Megemelt pénzforgalmi deficit
Közzétette a KSH az EDP jelentését, amit a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően kell jelentenie Magyarországnak az Eurostat felé. Ebben a leginkább érdekes adat az, hogy a kormány milyen egyenleggel számol a 2024-es évre.
Ezek szerint a kormány
az államháztartás központi alrendszere tekintetében már 4790 milliárd forintos deficittel kalkulál pénzforgalmi szemléletben.
Ez közel duplája (90%-kal magasabb) annak a számnak, mint amit a parlament 2023 nyarán az idei költségvetés megszavazásakor elfogadott, de látványosan meghaladja (20%-kal) a tavaszi EDP jelentésben szereplő hiányszámot.
A részletes táblázatból nem lehet konkrét magyarázatot kapni arra, hogy pontosan mi is az oka az idei pénzforgalmi hiányterv újabb megemelésének.
Azt tudjuk, hogy a tervezettnél sokkal rosszabb makrogazdasági folyamatok (4% feletti GDP-növekedés helyett 1,5-2% körüli idei reális gazdasági növekedés, a fogyasztás és a beruházások szenvedése), a jelentős kamatkiadások (ESA szemléletben 3956 milliárd forint összegben), az EU-források elmaradása, valamint a Budapest Airport megvásárlásának finanszírozása (ez a tétel pénzforgalmi szemléletben rontja az egyenleget) mély nyomot hagytak a költségvetésen. Ugyanakkor ezek közül csak az utóbbi tétel (reptérvásárlás) olyan, ami a pénzforgalmi kiadás ellenére az ESA-egyenleget érintetlenül hagyja.
A 4,5%-os hiánycél változatlan - Hogyan jön ez össze?
Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a részletes táblázatból kiderül az is, hogy az uniós módszertan szerint számolt költségvetési hiánycél nem változott: a GDP arányában az továbbra is 4,5%. Ez úgy jön ki, hogy a kormány várakozása szerint 3705 milliárd forint lehet a deficit ezen módszertan szerint (3515 milliárd forintos hiány a központi kormányzattól, a helyi önkormányzatokól 24 milliárd forintos mínusz, 166 milliárd forintos hiány a TB alapoknál), ez pedig a 81 668 milliárd forintra várt idei GDP-nek a 4,5%-a.
Jól látható tehát, hogy a pénzforgalmi deficit és az ESA módszertan szerint számolt deficit között óriási szakadék tátong, ez az ún. ESA-híd. A mostani jelentésből viszont nem derül ki, hogy az az ESA-híd (ez a fajta többlet) miért lett ilyen magas (közel 1090 milliárd forint a tavasszal jelzett 332 milliárd forint után).
Első nézésre két nyilvánvaló ok sejthető a kétféle deficitmutató ellentmondásos változása mögött.
- Az egyik a reptérvásárlás, ami pénzforgalmi alapon költségvetési kiadást jelent, de mivel vagyonszerzés történt, ezért eredményszemléletben nem terheli az államháztartási egyenleget.
- A másik az uniós forrásokkal kapcsolatos fejlemények. Tavasszal valószínűleg a kormány még több ténylegesen beáramló EU-forrásra számított, ám mivel az uniós pénzek nem szabadultak fel, ezért azok a vártnál lassabban csordogálnak. Mindaddig, amíg nincs forrásvesztés csak felfüggesztés, a helyzet az ESA-egyenlegmutatót nem bántja, de pénzforgalomban már fáj.
Egyre jobban eladósodik az állam és ennek ára van
Az tény viszont, hogy a megemelt pénzforgalmi hiányt kell/kellett idén megfinanszíroznia a magyar államnak, vagyis tavaszhoz képest 809 milliárd forintnyi plusz forrást bevonnia, ami a kormánynak feltehetően nem okozott gondot (rendelkezésre állt a finanszírozás és forrás), az állam finanszírozása nem áll fejre, viszont ennek ára van. Lecsapódik ugyanis az extrém magas kamatfizetésekben, a magas refinanszírozási igényben (és annak összes kockázatában), az eladósodási pályában.
Azt már csak érdekességképp jegyezzük meg, hogy tavaly nyáron az ESA-hiányt a kormány (4,5%-is deficit és 85 255 milliárd forintos GDP) nominálisan valahová 3836 milliárd forintra várta. Ebből lett mostanra ESA-módszertan szerint 3705 milliárd forint. Vagyis az uniós módszertan szerint a költségvetés alapfolyamataiból jobb egyenleg adódik, mint tavaly nyáron, mindezt úgy, hogy közben a reálgazdasági folyamatok lényegesen rosszabbak, mint azt tavaly nyáron a kormány tervezte és a pénzforgalmi deficit felrobbant a tavaly nyáron elfogadotthoz képest.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd
