A Kulturális és Innovációs Minisztérium család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára az InfoRádióban elmondta: a születéskor várható élettartam folyamatos növekedésével párhuzamosan az idős korban megjelenő betegségek aránya is jelentősen megnőtt az utóbbi időben, és ez nem csak Magyarországon jelentkező probléma.
A demenciában szenvedő emberek aránya világszerte növekedő tendenciát mutat, különösen a nyugati országokban, de idehaza is
– tette hozzá Beneda Attila.
Az érintett betegeknél jelentkező tünetek sok esetben még a háziorvosoknak sem tűnnek fel, mert nem beszélnek róluk, leplezik vagy megpróbálják eltitkolni. A szakemberek becslése szerint ezzel együtt
körülbelül 250 ezer demens beteg lehet Magyarországon.
A demencia a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, ugyanakkor mintegy 40 százalékban megelőzhető vagy későbbre lehet kitolni a kialakulását. Az alábbiak válthatnak ki demenciát:
- dohányzás,
- stressz, depresszió, szorongás,
- mozgásszegény életmód,
- elhízás.
A demenciára utaló első tünetek között mindenképpen meg kell említeni a feledékenység megjelenését, illetve az is gyanakvásra adhat okot, ha az adott személy nem adekvát módon válaszol. Ez leginkább akkor vehető észre, ha az érintett a beszélgetés tárgyához nem kapcsolódó dolgokról kezd el beszélni.
Beneda Attila hozzátette: világszerte jellemző, hogy diagnosztikai nehézségek vannak a demenciát illetően, ami miatt számos esetben nem ismerik fel időben a szakemberek a betegséget. Ez azért nagy probléma, mert minél később állapítják meg a demencia kialakulását, értelemszerűen annál később kezdődik el a gyógyszeres vagy egyéb módon történő kezelés, ami a beteg szempontjából rendkívül kockázatos és veszélyes, hiszen súlyosabb állapot léphet fel. Ennek következtében komoly teher nehezedik az egészségügyi és szociális ellátórendszerre. A helyettes államtitkár figyelmeztetett: mivel a magyar társadalom rohamos mértékben korosodik,
néhány évtizeden belül a lakosság egyharmada 65 év fölötti lesz, és részben vagy teljesen képtelenek lesznek önmaguk ellátására az érintett emberek.
„Jól látszik, hogy a passzívan hagyott idősebb betegeknél sokkal nagyobb a kockázata a feledékenység, illetve a demencia kialakulásának azokhoz képest, akik rendszeresen tesznek azért, hogy az agyi működőképességük megmaradjon” – hangsúlyozta Beneda Attila.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images