Hogyan hat a téli depresszió a részvénypiacokra?
A viselkedési pénzügyek területén már régóta ismert, hogy a befektetők érzelmi állapota nagyban befolyásolja a döntéseiket. A Hitelintézeti Szemlében nemrég publikált tanulmány azzal foglalkozik, hogy a téli depresszió jellemző időszaka során, a sötétebb és hidegebb hónapokban a befektetők hajlamosabbak-e a kockázatkerülő magatartásra, és ha igen, akkor ez milyen hatással van a piacokra.
A tanulmány részletesen elemzi, hogy miként befolyásolja a szezonális depresszió a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát és a piaci hozamokat. A kutatók azt találták, hogy a rövidebb nappalok és a kevesebb napfény hatására a befektetők kockázatkerülőbb magatartást tanúsíthatnak. Ez a kockázatkerülés csökkentheti a részvények iránti keresletet, és
ennek következtében a hozamok is alacsonyabbak lehetnek a téli hónapokban.
A kutatás különböző országok és időszakok adatait elemezte, hogy kimutassa, a SAD (Seasonal Affective Disorder) mennyiben járul hozzá a hozamok ingadozásához. Az eredmények azt mutatják, hogy a SAD hatása erőteljesebb azokban az országokban, ahol a nappalok télen jelentősen rövidebbek, és a napfényes órák száma alacsony.
A kutatás alapján Németországra 7,98 százalék, az Egyesült Királyságra 4,2 százalék, míg a NASDAQ-on 5,43 százalék volt a vizsgált időszakban az átlagos éves, szezonális depresszió okozta hozamveszteség - tehát ennyivel lettek volna az egyes piacokon magasabbak a hozamok, ha nem lenne szezonális depresszió.
Miért fontos ez a befektetők számára?
A tanulmány egyik fontos üzenete, hogy a szezonális depresszió figyelembevétele hozzájárulhat ahhoz, hogy a befektetők jobb döntéseket hozzanak: azok, akik tisztában vannak az érzelmi és pszichológiai tényezőkkel, stratégiáikat úgy alakíthatják ki, hogy minimalizálják ezek negatív hatásait. Például
a téli depressziós időszakban érdemes lehet kevésbé kockázatos eszközöket választani,
mivel a depressziós állapotban lévő befektetők hajlamosabbak elkerülni a kockázatosabb befektetéseket, például a részvényeket, és inkább biztosabbnak vélt eszközöket, mint például kötvényeket vagy készpénzt választanak. Ez a magatartás-változás csökkenti a piaci likviditást és a hozamokat.
Azok a befektetők, akik felismerik a szezonális hatásokat, a tanulmány szerint a saját oldalukra is fordíthatják a jelenséget, ugyanis egyes piaci anomáliák, mint például a januári-hatás mögött is részben a SAD állhat.
A januári hatás egy olyan jól ismert jelenség, amely szerint a részvények ára gyakran jelentősen megemelkedik januárban, miután az év végén, decemberben csökken a befektetők kockázatvállalási hajlandósága.
A tanulmány összességében arra a következtetésre jutott, hogy a téli depresszió hatásának megértése fontos eszközt jelenthet a piaci mozgások és a hozamok előrejelzésében, különösen olyan időszakokban, amikor a pszichológiai tényezők nagyobb szerepet játszanak a pénzügyi döntéshozatalban.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
