A napokban frissült a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal adatközlése alapján az Eurostat nem-lakossági gázár-adatbázisa, amely európai szinten teszi összehasonlíthatóvá az egyes éves fogyasztási sávokban, hogy hol mennyi a nettó gázár, illetve egyéb terhekkel (díjak, áfa) együtt ez mire jön ki.
Mi négy fogyasztási sávot vizsgálunk évek óta, és csak a nettó árakra koncentrálunk. Az idén első félévi adatok alapján újra azt találtuk, hogy
Európa egyik legmagasabb céges gázára volt Magyarországon az idei első félévben, hiszen az egyik kis fogyasztási sávban a negyedik, két nagyobb fogyasztási sávban a hatodik, egy még nagyobb fogyasztási sávban pedig messze legmagasabb volt az átlagár.
Mindez úgy jött ki Magyarországon, hogy a négy fogyasztási sáv mindegyikében markáns egységár csökkenés volt idén az első félévben a tavalyi második félévhez képest a tőzsdei gázárak esése és a szerződések átárazódása nyomán. Érdekes módon idén az első félévben az általunk vizsgált legkisebb fogyasztási sávban (1000-9999 GJ/év, azaz kb. 39-392 köbméter/év) volt a legmagasabb a nettó egységár itthon: 0,0766 euró/KWh, és egy jóval magasabb fogyasztási sávban (100 000 – 999 999 GJ/év, azaz kb. 3921-39215 köbméter/év) volt a legalacsonyabb az egységár, ahova egyébként a legtöbb cég tartozhat. Ez arra utal, hogy itthon a kisebb cégek nagyobb arányban ragadtak bele a magasabb egységárú (fix áras) szerződésekbe, míg a nagyobb fogyasztású, tudatosabb energiabeszerzéssel is rendelkező cégeknél nagyobb lehetett a tőzsdei gázárakhoz indexált szerződések aránya, így a gázár esése jobban megjelent az eső egységárban is.
A fenti egységárakat érdemes tágabb kontextusba helyezni, hogy regionális költségoldali versenyképességi szempontok alapján is meg tudjuk vizsgálni: mennyire drágán jutnak hozzá a magyarországi nem-lakossági szereplők a földgázhoz. Az Eurostat 37 országot bemutató adatbázisában (nemcsak uniós tagállamok vannak, igaz nem minden országra van még meg az idei első félévi adat) azt találtuk, hogy az általunk vizsgált legkisebb fogyasztási sávban a 0,0766 euró/KWh-s egységár Luxemburg, Svédország és Szlovákia után a harmadik legmagasabb volt, szorosan utánunk következik a régióban Ausztria.
Az, hogy ami régiónk három országa (Magyarország, Szlovákia és Ausztria) a legdrágábbak között van ebben a fogyasztási sávban, arra utal, hogy az olcsónak mondott orosz vezetékes gáz még mindig nagyon magas aránya sem segített annyit, hogy a fenti okot (sok kis cég ragadhatott bele a drágább fix áras szerződésbe), teljesen ellensúlyozni tudja. Emellett arra is utal, hogy a landlocked country státusz is visszaüt, kihasználják ezt a helyzeti hátrányt a kereskedelmi szereplők. (Az alábbi ábra csak egy szűkebb, régiós országlistát tartalmaz az átláthatóság érdekében, a régiós versenyképességi szempontok miatt).
Az eggyel nagyobb éves fogyasztási sávban (10 000 – 100 000 GJ/év, 392 - 3921 köbméter/év) a hatodik legmagasabb volt az idei első félévi nem-lakossági gáz egységára (0,0604 euró/KWh), itt a lengyelek, szlovákok, luxemburgiak, finnek és svédek is előttünk járnak.
A még nagyobb éves fogyasztási sávban (100 000 – 999 999 GJ/év, 3921 – 39215 köbméter/év) szintén a hatodik legmagasabb volt idén az első félévben a nem-lakossági gázár. Itt csak a cseh-lengyel-szlovák-finn-svéd ötös egységára volt valamivel magasabb a magyarnál (0,0527 euró/KWh).
A még nagyobb éves fogyasztási sávban (1 - 4 millió GJ/év, 39 ezer – 392 ezer köbméter/év) még a közelében sem találtunk olyan magas egységárat egész Európában, mint ami a magyar adat (0,0698 euró/KWh, igaz itt számos ország adata hiányzik nemcsak a mostani félévre, hanem az előtte lévőkre is).
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
