A vasúti közlekedés zöld vonatkozásai miatt különösen nehéz a jelenlegi helyzet, nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép-európai régióban is. A régió közlekedési infrastruktúrája különösen sok kihívással küzd, de a jövő pozitívabb lehet, mivel az Európai Unió elkötelezetten támogatja a közlekedéspolitikát és a vasúti fejlesztéseket – mondta el Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria (RCH) igazgatóságának elnöke a Magyar Vasút 2024 konferencián tartott beszédében a vasúti szektor kihívásairól és jövőbeli kilátásairól.
Kovács kiemelte az augusztusban, Lázár János építési és közlekedési minisztert által bejelentett 5 pontos akciótervet, amely hosszú távon segítheti a magyar vasút fejlődését és versenyképességének növelését. Az RCH igazgatóságának elnöke rámutatott arra, hogy a tervezett programok nemcsak infrastrukturális fejlesztésekre koncentrálnak, hanem
a vasúti szállítás sebességének növelésére is, amely alapvető fontosságú a versenyképesség megőrzése érdekében, különösen a nemzetközi szállítmányozásban.
„Az áru eljutási sebessége Közép-Európában még mindig elmarad az olaszországi példától” – mondta Kovács, és hangsúlyozta, hogy a pályahálózat fejlesztése nélkül a versenyképesség fenntartása nehéz lesz. Hozzátette, hogy a vasúti infrastruktúra fejlesztését különböző szűk keresztmetszetek is nehezítik, például a legutóbbi árvizek által okozott építkezési késedelmek.
De általános trendként kiemelte, hogy az európai tendenciák azt mutatják, hogy a vasúti árufuvarozás volumene folyamatosan csökken az uniós célkitűzések ellenére.
Éppen ezért fontosnak tartja, hogy az állami és EU-támogatásokat a sikeres modellek szerint a vasúti árufuvarozás fejlesztésére fordítani. A szakember különösen az infrastrukturális beruházások és a kombinált fuvarozási terminálok területén tartja ezt fontosnak. Kiemelte, hogy Németország példája jól mutatja, hogyan lehet a fuvarozás fejlesztését a megfelelő szabályozási környezet, infrastruktúra és eszközök révén hatékonyan megvalósítani. A német vasút jelentős támogatást kap, és már az Európai Bizottság is vizsgálja a versenysemlegesség szempontjait a német pozíció kapcsán.
A beszédben elhangzottak alapján Kovács kifejtette, hogy más országok, például Ausztria és Svájc is komoly támogatási rendszerekkel segítik a vasúti fuvarozást, ami hozzájárul a versenyképesség fenntartásához. Kovács hangsúlyozta, hogy ezek a támogatások nemcsak az államok számára elérhetők, hanem minden piaci szereplő számára hozzáférhetők, ezzel elősegítve a fuvarozási szektor fejlesztését és a versenysemleges működést.
Az Európai példák mellett kitért rá, hogy Magyarország is rendelkezik infrastrukturális támogatásokkal, bár a versenyképesség növelése érdekében további intézkedésekre van szükség.
Kovács elmondta, hogy az egyes kocsi fuvarozás támogatás pozitív hatásai pedig azt példázzák, hogy a szabályai oldalról is lehet támogatni a vasúti ágazatot. Ennek kapcsán beszélt a minisztériummal való együttműködés fontosságáról is, reményét kifejezve, hogy az iparági érdekcsoportokkal közösen például az EKÁER-rendszernél is hasonló sikeres modellt megalkotni. „Fontos, hogy a MÁV-nak továbbra is konzultálnia kell a szakmával a beruházások és karbantartások tervezésekor” – mondta a szakértő a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület szakmai eseményén.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
