A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán éppen azon dolgoznak a kormány, a vállalati, illetve a munkáltatói érdekképviseletek képviselői, hogy 2-3 éves bérmegállapodást kössenek. A tárgyalások igencsak jól haladnak: a felek megegyeztek abban, hogy a (rendszeres) bruttó átlagkereset 50%-át érje el a minimálbér 2027-re, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig készített is egy háttérszámítást, amely szerint éves átlagban 12%-kal kell emelni a minimálbért a cél eléréshez. Nagy Márton miniszter pedig többször is beszélt arról, hogy 11-12%-os emelkedés lehet a legkisebb bér tekintetében a következő három évben. Azt is hozzátette, hogy ezzel 2028-ra elérhetővé válik az 1000 eurós minimálbér.
Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök teljesen új számításokat közölt péntek reggel a Kossuth Rádióban.
Szeretnénk elérni az 1000 eurós minimálbért és a mostani 600 ezer forint körüli átlagbért 1 millió forintra felvinni. Ez 2-3 éven belül lehetséges
- mondta Orbán Viktor. Hogy a miniszterelnök mennyire komolyan is gondolja ezt, az is bizonyítja, hogy a Facebook-oldalára is kiposztolta az 1 millió forintos jövedelem elérését.
Ez merőben új megközelítés a VKF-üléseken kirajzolódó és a nemzetgazdasági minisztere által elmondottakhoz képest, hiszen a kormányfő 2026-2027-re szeretné elérni az 1000 eurós minimálbért (jelenlegi árfolyamon számolva 400 ezer forint) 2028 helyett, ami sokkal gyorsabb béremelési ütemet implikál. Azt jelenti, hogy nem 12%-kal kellene emelni a minimálbért évente, hanem 15-23%-os növekedésre lenne szükség. Ez tehát érdemben nagyobb, mint a VKF-ülésen körvonalazódó megállapodás.
Érdemes felfigyelni arra, hogy a miniszterelnök számaival dolgozva az 50%-os szabály sem jön ki. Az 1 millió forintos átlagbérhez ugyanis nagyjából 900 ezer forint körüli rendszeres (bónuszoktól tisztított) átlagfizetés adódik. Ehhez pedig 450 ezer forintos minimálbér társulna az 50%-os szabály alapján.
Ugyanakkor a minimálbér gyors emelésének hatása megjelenik az átlagbérben is. Egyelőre csak az idei első félévi béradatok állnak rendelkezésre (635 ezres bruttó átlagbérrel), ennek alapján pedig 16, illetve 25%-os növekedésre van szükség, attól függően, hogy 2 vagy 3 év alatt érjük el az 1 millió forintot. Ha pedig a miniszterelnök által említett 600 ezres átlagbérrel számolunk, akkor 19-29%-os növekedésre lenne szükség az 1 millióhoz.
Annyi biztos, hogy olyan sok bérkalkulációt még sosem hallottunk kormányzati tisztviselőktől a bérmegállapodást előtt, mint amennyit idén. Egyelőre minden kalkulációból más-más bérpálya adódik, így egyre nagyobb figyelem övezi a VKF-tárgyalásokat. Az is biztos, hogy ilyen gyors béremelkedési ütemeket a rendszerváltozás sokkját leszámítva nem láttunk Magyarországon az elmúlt több mint 30 évben. A 20-25%-os béremelések a rendszerváltás utáni időszak néhány évét jellemezték, de akkor az infláció is ugyanekkora volt. Ha megvalósul az extrém gyors béremelkedés, annak két következménye minden bizonnyal lesz:
- tömeges cégbedőlési hullám, miután sok magyar kkv nem tudná fizetni ezeket a magas béreket, és
- ár-bér spirál, hiszen a lakosság azonnal a fogyasztói árakban érezhetné a nagy béremelés hatását.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Fischer Zoltán
