Hogyan értékelhetőek az idei nyár fejleményei a hazai napenergia-termelés szempontjából, európai viszonylatban is? - tette fel a kérdést a panelbeszélgetést moderáló dr. Novák Csaba, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke Mezősi Andrásnak, a BCE REKK kutató főmunkatársának.
Egy olyan helyzetben érkeztünk ehhez a nyárhoz, hogy hatalmas naperőmű-kapacitás állt rendelkezésre nem csak Magyarországon, hanem egész Európában. Ez sok mindent magával hoz, és ami nagyon nagy kihívás elé állítja az energiaszektort, az a flexibilitás kérdése, vagyis hogy hogyan tudnak a szereplők elég rugalmasan működni elsősorban napon és héten belül, majd a szezonális, évszakok közötti flexibilitás is kérdés lesz. Mezősi úgy látja:
arra lehet számítani, hogy a negatív áras órák száma dinamikusan fog növekedni a következő években.
Ezzel párhuzamosan megjelentek a nagyon magas, több száz eurós délutáni-esti villamosenergia-piaci árak is, vagyis egy óriási változatosság van a villamos energia árában napon belül is, amit valahogy le kell követni.
Azt gondolom, hogy ez azt jelzi, hogy az eddigi alaperőművi koncepciót meghaladta az idő a rengeteg fotovoltaikus (pv) kapacitás megjelenésével
fogalmazozott. Ez azt jelenti, hogy a napon belüli óriási áramár-ingadozásból következően nagyon nehéz lesz alaperőműveket finanszírozni és megépíteni. Egy másik fontos tanulság, hogy a pv piaci értéke (capture rate) gyakorlatilag a zsinórár 70-80%-ára esett le. Ez szintén egy olyan tendencia, amely egyre erősebbé válhat a következőkben. Ez miért fontos? Hozzászoktunk ahhoz, hogy a naperőművek támogatás nélkül is versenyképesek lettek, miután leestek a telepítési költségek, és azt gondoltuk, hogy a naperőművek piaci alapon is képesek lesznek megélni. De mivel a pv-piaci érték várhatóan folyamatosan csökkenni fog a jövőben is, utalása szerint
gyakorlatilag megint oda lyukadunk ki, hogy megint valamilyen támogatási igény merül fel, hogyha továbbra is nagyon sok pv-t akarunk beépíteni a rendszerbe.
Egy másik hatás, hogy egyre több vállalat elkezdett különböző pv-megoldásokban gondolkodni, ráadásul olyanok is, amelyeknek jellemzően zsinórfogyasztása van. Ezzel lényegében elrontja a zsinóráram-fogyasztási profilját, és marad egy olyan görbéje, amit egyébként a kereskedők nagyon nem fognak szeretni, és majd azzal szembesül a vállalat, hogy ezt sokkal drágábban fogja tudni beszerezni, hiába tudott egy jó PPA-t (hosszú távú beszerzési szerződést) kötni mondjuk 70 eurón, ezzel párhuzamosan a maradék villamosenergia-beszerzési igényének költsége fel fog menni. A pv-piaci érték csökkenése hatására a már meglévő naperőművek támogatási igénye is növekedni fog, lásd a KÁT-rendszerben termelő napelemparkok. A sok naperőmű belépése ugyanakkor nem hozta magával a tartalékkapacitási szükségletek növekedését - tette hozzá Mezősi András.
Mindez milyen feladatokat ró az Energiahivatalra, illetve milyen kihívásokkal szembesíti az áramszolgáltatókat? - hangzott a következő kérdés.
A villamos energiát nagy volumenben még mindig nem lehet tárolni; a 2025-26-ra kiépülő 800 MWh energiatároló kapacitás a jelenlegi, akár a 2030-ra vizionált akár 13 GW beépített pv-kapacitásnak mindössze percekben mérhető termelését tudja csak eltárolni,
azaz meg lehet oldani a dolgokat, de a lépték nagy kérdés
- kezdte válaszát Bárdi Barnabás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztályának vezetője. A MAVIR által lekötött tartalék kérdésére reagálva elmondta, hogy bár ennek mértéke a maihoz hasonló volt akkor is, amikor csak 1 GW pv volt a rendszerben, viszont azt hozzá kell tenni, hogy a lekötött tartalékokon belül az egyes tartaléktípusok között volt átrendeződés, és egyre nagyobb szerepe van az aFRR-tartalékoknak, ami fontos változás. Az is lényeges tényező, hogy a rendszerirányító egy olyan tanuló algoritmussal méretezi a tartalékigényét, amely historikus adatokkal dolgozik. Bizonyos adatok tehát késéssel épülnek be, az igények késéssel növekednek, másrészt pedig nem minden szükséges tartalék van lekötve a tartalékbeszerzések során.
Az is változás az elmúlt időszakban, hogy egyre többször jut el a rendszerirányító a tartalékigények széléig, a 400 MW-ot elérő le- vagy felszabályozások száma pedig megugrott ez elmúlt időszakban.
Nagyon sok olyan változás van tehát, amellyel foglalkozni kell akár a Hivatal, akár az engedélyesek, akár az egyéb szereplők részéről. A kánikulai esték magas piaci áramárait az elemzések szerint elsősorban a lakossági kereslet, a klímaberendezések használata okozta - ez azt jelenti, hogy a hirtelen megjelenő keresletnövekedésekkel számolni kell, és ezzel is kezdeni kell valamit. Az egy másik kérdés, hogy ezt az elosztók a "maradék-görbébe" kellett, hogy benyeljék - nekik folyamatosan erre reagálniuk kellett, hogy ezt a túlkeresletet kielégítsék - tette hozzá.
Vannak itt kihívások, nyilván a keresletet is lehet befolyásolni; én hiszek abban, hogy ahogyan a kánikulában felhívják a figyelmet a vízfogyasztás szükségességére, úgy szavai szerint az optimális energiafelhasználásra is lehetne hangsúlyt helyezni, hogy például a klímaberendezést hogyan lehet használni. Másfajta, például többzónaidős, esetleg teljesítménydíjas (rendszerhasználati és termékdíj) tarifák használata is talán jobban elgondolkodtatna mindenkit, hogy az esti csúcsban kell-e sok mindent egyszerre működtetni, vagy érdemesebb - akár a klímát is - napközben is működtetni, és akkor este nem kell annyira járatni.
Hogyan érint titeket az, amikor a KÁT-mérlegkörről és ennek lehetséges felülvizsgálatáról van szó; hogyan gondolkodik a piac erről?
Ez egy nagyon összetett kérdés, én azt az aspektusát igyekszem megvilágítani, ami a beruházói szempontrendszerből következik.
Szerintünk ma Magyarországon és a régióban naperőművet létesíteni piaci alapon messze nem kecsegtet olyan rövidtávú megtérüléssel, mint pár évvel ezelőtt, amikor itthon is elindult a rendkívüli beruházási boom
- mondta Pintácsi Dániel, a MET Csoport üzemeltetési igazgatója, visszautalva Mezősi András szavaira is. Fontos tudni, hogy az erőművek, amiket ma kivitelezünk vagy üzemeltetünk, azok sok évvel ezelőtt elindult fejlesztések, hiszen egy-egy projektciklus éveken át tart.
Tehát ma már egyáltalán nem olyan szépek a kilátások a beruházók számára, a megtérülési idők jóval hosszabbak lettek. Ha azt akarjuk, hogy ilyen körülmények között is megmaradjon a megújulók terén a beruházói kedv, stabil szabályozói és gazdasági környezet szükséges. Erre vannak nagyon jó példák Európában, például Németország, ahol jogszabályban van rögzítve, hogy 2030-ig melyik évben milyen mennyiségű megújuló energiát fognak tendereztetni, és hogy ezt milyen támogatási rendszer és egyéb feltételek mentén lehet megvalósítani.
Nagyon fontos, hogy a támogatási struktúrákat nem csak önmagukban kell értékelni, hanem azzal együtt, hogy ezek mennyire vannak harmonizálva a fejlesztésekhez szükséges egyéb peremfeltételekkel, például a hálózatcsatlakozási lehetőségekkel
rögzítette. Vagyis, hogyha nyerek is bármilyen olyan támogatást, amivel hosszú távra tudok tervezni, ott lesz-e az a hálózati csatlakozási pont abban az évben, amikor nekem üzembe kell helyezzem az erőművemet - tette fel a kérdést.
Sokszor elhangzik, hogy a pv-termelők nagy arányban növelik a rendszer kiegyenlítetlenségét, és/vagy részt sem vesznek ennek a megoldásában. De a mi megítélésünk és számításaink szerint - amit az iparágban szerintem konszenzus övez - a naperőművek rendszerben betöltött szerepe és az általuk okozott kiegyenlítetlenség mértéke közötti arány nem rossz. Ráadásul ez az arány nem nagyon nőtt, mindamellett, hogy a pv-k rendszerben betöltött aránya viszont drasztikusan emelkedett - hangsúlyozta. Ez publikusan elérhető adatokból levezethető.
A lefelé irányuló kiegyenlítésben pedig a naperőművek igenis részt tudnának vállalni, hogyha a szabályozók ebbe az irányba terelnék őket - azzal együtt, hogy ma egyáltalán nem szimmetrikus a pozitív és negatív irányú kiegyenlítés értéke. És ha nem is lehet minden felmerült problémát rövid távon megoldani, hiszek abban, hogy igenis először ezeket az alacsonyan csüngő gyümölcsöket volna érdemes learatni.
Hogyan látod az energiatárolás témáját? - hangzott a következő kérdés.
A nyári tendenciák megmutatták, hogy tárolásra szükség van, soha eddig nem volt még ekkora szükség, és lesz a közeljövőben.
Az is látszik, hogy a pv-parkoknak egy komoly mentőövet tud pénzügyileg, a finanszírozhatóság szempontjából is nyújtani a tárolás
- válaszolta Czipó György, az Ideona piacfejlesztési igazgatója. Elmondása szerint projektfejlesztőként és technológiaszállítóként a társaság egy unortodox, hosszú időtartamú energiatárolási technológiában hisz, és erre tette le a voksát. Ennek megfelelően a kétórás hagyományos kétórás lítiumion technológia mellett, ami most 99%-ban uralja a piacot, a cégnél azt a tendenciát látják Európa-szerte de leginkább a tengerentúlon, hogy nem a kétórás tárolás dominál, mivel ott ez egy rendszerbiztonsági kérdés is, ezért ott inkább egy 8-10-11 órás tárolás a megoldás, és erre a lítiumtechnológia tökéletesen képtelen. Ha csak arra gondolunk, hogy két héttel ezelőtt 11 órán keresztül volt negatív energiaár Németországban, akkor belátható, hogy arra nehezen adhat megoldást egy kétórás időtartamú tárolásra alkalmas lítiumos tároló. Ez egy teljesen új dimenzió, amellyel a piaci szereplők is csak most ismerkednek - rögzítette.
A mi várakozásaink is arról szólnak, hogy az átlag árvolatilitás meg fog nőni, és ez megint egy jó tárolási hasznosíthatóságot jelent
fogalmazott. A tárolás technológiája rohamosan javul, a hatékonyság ugyan nem változik, de az árak csökkennek, és így az egész megtérülés sokkal jobb, a projekt pedig bankolhatóbb. A rendszernek és hálózatnak van szüksége a hosszú időtartamú tárolásra, illetve a pv-kapacitások finanszírozhatósága szempontjából is mentőövet jelenthet egy jól működő tárolás - mondta Czipó György.
Ti nagyon speciális módon közelítetek a zöldátálláshoz és működtetitek a platformotokat. Hogyan tekintetek a jövőre, hogy az említett kihívásokat mind kezelni tudjátok, tekintettel a hosszú távú üzleti céljaitokra is - így hangzott a következő kérdés.
Tíz évvel ezelőtt az energiapiacon egész jól működött mindenki, mindenki tudta, mi a dolga, nem kellett támogatáshoz nyúlni, nem kellett a szabályozáson nagyokat változtatni évről évre. Mára ez a tempó felgyorsult, és a kilátások nagyon bizonytalanok lettek, így nemhogy tíz évre, de ötre sem lehet számokat megadni, hogy nagyjából milyen kereseti lehetőség van a tárolásban, de ugyanúgy igaz ez a naperőművekre sőt, magukra az energiaárakra is - mondta Pokol László, a Green Cloud Platform vezérigazgatója.
Én inkább abban hiszek, hogy hagyni kellene piaci alapon működni nagyon sok mindent
- tette hozzá. Ma mindenki arról beszél, hogy nincsenek piaci alapon megtérülő erőművek, és sajnos ez így is van, vagy csak nagyon nehezen, de szerintem ebben kell tudnunk változtatni.
Mi azért is hoztuk létre ezt a piacteret, hogy a termelőket összekössük a fogyasztókkal PPA-szerződések keretében. Nagyon hiszünk a hosszú távban, és én személy szerint hiszek abban, hogy energiára, zöldenergiára jobban szüksége lesz a felhasználóknak, mint mondjuk irodára, de ma a bank inkább finanszírozza az irodát, amikor arról beszélgetünk, hogy egy naperőművet kellene kivinni a piacra. Persze, a bank szempontjai is érthetőek, hiszen nem lehet tudni, hogy milyen megtérülése lesz mondjuk ét év múlva egy ilyen projektnek.
Van még kiadott naperőmű engedély 2030-ig terjedően mondjuk 5000 MW, de én nem nagyon hiszek abban, hogy ez mind meg fog valósulni
- jegyezte meg.
Ezért szavai szerint azzal is érdemes számolni, hogy e téren nem lesz akkora növekedés, miközben a fogyasztásban remélhetőleg igen, aminek nagyon komoly hatása lehet. Gondolkodni kell rajta, meg kell vizsgálni, hogy mi az, amihez a rendszerben muszáj hozzányúlni, és piaci alapon kell hagyni működni a rendszert, ahol csak lehet - nyilván nem mindenhol lehet, és vannak olyan sarokszámok, amelyekhez nem nyúlhatunk hozzá. Ez csak hosszú távon és bizalmi alapon tud működni, főleg a zöldenergia esetében - mondta Pokol László.
Címlapkép forrása: Portfolio
