások árának 0,8 százalékos csökkenése – itt szezonális tényezők alapján az üdülési szolgáltatások árcsökkenésére (14,0 százalék) jelenik meg, azonban az idei évet a szolgáltatásoknál jelentős átárazások jellemezték, részben a visszatekintő árazás miatt, így jó hír, hogy a többi szolgáltatás drágulása ezt az árcsökkenést nem vitte el.
A kedvező szeptemberi adattal együtt azonban a szolgáltatások éves alapú 8,4 százalékos drágulása még mindig felfelé húzza az inflációt.
A kedvező inflációs adathoz tehát több tényező hozzájárult: egyrészt az alacsony importált infláció (az eurózóna inflációja 1,8 százalék volt), másrészt pedig az alacsony belső kereslet (a magas árak miatt óvatosan fogyasztunk, illetve megélénkült a határon átnyúló kereskedelem), harmadrészt pedig a tényezőárak (például energia) normalizálódása.
A következő hónapokban az infláció várhatóan emelkedést mutat majd: a bázishatások, illetve a közel-keleti háborús helyzet miatt emelkedő olajárak éreztetni fogják hatásukat az inflációban. Ugyanakkor míg sokáig az volt a kérdés, hogy év végére meghaladjuk-e az 5 százalékos szintet a bázishatások miatt és az egyes havi adatok alapján mindig valamilyen 5 százalék körüli becslés jött ki decemberre, most már ennek a valószínűsége jelentősen csökkent. Az év egészét tekintve az infláció 3,7-3,8 százalékon alakulhat, míg jövőre szinten a jegybanki célsávban maradhat, kicsivel a célsáv teteje alatt.
A jövő évi inflációs kilátásokat ugyanakkor továbbra is inkább lefelé mutató kockázatok övezik,
különösen ha a gazdasági növekedés jövőre is alacsony lesz akár hazánkban, akár az Európai Unióban, hiszen kis, nyitott gazdaságként az importált infláció szintje sem lényegtelen. Felfelé mutató kockázatot jelent ugyanakkor a forint árfolyamának elmúlt időszakban történő jelentős gyengélkedése.
Bár egy inflációs adatnál illene megemlékezni a monetáris politikára gyakorolt hatásról, de
a mostani forintárfolyam mellett teljesen kizárt, hogy a jegybank lazítani tudjon – mint láthattuk a forint védelmében még verbális intervencióra is szükség volt a héten.
Nagy János, Erste Bank
Az adat enyhén kedvezőbb lett mind az általunk, mind az elemzői konszenzus által várt értéknél. A hazai headline közel négy évvel ezelőtt érintette meg utoljára a jegybank középtávú célját. A maginfláció ezzel szemben emelkedett: 4,8 százalékra nőtt éves szinten szeptemberben.
Mindent egybevetve úgy látjuk, hogy
az inflációnak a célsávban maradása egyelőre átmeneti jelenség.
A bázishatás az év hátralévő részében meglehetősen kedvezőtlen. Az elkövetkezendő hónapokban a legnagyobb kérdés, hogy a másfél éves recessziós időszak után beinduló gazdaság az év végén mekkora teret enged a további árkorrekcióknak. A dinamikus hazai béremelkedés, valamint a vasúti pályahasználati díj emelkedése együttesen helyez majd nyomást a szereplőkre az ősz folyamán. Ezenkívül a júniusban bejelentett, bankoláshoz köthető többletterhek is hamarosan megjelenhetnek az árazásokban. A termelői árak felől is érzékelhető árnyomás detektálható.
Összességében az év hátralévő részében ismét emelkedő értékekre számítunk: decemberre 4-4,5 százalék között index várható. A bázis meglehetősen kedvezőtlen lesz, főként az utolsó negyedévben, így ekkor ismét kiléphet a főszám a jegybanki toleranciasávból. Várakozásunk szerint a dezinflációs folyamat jövőre indulhat újra és a jegybanki célsávba tartósan csak 2025 második felében térhet vissza az infláció.
A kedvező adat kapcsán – mint mindig – felmerülhet, hogy a jegybank lazább lehetne a tervezettnél a következő ülés alkalmával, ugyanakkor a maginfláció, amely közel 5 százalék volt szeptemberben, valamint a forint gyengélkedése a tartás felé kell, hogy orientálja az MNB-t.
Balog-Béki Márta, MBH Bank
Folytatódott a dezinfláció, az augusztusi 3,4%-os év/év alapú áremelkedést követően szeptemberben 3,0%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak idehaza, a friss adat várakozásunknak és a széleskörű piaci konszenzusnak megfelelően alakult.
Havi alapon 0,8%-kal csökkent a szolgáltatások ára, az árváltozást ebbe az irányba vártuk, de a közölt adat várakozásunkat meghaladta. Utoljára 2022 szeptemberében láthattunk árcsökkenést ebben a kategóriában. A szolgáltatások az előző év azonos időszakához képest drágulása mérséklődött, 9,5%-ról 8,4%-ra jött le, de ez továbbra is igen magas és továbbra sincs nincs összhangban az MNB inflációs céljával.
Az idei évre 3,8%-os éves átlagos inflációval számolunk továbbra is. A kedvező augusztusi és szeptemberi adatközléseket követően az év végéig ismét emelkedhet az éves infláció, elsősorban a nagyon alacsony bázis miatt. Év végére a headline index továbbra is 4,5% környékére várható.
2025 elején némi dezinfláció prognosztizálható, de az inflációs célhoz való visszatérés üteme lassabb folyamat,
a maginfláció alakulása sem utal arra, hogy könnyen 3%-ra szorítható lenne az infláció már jövőre. A béremelési dinamika relatíve magas maradhat 2026-ig, ami ugyancsak nyomást helyezhet az inflációra. A 3%-os jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérését csak 2026-ban, annak is inkább a második felében várjuk.
Idén még három jegybanki kamatdöntés lesz, és - az amúgy támogató nemzetközi kamatkörnyezet mellett - kicsi a valószínűsége annak, hogy egyáltalán ne legyen további kamatcsökkentés idehaza. Az MNB alelnöke a napokban arra utalt, hogy a geopolitikai feszültség és az amerikai választások előtti bizonytalanság az óvatos megközelítést indokolhatnak októberben. Év végére 6,25%-ra csökkenhet az alapkamat várakozásunk szerint, a kamatcsökkentések pedig jövőre is folytatódhatnak.
Az inflációs adat előtti elemzői felmérésünk eredményei itt olvashatók:
Címlapkép forrása: Shutterstock
