A mostani felmérés fő üzenete, hogy nincs olyan indikátor, amelyik ne esett volna vissza, minden szempontból kedvezőtlenebb a helyzet, megérkezett a reálgazdaság valósága a kkv-khoz
- mondta Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója a friss felmérést bemutató háttérbeszélgetésen.
A VOSZ Barométer fő mutatójának értéke két negyedévnyi emelkedés után újra csökkent. A három alindex (üzleti hangulatot, a pénzügyi helyzetet és a beruházási hajlandóságot mutató indikátor) esetében 2–3 százalékpontos visszaesés következett be az előző negyedévhez képest, a pénzügyi helyzet alindex értéke azonban 7 százalékponttal mutatott alacsonyabb értéket, mint egy évvel korábban.
Az üzleti hangulatot és a vállalkozások pénzügyi helyzetét tükröző alindex pedig az eddig mért legalacsonyabb szintre került.
A mindennapi üzletmenettel kapcsolatos legnagyobb problémaként a csökkenő vásárlóerőt, a szakképzett munkaerő hiányát, a megrendelések elmaradását, valamint a kiszámíthatatlanságot nevezték meg a megkérdezett VOSZ-tagvállalat kkv-k. A saját üzletmenettel kapcsolatban pedig a megrendelések elmaradásából adódó veszteséges működés, a csökkenő vásárlóerő, valamint a partnerek nehézségei mutatták a legnagyobb kockázatokat.
Az üzleti hangulat 57%-os értéke az eddigi legalacsonyabb szintet jelentette.
A gazdasági helyzet megítélése és az idei évre tervezett árbevételek várható elmaradása jelentősen rontotta az üzleti hangulatot.
A cégvezetők 60%-a kockázatosnak ítélte a következő negyedévre várható általános gazdasági helyzetet, miközben a gazdasággal kapcsolatos kilátásokat mindössze a cégvezetők 4% értékelte pozitívan.
A saját vállalkozást érintő rövid távú cégvezetői kilátások még nem voltak ennyire alacsony szinten
- jegyezte meg Kozák Ákos.
A cégvezetők közel fele (46%-a) kedvezőtlennek ítélte a következő negyedéves kilátásait. Ez azért is nevezhető különösen rossz adatnak, mert a felmérés VOSZ-tag vállalkozások körében készül, amelyek stabilabb vállalkozásoknak tekinthetők, mint általában a hazai kkv-k. A hosszú távú (egy éves) kilátások valamivel optimistábbak voltak ugyan, de a cégvezetők mindössze 12%-a érezte vállalkozásának kilátásait nagyon kedvezőnek.
Az előző negyedévekhez képest tovább nőtt azok aránya, akik az árbevételeiket illetően pesszimisták voltak.
A cégvezetők 45%-a nyilatkozott úgy, hogy idei árbevételeik elmaradnak a tervezettől, ez a ráta az eddig mért legmagasabb érték.
A beruházási hajlandóságot mutató alindex értéke csökkent mind a megelőző negyedévhez, mind az egy évvel korábbi szinthez képest. Az előző év azonos időszakához képest a tervezett beruházást megvalósítók, valamint a potenciális üzleti lehetőséggel találkozó cégek aránya csökkent jelentősen.
Ez azt mutatja, hogy a reálgazdaság valósága (az utóbbi időben jelentősen visszaeső, GDP-arányos beruházási mutató) tükröződik a kkv-k körében.
- mondta Kozák Ákos.
Immár negyedik negyedéve volt 10% alatt azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik szerint a következő egy évben fel kell majd mondania munkavállalói egy részének.
Látjuk, hogy nincs beruházás, a veszteséges működés réme megjelenik, de nincs tömeges elbocsátás, ez egy kedvező hír
- emelte ki a szakértő. Továbbra is feszes a munkaerőpiac, igaz, már nem olyan dinamikusan, ugyanis jellemző, hogy dolgozókat átettek 6 vagy 4 órába a leépítés helyett - tette hozzá.
A veszteséges működéssel kapcsolatos kockázatokra reflektálnak a fizetésemelésekre vonatkozó tervek is.
A következő egy évben fizetésemelést nem tervező kkv-k aránya (81%) a mérés indulása óta nem volt még ilyen magas szinten.
Valószínű azonban, hogy nem ez lesz majd a valóság, ugyanis annyira feszes a munkaerőpiac, hogy a dolgozók el tudnak menni máshova, ha nem kapják meg a béremelést - mondta Kozák Ákos.
Továbbra is jelentős, közel 70% azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik az áraikba beépítik az inflációt. "Mintha nem felejtenék el a vállalkozók a tavalyi évet, hiába a visszaeső fogyasztás, mégis beépítik a drágulást, az infláció nem tud eltűnni a közgondolkodásból" - mondta Kozák Ákos.
A minimálbér és a garantált bérminimum szétválasztása mellett érvelők többségben vannak (60%), ugyanakkor a VOSZ tagságának kétharmada ágazati szintű egyeztetést szeretne a garantált bérminimummal kapcsolatban.
A minimálbérre, illetve az átlagkeresetre vonatkozó kormányzati tervekkel (2027-re a rendszeres bruttó átlagkereset érje el a minimálbér 50%-át, egymilliós átlagkereset, illetve ezer eurós minimálbér) kapcsolatban Perlusz László, a VOSZ főtitkára elmondta:
ezek nagyon ambiciózus tervek, de természetesen komolyan vesszük ezt.
Kiemelte: a bértárgyalásoknál a kormányzatnak nemcsak moderáló szerepe van.
Ha ilyen rendkívül erőltetett és ambiciózus terveket tűznek ki 2-3 éven belül elérni, akkor ezt az élő munkaterhek radikális csökkentésével kell támogatni. El tudnék képzelni egy ilyen erőltetett bérfelzárkóztatást, ha a szociális hozzájárulási adó is folyamatosan csökken.
Továbbá hozzátette: lehetőségként merülhetne fel az is, hogy a hazai kkv-k valamilyen módon támogatást kapna e téren, hiszen e kör versenyképessége lényegesen elmarad a nagy cégekéhez képest.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
